A F.Ü.G.E IDŐUTAZÁSI IRODA SZENTENDRE ALAPÍTÓJA, IGAZGATÓJA ÉS IDEGENVEZETŐJE
Szia, Füge vagyok. Eredetileg Fülöp Gerzsonnak hívnak. Nem vicc! Mindenki fellélegzett, amikor lerövidítettem. Most leszek tizenegy.
Itt lakom Szentendrén, a Bükkösparton. Ha megkérdezed az osztálytársaimat, mivel szeretnének foglalkozni felnőttkorukban, azt mondják, hogy talán bankárok, igazgatók vagy vadászok lesznek. Egy csomó évet várnak, hogy végre engedjék őket valahol dolgozni. Szerencsére én pontosan tudom, mi szeretnék lenni, úgyhogy nem vártam ennyit, hanem nyitottam egy idegenvezető irodát. Azaz egy IdőUTAZÁSI Irodát, mint később kiderült. De mesélem sorjában.
Az irodát a padlásunkon talált régi utazóládában rendeztem be. Kényelmes, egyszerű, semmi extra. Tulajdonképpen csak egy párna, hogy ülve még éppen beleférjek. Plusz szükségem volt még pár eszközre:
ESERNYŐ
Az idegenvezető akkor is használja, ha nem esik, mert ezt követik a turisták. Ha összecsukná, valószínűleg elvesznének.
SÍP
Végszükség esetére, ha mégis össze kellene csukni az
ernyőt.
TÉRKÉP
Jól jön, de egy profi idegenvezetőnek (azaz nekem) fölösleges. A fejemben van minden utca és évszám.
LÁTCSŐ
Fel lehet vele fedezni a legeldugottabb helyeket is.
VÁROS
Szentendrénél jobbat el sem lehet képzelni: tele van izgalmas és szebbnél szebb helyekkel.
MINIMUM EGY FŐ TURISTA
Talán ez a legfontosabb. Esetünkben ő a pesti unokahúgom, Rozi. Hétéves, és csak a környékünkön lévő játszóteret ismeri. Na jó, a fagyizóhoz és a kedvenc játékboltjába is eltalálna. Szerencsére nálunk tölti a nyári szünetet, így nincs akadálya a további fejlődésének.
A F.Ü.G.E .IDŐUTAZÁSI IRODA SZENTENDRE EZIDÁIG EGYETLEN ÜGYFELE
Rozi vagyok, első osztályos. Szeretek Szentendrén nyaralni, mert otthon csak unatkozom. Füge igazán vicces, és mindenfélét kitalál. Bevett az IdőUTAZÁSI Irodájába is. Mivel egyenlőre én vagyok az egyetlen ügyfele, így oda megyünk, ahova akarom. Az időutazó távcsövével pedig bárhova, tényleg bárhova el tudunk utazni, akár a rómaiakhoz is.
FÉNYKÉPEZŐGÉP
Szerintem ez a legfontosabb, mert az osztálytársak csak akkor hiszik el, hogy tényleg ott jártunk, ha fotókat is mutatunk róla.
KISTÁSKA
Jól jön, ha haza akarunk hozni valami különleges középkori csemegét. És ebben tudunk magunkkal vinni cseretárgyakat is, például matricát. Matricáért sok mindent kaphatunk, mert a régi korokban ilyen még egyáltalán nem volt, tehát igazi kincsnek számít.
Az esernyő beszerzésével egyáltalán nem volt gond, igaz, anyukám azóta rendszeresen megázik, ha elfelejtem időben visszacsempészni a helyére.
Sípot is találtam otthon, és legalább apukám örülhet, hogy érdemes volt ennyi éven át őrizgetnie az úttörősípját.
A legnagyobb feladatot a távcső beszerzése jelentette. Végül a P’Art Mozi előtti bolhapiacon találtam egyet. Nagy, fekete katonai látcső, a távolságállító tárcsáján rengeteg számmal és furcsa felirattal.
Ez a távcső aztán a későbbiekben nagyon megkavarta a dolgokat. Kiderült, hogy a tárcsája nem a távolságot állítja, hanem az időt.
És nem ám egy-két órát, hanem rendesen vissza lehet vele utazni régebbi korokba.
Elképzelheted, hogy meglepődtünk, amikor először átnéztünk vele a szomszéd kertbe, és a virágágyások helyén erdőt, az úszómedence helyén pedig egy török katonai sátrat láttunk, tele janicsárokkal. Visszamentünk az időben ötszáz évet!
Vagy amikor a HÉV állomásán a távcsőben azt láttuk, hogy gőzmozdony húzza a kocsit. Teljesen valóságos volt! Még az egyenruhás kalauz is, aki kérte a nyolc krajcárt a jegyért.
IDŐUTAZÓ TÁVCSŐ
Zólya Andrea
Időutazás és gibanica Szentendrén
A Hurrá, Szentendre ékes színfolt a gyerekeknek szóló játékos városfelfedező kézikönyvek között. Felejthetetlen múltbeli kalandokra invitálja az olvasókat és velük együtt a F.Ü.G.E. Időutazási Iroda munkatársai által szervezett utazásra benevezőket, akik így Szentendre számos titkos helyét és legendáját ismerhetik meg.
Más városi kalauzoktól eltérően elsősorban nem a ma látható épületek és az utcák bejárásán, aprólékos feltérképezésén keresztül mutatja be a várost, hanem a régi idők megidézése révén, amikor megjelennek a város korábban élt lakóinak alakjai, miközben az akkori utcák és épületek képe is körvonalazódik. Velük szembesül és találkozik a kötet két főszereplője: a F.Ü.G.E. Időutazási Iroda Szentendre alapítója és idegenvezetője a lassan tizenegy éves Füge, azaz Fülöp Gerzson és az utazási iroda első ügyfele az első osztályos Rozi, aki nyári vakációját tölti Fügééknél Szentendrén.
A különböző történelmi korokba tett időutazásaik során bontakozik ki az olvasó előtt (is), hogy a városban melyik évszázadban éppen melyik népcsoportok éltek és mik voltak a szokásaik. A kötet ilyen értelemben a ma bejárható Szentendre fontosabb épületeit úgy mutatja be, hogy folyamatában láthatjuk, ahogy a különböző történelmi korok lenyomatai egymásba simulnak és egymásra rakódnak rétegekként. Így lehetünk tanúi magának a város formálódásának a római kortól kezdve a középkoron át napjainkig. Remekül követhetőek rajtuk keresztül Szentendre történelmi korszakainak változásai, és ezzel párhuzamosan azt is láthatjuk, hogy az itt élt/élő népek hagyományai és történései milyen erősen fonódtak össze a város utcáinak és épületeinek alakulásával.
Kétségtelen, hogy egy város bejárását, felfedezését a legkülönfélébb apró részletek észrevétele teszi igazán személyessé és egyben izgalmassá. Általuk válik egy-egy helyszín valóban a részünkké és a sajátunkká. May Szilvia Hurrá, Szentendre című városfelfedező kézikönyve ezeknek az apró részleteknek a felismerésére tanítja a gyerekeket, s egyúttal igyekszik rávezetni őket arra,
A Hurrá, Szentendre ékes színfolt a gyerekeknek szóló játékos városfelfedező kézikönyvek között. Felejthetetlen múltbeli kalandokra invitálja az olvasókat és velük együtt a F.Ü.G.E. Időutazási Iroda munkatársai által szervezett utazásra benevezőket, akik így Szentendre számos titkos helyét és legendáját ismerhetik meg.
Más városi kalauzoktól eltérően elsősorban nem a ma látható épületek és az utcák bejárásán, aprólékos feltérképezésén keresztül mutatja be a várost, hanem a régi idők megidézése révén, amikor megjelennek a város korábban élt lakóinak alakjai, miközben az akkori utcák és épületek képe is körvonalazódik. Velük szembesül és találkozik a kötet két főszereplője: a F.Ü.G.E. Időutazási Iroda Szentendre alapítója és idegenvezetője a lassan tizenegy éves Füge, azaz Fülöp Gerzson és az utazási iroda első ügyfele az első osztályos Rozi, aki nyári vakációját tölti Fügééknél Szentendrén.
A különböző történelmi korokba tett időutazásaik során bontakozik ki az olvasó előtt (is), hogy a városban melyik évszázadban éppen melyik népcsoportok éltek és mik voltak a szokásaik. A kötet ilyen értelemben a ma bejárható Szentendre fontosabb épületeit úgy mutatja be, hogy folyamatában láthatjuk, ahogy a különböző történelmi korok lenyomatai egymásba simulnak és egymásra rakódnak rétegekként. Így lehetünk tanúi magának a város formálódásának a római kortól kezdve a középkoron át napjainkig. Remekül követhetőek rajtuk keresztül Szentendre történelmi korszakainak változásai, és ezzel párhuzamosan azt is láthatjuk, hogy az itt élt/élő népek hagyományai és történései milyen erősen fonódtak össze a város utcáinak és épületeinek alakulásával.
Kétségtelen, hogy egy város bejárását, felfedezését a legkülönfélébb apró részletek észrevétele teszi igazán személyessé és egyben izgalmassá. Általuk válik egy-egy helyszín valóban a részünkké és a sajátunkká. May Szilvia Hurrá, Szentendre című városfelfedező kézikönyve ezeknek az apró részleteknek a felismerésére tanítja a gyerekeket, s egyúttal igyekszik rávezetni őket arra, hogy ne csak meglássák, hanem próbálják meg azokat értelmezni is. Jó példa erre a 28-29. oldalon található Házvadászat cím alatt található – a város különböző pontjairól kiragadott épületrészletek gyűjteményén alapuló – feladatsor, ami egyrészt a térbeli tájékozódás fejlesztését célozza, másrészt pedig felhívja a figyelmünket arra, hogy e képek, szobrok, kapuk, ajtófélfák, jelek és töredékek régi történetek, események lenyomatai is egyben.
E városi útikalauz készítői tisztában vannak azzal, minél több érzékszervünk bevonódik egy város megtapasztalásába, annál személyesebb lesz az élményünk. Ennek jegyében nagy hangsúlyt kapnak a főszereplők által a szentendrei időutazásuk során megismert olyan különleges készítmények ízének és illatának a leírásai is, mint például a serbet (jégkása), gibanica (tradicionális szerb túrós rétes) vagy éppen a szentendrei vörös aszú titkának a leleplezése. Ezek nagyrészének receptjét is megtaláljuk a könyvben. Mellettük pedig több játékleírás is szerepel Füge és Rozi élménybeszámolóiban, a római korból megismerhetjük a diótoronyjátékot, illetve a Skanzen-látogatás elmesélésekor számos fiúknak és lányoknak való népi játékot mutatnak be.
A kötet nyolc fejezete tematikusan és időrendben mutatja be a város egy-egy szegletét, arcát vagy épp történését. Mindenik fejezetben kiegészülnek a személyes beszámolók a Tudtad, hogy… kérdés alá tömörülő tárgyilagos tudnivalókkal és érdekességek felsorolásával, illetve helyenként kiegészülnek egy-egy térképpel. Így körvonalazódik, hogy a várost nemcsak a történelmi események, különféle népek szokásai vagy éppen a rettegett természeti katasztrófák (tűzvész, járvány, árvíz) alakították, hanem a közösségből kimagasló személyek is. Beszámolóik szerint Füge és Rozi az időutazásuk során az ókortól egészen a 20. századig számos híres emberrel megismerkednek. Közülük Dumtsa Jenő tűnik ki, aki Szentendre első polgármestereként, a gyerekekkel való találkozásakor körbevezeti őket a városon.
Elsősorban azoknak a gyerekeknek (és szüleiknek) ajánlom May Szilvia kötetét, akik szeretnek kalandozni, újból és újból felfedezni, akik ismerik Szentendrét, vagy majd ezután fogják bejárni az óváros szűk sikátorait, a Bükkös patak vagy a Duna partját és a turisták által már nem ismert zegzugokat. A Hurrá, Szentendre igényes szövegbeli és képi világával, illetve remek feladatokkal csábítja a város felfedezésére a legkisebb olvasókat és a felnőtteket egyaránt. Kár, hogy e kötet segítségével végzett városi barangolásunkat olykor megakasztja, hogy a fejezetekben szereplő Keresd meg a térképen! feladataiban szereplő megkeresendő helyszínek közül számos hiányzik a város nevezetesebb helyszíneit ábrázoló térképen, ahol a feladat szerint fel kellene legyenek tüntetve. De ha e hiányosság által okozott bosszankodásainkon túllépünk, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kötet felejthetetlen útitársnak és remek idegenvezetőnek bizonyul.
Forrás: Könyvmutatványosok
|