A gyerekek nyitott szemmel és füllel járnak a világban, és rengeteg olyan társadalmi jelenségnek tanúi, amik talán magyarázatra szorulhatnak. A Beszélgessünk róla! könyvsorozat ebben szeretne segíteni a szülőknek.
A gyerekek olyan jól ismerik Donald Trump nevét, mint Mickey egérét vagy Harry Potterét, és a migráns kifejezést is mindennapi szókészletük részévé tették. Ezeket a szüleiktől vagy a tévéből hallott szavakat aszerint használják és próbálják értelmezni, amilyen érzelmi töltéssel találkoztak vele. De vajon mit értenek valójában abból a felnőttek fogalmaival definiált világból, ami körül veszik őket?
Láthatják a híradóban a táborokban összezsúfolódott menekülteket vagy az utcán kéregető hajléktalanokat, de könnyen lehet, hogy nem tudják, hogy mit jelent a rasszizmus vagy a tolerancia. Ha rákérdeznének mit mondanánk? A legkisebb királyfi példájával könnyen el tudjuk magyarázni, hogy miért kifizetődő kedvesnek és segítőkésznek lenni, de milyen mesébe szőjük bele azt, hogy a szegény osztálytárs miért csak egy almát vitt az iskolába tízóraira vagy, hogy a roma kisfiú mellé miért nem ül senki a menzán?
Amikor először a kezembe vettem a könyveket, azt hittem, hogy a problémákat majd egy kalandos történet mutatja be, de sokkal inkább a jelenségeket írja körül olyan fogalmakkal tarkítva, amik plusz magyarázatot igényelhetnek. Ha a gyerkőc nem tudja, hogy mit jelent a globális felmelegedés, valószínűleg az átlag hőmérséklettel sincs tisztában. A könyv ezt az utolsó oldalon fogalomtárral igyekszik ellensúlyozni, de ha jól emlékszem, ezek a megoldások az általános iskolai irodalom könyvben sem váltak be. A megértést beszélgetésre ösztönző kérdésekkel is segítik, ezért lehet, hogy a könyvekkel nem esti mese gyanánt érdemes foglalkozni.
A közös olvasás szülői rákészülést igényel. Ha a gyerek már rákérdezett, hogy hogyan lehet a boszorkánynak vasorra vagy tényleg beszélnek-e az aranyhalak, valószínűleg a Beszélgessünk róla! sorozat után még több kérdése lesz.
Forrás: marieclaire.hu