Ez egy új, világméretű közösségvállalást fejez ki. Egy félelmet nem ismerő lány felébresztette és megjelenítette egy egész nemzedék lelkiismeretét, s ma már fiatalok százezrei vallják a tudományosságnak, a Föld tiszteletben tartásának és a környezeti egyensúly megóvásának egyetemes elveit. „Nem reményre van szükségünk, hanem cselekvésre. Ha cselekszünk, csak akkor reménykedhetünk újra.” – Greta Thunberg aktivista, az alternatív Nobel-díj kitüntetettje, a Nobel-békedíj jelöltje, 16 éves.A tudományos kutatásokra és statisztikai adatokra támaszkodó könyvből megérthetjük, milyen folyamatok mennek végbe a bolygónkon. Mit jelent az éghajlatváltozás? Milyen következményekkel jár a jelenben és főleg a jövőben? Mit kell tenniük a kormányoknak, és mit tehetünk mi azért, hogy feltartóztassuk a folyamatot? Rövid fejezetekkel, naprakész adatokkal és remek illusztrációkkal ez a könyv tudományosan pontos, mégis közérthető látleletet ad ama tíz és száz év közötti olvasóknak, akik meg akarják ismerni Greta, a fiatalok és a kutatók szigorú intelmeinek okait. Nélkülözhetetlen információkat kapunk ahhoz, hogy kezelni tudjuk az általános kételkedést, felkészülten és eltökélten, követve a Green Nation mozgalom értékeit: a tudományt, az igazságosságot és az elkötelezettséget. "Kevés olyan könyv van, amely jó szívvel ajánlható (tizenéves) gyereknek és felnőttnek egyaránt, a Greta vagyok, ilyen. Ha mindenki megismeri a fenntartható jövőről azt, ami ebben a könyvben benne van,és legalább a felét mától el is kezdi alkalmazni, radikálisan megnő az esélyünk egy élhető bolygó fenntartására. Helyenként ijesztőek a tények, de mégis optimista a tartalom: ha fejet hajtunk a fiatalok lendülete és tettrekészsége előtt és alkalmazzuk azt a tudást, amit a tudomány kínál, felemelt fejjel nézhetünk a jövőbe." Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója. A fenntarthatóság iránt elkötelezett szakember a témába vágó blogot is vezet Chikansplanet néven. Leonardo DiCaprio találkozott Greta Thunberggel "Greta és a hozzá hasonló fiatal aktivisták miatt pozitívan látom a jövőt. Megtiszteltetés volt találkozni vele. Megbeszéltük, hogy támogatni fogjuk egymást azért, hogy egy élhetőbb bolygót teremtsünk a következő generációnak"   "A „Greta vagyok” hiánypótló könyv, hisz fiataloknak, szülőknek egyaránt könnyen érthető módon, gördülékenyen helyez képbe minket a témában /ez önmagában bravúr ebben a műfajban!/, és a mindennapokba átültethető tippekkel segít, hogy ne csak a szánk járjon. Olvasásra, cselekvésre fel, hisz mindannyiunkban ott szundikál egy kicsi Greta, hagyjuk, hogy felébredjen, s általunk is jobb legyen a világ!" Kucsinka Gabriella, Hangák – Zöldre érett nők közösségének alapítója Fenntartható könyv a fenntarthatóságról gyerekeknek   port.hu Greta mesél November elején jelent meg a Móra Kiadó gondozásában a Greta vagyok című könyv, amely gyerekek számára is érthetően mutatja be a klímaváltozás hátterében álló folyamatokat. Ismerd meg Greta Thunberget, a kamasz lányt, aki egymaga majdnem kétmillió kortársát vitte az utcára egy péntek reggel Sydney-től San Franciscóig, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy közös összefogással hogyan változtathatjuk meg a visszafordíthatatlannak tűnő klímaváltozást. Egy svéd kamasz lány kellett ahhoz, hogy az egész világ néhány napig ugyanarra fókuszáljon: az éghajlatváltozásra. Figyeltünk, hallgattunk, bólogattunk, és utána a legtöbben visszaültek az autójukba, megvették a következő fast fashion ruhadarabot, amit sosem fognak hordani, és vacsorára benyomtak egy szaftos hamburgert. Mi a hiba? Hallottuk az üzenetet, csak nem értettük meg. Az, hogy beszélünk az éghajlatváltozásról, kevés! Eljött a cselekvés ideje. De mit is kéne tenni pontosan? Ebben segít a Móra Kiadó legújabb könyve, a Greta vagyok, ami 10 éveseknek is érthető módon mutatja be a klímaváltozás folyamatát, következményeit, és azt, mit tehetünk akár már ma, hogy megállítsuk. Az éghajlatváltozásról több mint 30 éve beszélünk. A probléma az, hogy jobbára csak beszélünk. Az emberiség egyre gyorsuló ütemben éli fel a Föld erőforrásait, évről évre egyre korábban jön el a Túlfogyasztás napja, a határnap, amikorra elfogyasztjuk a Föld adott évre elegendő erőforrásait. Ez 2019-ben a Global Footprint Network adatai szerint július 29-én következett be. Egyre többen ismerik a biodiverzitás, globális felmelegedés, éghajlatváltozás, kihalási hullám, üvegházhatás, megújuló energia fogalmakat, de csak kevesen teszik fel a kérdést, tehetnek-e ők valamit. Mi, felnőttek napjainkig úgy gondoltuk, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fontos kérdésekbe nekünk nincs beleszólásunk, azt majd elintézik helyettünk a nemzetközi szervezetek, a kormányok, a nagyvállalatok, a szomszéd vagy valaki más. Sokan beszéltek nyilvánosan a környezetvédelem és a környezettudatos gondolkodás fontosságáról, közöttük sok tinédzser is. Greta Thunberg azért különleges, mert ő arra helyezte a hangsúlyt, milyen fontos – mondhatni a legfontosabb – az egyén személyes felelőssége. Többé nem várhatunk arra, hogy majd a szennyezőbb, gazdagabb, nagyobb hatalmú országok elintézik helyettünk. Nekünk személyesen kell tájékozódnunk, és cselekednünk saját szintünkön. Greta Thunberg egy határokon átívelő közösségvállalásra szólít fel, ami a tudomány jelenlegi állása szerint az egyetlen lehetséges megoldás az éghajlatváltozás megállítására. Valentina Giannella, a Greta vagyok szerzője, 2019. márciusában egy klímatüntetés után határozta el, hogy könyvet ír a klímaváltozásról. Olyan kérdésekre akart választ adni, amiket a saját gyerekei is feltettek neki, és amiket világszerte millió és millió gyerek tesz fel a szüleinek napjainkban: Mit jelent az, hogy globális felmelegedés, üvegházhatás, fosszilis tüzelőanyagok? Mi a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés? Ki figyeli a Földön zajló változásokat? Melyek a szavahihető források? És mit tehetek én? A könyv címét egy, a tüntetésen látott tábla felirata adta: „My name is Greta – Greta vagyok”. Ez a könyv központi üzenete is: most mindenki Greta, mindannyiunknak cselekednie kell, ha el akarjuk kerülni a ránk leselkedő katasztrófát. A könyv tudományos megalapozottsággal és kellő közvetlenséggel mutatja be az éghajlatváltozás megértéséhez szükséges fogalmakat. 10 év feletti gyerekeknek, szülőknek, nagyszülőknek és pedagógusoknak is kiváló alapot jelent a téma megvitatásán túl a cselekvéshez is. Mesterházy Mónika - Életszépítők   „Nem reményre van szükségünk, hanem cselekvésre.” Greta vagyok – Egy új zöldnemzedék kiáltványa A 16 éves svéd tinédzser, Greta Thunberg százezrek, milliók példaképe szerte a világon. Környezetvédelmi aktivistaként fiatalok tömegeit képes mozgósítani. Közszereplőként szinte minden lépéséről beszámol a közösségi médiában; bő fél éve indított Facebook oldalát több mint 2,6 millióan követik jelenleg. Nemrég, a környezetvédelem másik híres és népszerű élharcosa, Leonardo Di Caprio osztott meg az Instagram oldalán Gretával közös képeket. A következőket írta a fotók alá: „…Greta Thunberg korunk egyik vezetőjévé vált. (…) Remélem, hogy Greta üzenete mindenütt felhívja a világ vezetőinek a figyelmét arra, hogy lejárt a tétlenség ideje…” Elképesztő „karrier” Grétáé. Döbbenten néztük sokan, amikor a 2019. szeptemberi New York-i klímacsúcson az USA elnöke, Donald Trump egyszerűen átnézett rajta, majd cinikus hangvételű véleményt posztolt róla a Twitterre: „igazán boldog fiatal lánynak tűnik, aki alig várja, hogy eljöjjön a fényes, csodálatos jövő.” Greta a klímacsúcson keserű, szenvedélyes beszédet mondott; a felvétel végigsöpört az interneten, de nemcsak az elismerés hangjai váltak hangosabbá, hanem a róla szóló negatív vélemények is. Nehéz elhelyezni őt, valóban, főleg azoknak, akik nyitottak az összeesküvés elméletekre és/vagy klisékben gondolkodnak. Hogyan kezdődött? Greta és a húga művészcsaládba született. Édesanyjuk operaénekes, édesapjuk színész-producer. A szülőknek hamar szemet szúrt, hogy egyik gyermekük sem átlagos; szellemi képességük meghaladta az átlagot, ám mindkettejüknél magatartászavarok mutatkoztak, Greta nem találta a helyét a gyerekek között, a húgának pedig indulatkezelésben mutatkoztak nehézségei. A család gyakran úton volt az anya munkája miatt. A sajátos nevelési igényű lányok érdekében az apa lemondott a karrierjéről. Greta végül komoly étkezési zavarok miatt került kórházba – nem bírt enni -, s a vizsgálatok során született meg a diagnózis: Asperger-szindróma. Amikor Greta először hallott a klímaváltozásról, a tények sokkolták. Ezerszer feltette a kérdést: „Hogyan tudják az emberek ugyanúgy élni az életüket, mint addig?” „Miért nem veszik komolyan fenyegetettséget a világ vezetői?” Beleásta magát a témába, majd 2018. augusztusában sorsfordító lépésre szánta el magát: kiült a svéd parlament elé, kezében egy táblát szorongatva: „Iskolai sztrájk az éghajlatért.” 20 napig ült az országház előtt, és felfigyeltek rá. Néhány hét leforgása alatt vált híressé, így indult a #SchoolStrikeForClimate mozgalom. „Nem reményre van szükségünk, hanem cselekvésre.” „Jelenjetek meg minden péntek reggel a vezetőitek hivatala előtt. Követeljétek, hogy a változás azonnal kezdődjön el!” „Szeretném, ha pánikba esnének! Olyan pánikba, amilyet én mindennap érzek.” – hirdette Greta vehemens erővel. És elkezdődtek világszerte a #FridaysForFuture megmozdulások; kétszázhetven ország csatlakozott, főként fiatalok. A 2019. március 15-i első világméretű sztrájk során mintegy ezerhétszáz város 1,6 millió diákja vonult az utcára… Valami elkezdődött. Nem lehet most még látni, hogy Greta sikertörténetet ír-e, de a szerepvállalása, és a hatás, amit kivált, példátlan. Ha a sikert ezzel mérjük, sikertörténet az övé. Miért ne hinnénk, hogy neki nem ez a fontos? Tényezővé vált. Az édesanyja által írt memoár nemrég jelent meg a magyar könyvesboltokban, Ég a házunk címmel. A leírtak kétségtelenül árnyalják a Gretáról alkotott képet; érdekes olvasmány. Más kérdés, hogy nálam nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most pedig a kezemben tartom Valentina Giannella gyerekeknek, fiataloknak írt könyvét, melynek címe: Greta vagyok – Egy új zöldnemzedék kiáltványa. 128 oldalas, Weltler Ildikó fordította, a Móra Kiadó gondozásában jelent meg, Manuela Marazzi illusztrálta. Következetesebb, mint az életrajzi kötet, nem csapong, jól felépített koncepciót követ. Bár gyerekeknek íródott, a felnőttek számára is hasznos olvasmány. Alapfogalmakat magyaráz el közérthetően. Olvashatunk benne az éghajlatváltozásról, a fenntartható fejlődésről, a fosszilis tüzelőanyagokról, a megújuló energiákról, az ivóvízről, a hulladék-újrahasznosításról, a műanyagról, a biodiverzitásról, környezetbarát étrendről stb. A 18. fejezetben hasznos honlapokat is felsorakoztat a szerző. A könyvben foglaltak tudományos tényeken alapulnak, de nem untatja az olvasót, a tartalom olvasmányos, könnyen befogadható. Részletek a könyvből Ha továbbra is ilyen mértékben bocsátunk szén-dioxidot a légkörbe, ahogyan most tesszük, ennek az évszázadnak a végére a Föld legalább 3 Celsius-fokkal melegebb lehet, mint az iparosodás előtt volta. Ekkora léptékű felmelegedés pedig szélsőséges éghajlatváltozást okozhat. Amazónia 5,5 millió négyzetkilométeres területének például mintegy a fele eltűnne. A világ egyes térségeiben sokkal gyakoribb hőséghullámok söpörnének végig, máshol pedig pusztító időjárási jelenségek sújtanák a lakosságot: aszályok, áradások, a tengerek átlagos vízszintjének emelkedése pedig arra kényszerítené a világ partvidékein élő embermilliókat, akár egész nemzeteket, hogy elvándoroljanak. (…) A párizsi egyezményt, amelyet 2015 decemberében fogadtak el, és amely 2016 végén lépett hatályba, 195 ország írta alá. Az egyezmény előírja, hogy 2020-tól olyan, szén-dioxid-kibocsátást csökkentő intézkedéseket vezessenek be, amelyekkel elérhető, hogy a globális felmelegedés 2100-ig ne lépje túl a 2 Celsius-fokos felső határt az iparosodás előtti időszakhoz képest. Emellett az optimális szintet 1,5 Celsius-fokban határozza meg. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület, az IPCC a vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy 1,5 Celsius-fokos határon belül tartva a globális felmelegedést, csökkenthető az ember és a természet sebezhetősége, vagyis a károk jóval mérsékeltebbek lennének a 2 Celsius-fokos növekedéshez képest. A tudomány álláspontja szerint teljesen nullára kellene leszorítanunk a szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig. Vagyis most azonnal oly mértékben kellene csökkentenünk a fosszilis tüzelőanyagot felhasználását, hogy 11 év múlva a teljes gázkibocsátás egyenlő legyen a légkör, az erdők és a szén-dioxidot lekötő technológia által elnyelt szén-dioxid mennyiségével. Korlátozó törvényekre, ezek következetes betartására lenne szükség, melyek büntetik a fosszilis tüzelőanyagok használatát. Emellett új technológiákat – megújuló energiaforrások használatát – kellene elősegíteni, az embereknek változtatniuk kellene régi szokásaikon, megállítani a túlfogyasztást, takarékoskodni az energiával, tiszteletben tartani az élelmiszerkészletek igazságos elosztását stb. Az egész bolygó társadalmi és gazdasági jóléte a környezetvédelem alapfeltétele. „Csakis a demokrácia menthet meg minket, a tudománnyal és a fiatalok közötti együttműködéssel karöltve.”