Az osztott lapokon a színek alatt különböző színű tárgyak és élőlények, illetve különböző darabszámú gyümölcsök vannak összekeverve. Amíg beazonosítjuk a színeket, az alsó osztásban meg lehet keresni az annak megfelelő színű képet, illetve ugyanezen elve mentén a számokhoz párosíthatjuk a megfelelő számú gyümölcsöt.
A „madaras” lapozó alsó részében az egy-egy színből kivágott és összeillesztett formák többsége is a természetből vett példa: a rózsaszín párja egy virág lesz, a sárgáé citrom, a liláé szőlő, a kéké madár, a zöldé fakorona.
Van egy kakukktojás is, a tarka, aminek a pillangó a párja.
Tamás Zsuzsa
Biztos bennem van a hiba, de nekem már a Legelső könyvem a számokról című lapozóról is a szakaszos fejlődéselmélet jutott eszembe; hogy erről a lapozóról mire asszociáltam, nem is merem csak úgy elárulni.
Amíg erőt gyűjtök, elmondom, hogy ez a könyv is ketté van vágva deréktájt, és az ily módon elfelezett lapok tetején színek, alján pedig valamit – citromot, tűzoltóautót, madarat – ábrázoló képek láthatók.
Szépek ezek a képek, a citromnak szinte a szagát is, a rózsaszín szirmú virágnak vagy a barna bakancsnak szinte a tapintását is érezni… De szépek ám a színek is! Nemcsak úgy kék és zöld és fekete: mozgása, izzása, ereje van ezeknek a színeknek, mivel jól látható ecsetvonásokból állnak. (Kivéve a fehér: sajnos be kell érnünk a papír fehérjével, s egy csúnya fekete kerettel.)
Szóval most már elárulhatom, az jutott eszembe ezekről az élettel teli színekről, hogy az a gyerek, aki Carle segítségével egyszerre ismerkedik az alapvető fogalmakkal és a művészettel, az talán olyan felnőtt lesz, aki még a híres Fekete négyzet fehér alapon című festmény előtt sem fog tanácstalanul állni. Bennem van a hiba?
|