konyvmutatvanyosok.wordpress.com
Fekete-fehér. A Mesélj nekem sorozat 12. részét ez jellemzi. Feketék: a csókák, a varjak, a kiskacsa, a griffmadár-szárny és fehérek: a hattyúk. De nem a szokványos sztereotípiák szerint osztódnak ki a szerepek: a feketét a gonosz, a fehéret pedig a jó fogalmához társítva. Móra Ferenc csókai csókájának lelke fehér galamb formájában száll a túlvilágra.
Ezzel a verses fabulával kezdődik a válogatás. A feketék és fehérek között ott vöröslik az orosz népmese tűzmadara (Iván cárevics, a tűzmadár és a szürke farkas). A tűzmadár – alias Tündérszép Ilona – aranyalmát lop a cár kertjéből. A legkisebb cárevicsnek, Ivánnak sikerül a madarat megszereznie a szürke farkas segítségével, ráadásul Szép Ilona hercegkisasszonyt is, de bátyjai megölik őt. A szürke farkasnak egy holló (!) hoz az élet vizéből, amivel feltámasztja Ivánt, aki még idejében érkezik a lakodalomba, hogy övé lehessen Szép Ilona. A mese az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona című ismert mesére hajaz.
A csudamadár című mesében olvassuk a varjúról: „fekete volt a madár, mint az éjszaka, s mégis úgy ragyogott a tolla, mint a csillagok.” Aki ennek a madárnak a májából eszik, az római király lesz, aki pedig a szívéből, annak minden reggel három arany lesz a párnája alatt (pozitív szféra). És ki eszi meg a szívét meg a máját? Nem az, aki el tudta olvasni ezt a jóslatot, hanem a gyerekek.
A csókalányok című mesét jól ismerjük a Magyar Népmesék című sorozatból. Arra figyelmeztet ez a mese, hogy nemcsak a gonoszok, hanem a szülők haragjukban, elkeseredésükben maguk is okozhatnak bajt gyermekeiknek, hiszen tizenkét szájas lányát anyjuk változtatja csókává. A csókalányokat legkisebb fiútestvérük szabadítja meg.
A varjúkirály című mesében olyan hatalmat képvisel varjúország, amelyet nem szabad semmibe venni. A szegényember nincs ennek tudatában, mégis a varjúkirálynak adja két tehenét, akitől aztán fizetségként olyan kásás bögrét kap, ami varázsszóra mindenféle éltelt, italt ad. Ezzel a jutalommal egyértelművé válik, hogy a kezdetben semleges hatalmat képviselő varjúkirály a jó oldalon áll. Bár a zsíros bundás (gazdag) ember arra kényszeríti a szegényembert, hogy elcserélje a bögrét a botra, végül mindkettő a szegényember tulajdonában marad.
A fekete kiskacsa című karjalai mesében a sötétség archetípusa a fő szervezőelv. Szjuetár, az erdei boszorkány varázsolja fekete kacsává a cárevicshez utazó gyönyörű lányt és saját maga veszi át a menyasszony szerepét. A fekete kacsa éjjel, a kutyával küldi a palotába az általa készített ezüstinget, ezüstabroszt. Mindaddig a sötétség hatalmában marad, míg a cárevics a világ bölcsének tartott öregasszony tanácsára a bal válla fölött újra és újra átdobva, meg nem váltja. Ez a cselekvés nem csupán mesei elem, a 20. században még gyakorlatban élő népi babona a bal vállon való hátravetése valaminek, amitől szabadulni szeretnének. A fekete kacsa előbb kígyóvá, majd békává változik, mielőtt visszanyerné emberi alakját.
Benedek Elek meséjében a griffmadarat törött szárnnyal ismerjük meg, akit a királyfi gyógyít meg, pontosabban kúrálja (Székelyföldön ezt a kifejezést használják beteggondozásra), amíg felépül. A griffmadárnak bátyja, apja van, utóbbitól a griffmadár tanácsára egy kicsi könyvet kér a királyfi, de mivel a tiltás ellenére kinyitotta mielőtt hazaértek volna, kiugrott a könyvből az aranyszörű ménes. Meglepő módon ennél a pontnál a griffmadár magára hagyja a királyfit, aki az ördög csapdájába esik és a továbbiakban más segítők által szabadul meg.
A Grimm testvérek hattyús meséje (A hat hattyú) közismert, a boszorkány a mostohagyermekeit hattyúkká változtatja, kivéve a lányt, aki némán hat inget varr csillagvirágból, hogy feloldja a varázslatot. A mese A csókalányok párja: itt mostoha változtatja át a fiúkat és a lánytestvér a megmentő, ott édesanya változtatja át lányait és a fiútestvér a szabadító.
Arany László meséjében (Jankó és a három elátkozott királykisasszony) Jankónak tulajdonképpen kétszer kell megszerezni a veres ördög által fogva tartott és hattyú képében megjelenő királykisasszonyt. Ebben a mesében a Tündér Ilona és Árgyélus királyfi egyik jelenetének átírását olvashatjuk: a három ördögfi egy nyereg, egy bocskor és egy ostor fölött vitatkozik, Jankó furfangosan ezek segítségével jut fel az üveghegyre, de olyan becsületes, hogy a varázstárgyakat visszadobja az ördögfiúknak.
A Hattyúvitéz című mese az előbbi kettő ötvözete: itt is a boszorkány változtatja hattyúkká a gyermekeket, a legidősebb távolléte okán ember maradt. Felnőttként indul vissza apjának országába, az ezüstláncokkal mentek a hattyútestvérekhez, igen ám, de egyik lánc hiányzott, így a lánytestvérüket nem tudták visszaváltoztatni. A lány a legkisebb fiútestvérrel cserél szerepet, ő lesz Hattyúvitéz, aki végül a lányt is megváltja.
Ha a gyerekeket kérdezzük, valószínűleg királylányos, királyfis, sárkányos, ördögös, törpés vagy manós, tündéres, boszorkányos kötetet választanának. Én bátran ajánlom a csodás szárnyasokat, fekete és fehér madaraival mégis színes, egymással szépen harmonizáló meséket tartalmaz.