Infografika - Einstein
2020.05.21. 00:34
A legnagyobbak élete infografikákban
Írta: Brian Clegg
Fordította: Molnár Csaba
Kiadó: BOOKLINE Könyvek, 2019
Oldalszám: 95
Az Infografika sorozat teljesen új megközelítéssel mutatja be a világ legnagyobb gondolkodóit és művészeit. A kötet az ötven legérdekesebb és legfontosabb adatra, gondolatra, jellemzőre és eredményre fókuszál, s ezeket könnyen érthető és látványos infografikákon tárja elénk.
A legtöbben tisztában vannak vele, hogy Albert Einstein (1879-1955) zseniális fizikus volt, aki kidolgozta az általános relativitás elméletét, és megalkotta a világ leghíresebb egyenletét (E=mc2). De azt már jóval kevesebben tudják, hogy három különböző állampolgársággal rendelkezett, megjósolta a fekete lyukak létezését, megmagyarázta az ősrobbanást, szeretett hegedülni, és nem volt hajlandó zoknit viselni.
Az Infografika- Einstein segítségével közérthető és mutatós infografikákon keresztül fedezhetjük fel Albert Einstein munkásságát és a tudós mögött rejlő embert.
"Amikor már néhány ábra alapján is felismerünk egy tudóst, egyúttal arra is rájövünk, hogy a kutató és elméletei milyen mélyen beépültek a kultúránkba és a köztudatba."
|
muveszetnyelve.blogspot
Rövid tartalomról újfent nem tudok írni, csak annyit, hogy a mű Einstein viselt dolgairól szól, vagyis az életéről, a munkásságáról és a fizikáról valamennyire. Négy nagyobb, plusz pár kisebb egységre bomlik a kötet tartalma úgymint Élete, Világa, Munkássága és Öröksége, amelyben a címhez a szerző a megfelelő részben fejti ki az adott témát színes oldalakon, kreatívan, ahogyan azt már megszokhattuk a Kahloban is.
Az Élete c. egységben írja le Brian Clegg a tudós életének mérföldköveit, infografikákkal bemutatva a születést (idő, hely), a világ 1879-es helyzetét és a családját, a korai éveit. Az itteni infók valahogy annyira nem lettek kedvenceim, úgy voltam vele, hogy jó, jó elolvasom, de úgyis az a legizgalmasabb számomra még most is, ami a munkásságon belül található, de nem szaladok ennyire előre, meglesz még ennek a helye. Az egységben innentől izgalmasabb adatok jönnek, egyrészt a tudósokból álló zenekaron nagyon mosolyogtam, a Fénysugár nyomában részen pedig néztem, mert nem emlékeztem, hogy ilyenről bármikor lett volna szó a fizika órákon - jó mondjuk lehet nem emlékszem minden adatra, mert a tanítása és tanulása nem a legizgibb, bár még lehet több haszna van, mint irányjelzőt tenni a BMW-re - de nagyon tetszett (és tetszik) az egyidejűség gondolatkísérletéről szóló történet, ez az egyik kedvencem a kötetből. A Felnőttkor és a Szabadalmi hivatal számomra pedig azért érdekes, mert Einstein egy olyan helyen dolgozott, ahol mások már feladták volna a karrierjüket, ő viszont meglátta a lehetőséget arra, hogy alkothasson kísérleteket, tanulmányokat és talált időt a gondolkodásra. Ez - a reménytelen helyzetből előnyt kovácsolni - engem mindig tisztelettel tölt el.
Ezután kapunk egy tematikus térképet azzal az infóval, hogy hol járt anno a tudós, a halálát és az alábbi képet, ahol az agyak méreteit hasonlítják össze:
Izgalmas kérdés
Nem tudtam fotózni, mert nem szerettem volna, hogy sérüljön a példányom, így inkább kerestem egy képet.
A Világa egy fokkal másabb, mint az előző, mert itt már belemerülünk a fizika alapjaiba és azt mutatja meg, hogy Einstein és még páran hogyan változtatták meg a klasszikus fizikát és indították útjára a modern részét egy kicsit bővebb magyarázattal. Sok téma jelenik meg a lapokon, többek között az, hogy a 20. században milyen tudományos felfedezések kerültek elő és különösen figyelemfelkeltő a Tudomány és vallás rész, ahol megmutatja egyes tudósok hogyan álltak az isteni kérdéshez. Számomra innen a legérdekesebb az atombombával való kapcsolata volt, szörnyű, de mégis izgalmas részek ezek.
A Munkássága inkább a szakmai életrajzra koncentrál a megfelelő ábrákkal, illetve a tanulmányait veszi górcső alá és összehasonlítja Bohr-ral. Azért itt már kapjuk a jót erősen, mert a fizikából bőven kijut kezdve A molekulák létével, folytatva A kvantumelmélet alapjain át a Speciális és Az általános relativitáselméletig, na de még egy kis modellezés is belefér, már ha a világegyetemet nézzük és egy kis csipet Kvantum-összefonódás adja az ízét igazán ennek az egységnek, de persze érthetően magyarázva.
Nem írom, hogy nekem szól ez az egész rész, de elvoltam vele, mert felidézte azt az időszakom, amikor még csillagász akartam lenni (igen, olyan is volt, azt hiszem három foglalkozás érdekelt nagyon anno: író, csillagász, pszichológus) és innen volt a földrajz iránti szeretetem, amit az egyetem sikeresen legyilkolt. Na de vissza a kötetre! A méretarányok mutatása nekem mindig jól jön, egyúttal a színekkel együtt sokkal hatásosabb ez a fajta ismeretátadás, én még a tankönyveseket is szorgalmaznám, hogy álljanak át az ilyen típusú szemléltetésre, ahogy itt történik. Plusz valahogy itt jobban átjött az oldalak és infók szemléltetésénél használt színek jelentése, mint a Kahlo esetében, talán azért, mert a művész sokat használt belőle és színesebbek az ottani oldalak? Ki tudja.
"Egy dolgot tanultam meg hosszú életem során: hogy a teljes tudományunk, ha a valósághoz mérjük, primitív és gyermeki. És mégis, ez legdrágább kincsünk."
Az Öröksége az, ahol a kapott díjait láthatjuk. Külön tetszett A tudomány családfája, ahol Clegg hangsúlyozza azt, hogy Einstein kutatásaira mások is hatottak és ez egy emlékállítás számukra.
Ha kedvenc egységet kell választanom, akkor ez az, amit kiválasztanék A GPS és a relativitás és A vonakodó kvantum miatt. Az előbbi ugye a címéhez hű és a GPS témával foglalkozik, a második pedig a kvantumelmélet gyakorlati alkalmazására hoz példát.
Összességében nagyon tetszenek ezek a kiadványok és szerintem a tudás átadásának kevesebb jobb módja van az infografikák alkalmazásánál. A Kahlo és az Einstein hasonló szerkesztettség alapján épül fel és mindkettőre jellemző az érdekesség. Külön nagyon nem tudok mást írni az Einsteinről, mint elődjéről, maximum annyit, hogy Kahlo életéről többet lehetett írni, míg a tudóst egy kicsivel másabb módon közelítették meg. Csak ajánlani tudom, jó ismeretterjesztő mű mindkét kötet!
|
|