Mire a többiek odaértek, már fel is ült a hintára, és mindkét kezével jól megkapaszkodott a kötélben. Aztán várt. És csak várt. De nem történt semmi. – Ez elromlott – pislogott csalódottan. – Nem romlott el, csak meg kell lökni – magyarázta Kende, a kis unikornis tudálékosan. – Téged nem szokott lökni az anyukád? – De, most már emlékszem, anya szokta lökni a hintát – vigyorodott el Zoé megkönnyebbülten. – Akkor valaki lökjön meg! – Majd én! – lépett mögé Teofil, és megbökdöste a kis sárkány hátát. – Juj, ez csikis! – visított Zoé. – Megpróbálhatom? – kérdezte Bodza, a kis tündérlány suttogva. Belekapaszkodott a hintába, nekiveselkedett, még bele is pirult a nagy erőlködésbe, de a hinta meg se mozdult. – Álljatok félre, én tudom, hogyan kell csinálni! – jelentette ki Igor, a jeti, és máris odalépett a hinta mögé. Akkorát taszajtott rajta, hogy kapaszkodás ide, kapaszkodás oda, Zoé a következő pillanatban a földön találta magát. – Aúú! – kiáltott fel a kis sárkány. – Ez fájt! – Jól van, na! Lehet, hogy mégiscsak elromlott ez a hinta – vonta meg a vállát a jetifiú. – És ha megkérnénk Boszi nénit, hogy varázsolja el a hintát, hogy működjön? – tűnődött Teofil. – Tudod, hogy Boszi nénit elküldték a boszorkányiskolából, mert túl kedves volt. Ezért nem is tud rendesen varázsolni! – magyarázta Kende fontoskodva. – Még a végén felgyújtaná, vagy felvarázsolná az ovi tetejére, és akkor aztán fuccs a hintázásnak! A többiek is szomorúan csóválták a fejüket, de ekkor Janka, a kis manólány lépett oda. Ügyesen fölmászott a hintára, aztán valami nagyon fura dolgot csinált: kalimpált a lábával, közben meg rángatta a fejét, és még előre-hátra is dülöngélt. A többiek ijedten nézték, mi lesz ebből. Akkor ámultak el csak igazán, amikor a hinta váratlanul megmozdult. Előre-hátra, előre-hátra, föl egyre magasabbra. – Húúúú! – suttogta Teofil csodálkozva. – Janka saját magát löki! – Én is, én is akarom! – ugrándozott Zoé izgatottan. – Megmutatod, hogy kell? Janka bólintott, majd abbahagyta a kalimpálást-rángatózást-dülöngélést, mire a hinta lelassult, és végül megállt. A kis manólány föltartotta a mutatóujját. – Azt mondja, figyelj – magyarázta Teofil. – Jól van, jól van, figyelek – bólogatott a kis sárkány. Janka lassan hátrahajolt, és közben előrenyújtotta a lábát, amíg már majdnem feküdt a hintán. Aztán hirtelen előrehajolt, és a lábát is visszahúzta. A hinta icipicit megmozdult, a manólány pedig kérdőn nézett Zoéra. – Látom, látom, hajolgatsz meg rúgkapálsz. Most már hadd próbáljam meg én is! – türelmetlenkedett a kis sárkány. Zoé fölült a hintára, aztán elkezdett rugdosni a lábával, közben meg jobbra-balra dülöngélt. A hinta azonban meg se mozdult. – Nem is úgy mutatta! – okoskodott Kende. – Tessék, mutasd, ha szerinted te jobban tudod! – morogta a kis sárkány, és duzzogva lekászálódott a hintáról. A kis unikornis hátrahajolt, és maga alá húzta a lábát, aztán meg előrehajolt, és kinyújtotta a lábát. A hinta meg se mozdult, Kende azonban lecsúszott az ülőkéről, és a fenekére esett. – Vacak ez a hinta, én nem is akarok vele játszani! – húzta föl az orrát. – Talán kérjük meg Jankát, hogy mutassa meg újra – suttogta Bodza, és a többiek egyetértően bólogattak. A manólány ismét felült a hintára, majd a háta mögé mutatott. – Hátra? – kérdezte Teofil, mire Janka bólogatott, majd a másik irányba mutatott. – Előre? – kérdezte Zoé, és a manólány megint bólogatott, aztán jó erősen megkapaszkodott mindkét kezével. Hátradőlt a hintán, és kinyújtotta a lábát. – Hátra! – kiáltották a többiek. Utána Janka előrehajolt, és behajlította a lábát. – Előre! – kiáltották a többiek. – Hátra, előre, hátra, előre…! Végül a kis manólány leszállt, és mosolyogva mutatta Zoénak, hogy próbálja meg újra. A kis sárkány felült, a többiek pedig izgatottan bíztatták: – Hátra, előre, hátra, előre…! Zoé engedelmesen hajolgatott hátra, miközben kinyújtotta a lábát, aztán előre, miközben behajlította a lábát, aztán hátra, majd előre, és lássatok csodát, a hinta szép lassan mozgásba lendült. Utána Teofil következett, majd Bodza, Igor, és végül még Kende is újra megpróbálta. Mire eljött az ebédidő, minden kis óvodás lelkesen hajtotta a hintát. vissza a sorozathoz