deszy-konyv.hu On Sai már nagy sikert aratott a Calderonnal, a Szivárgó sötétség sorozattal és az Apa, randizhatok egy lovaggal? című YA regényével is a Blogturné Klub tagjai között, így amikor kiderült, hogy érkezik a novelláskötete, nem is volt kérdés, hogy mi magunk is olvasni szeretnénk. Sőt! A novelláskötetben helyet kapott egy olyan történet is, amit korábban adventi blogturnénk keretében is olvashattatok.  Rendhagyó turné lesz ez - ugyanis csak egy állomáson olvashattok a teljes kötetről, a többin kiragadunk belőle egy-egy történetet, és arról írunk részletesebben. Az első mondat: Mohón csókoltam, éhség égett bennem minden porcikájára." Véleményem - A mágia ára Gyors megjegyzés: ez az első sor annak a novellának az első sora, amit én most értékelek. Később tervezem értékelni az egész kötetet is, egyelőre viszont foglalkozzunk a fent említett novellával, A mágia árával. Bevallom, teljesen random választottam a többi blogturnés után "maradék" novellák közül. Belelapoztam a könyvbe, megnéztem a címeket, és random erre böktem rá, mindenféle tudatosság nélkül. A novella elején rögtön beszippantott az elképzelés, már csak azért is, mert hasonló ötlettel nem most találkozom először, én magam is gondolkoztam ilyesmin, nevezetesen azon, hogy mi van, ha a varázslat nincs ingyen. Fizetni kell érte valamivel, és nem pénzre gondolok. Ebben a novellában az árat testrészek jelentik, ami azért is izgalmas, mert nyilvánvalóan véges. Az én ötletem ennél kevésbé... szélsőséges volt, mindenesetre az, hogy a téma érdekelt, már adott volt rögtön az elején. A történet szerint a főszereplőnk varázsló egy középkorias fantasyvilágban, ami a magyar mondavilágból táplálkozhat, legalább részben - igazából a nevekből következtethetünk erre. Mindenesetre vannak varázslók és normál, földi halandók, akik sokszor igyekeznek kihasználni a varázslókat. Ám számukra minden varázslatnak ára van, valamelyik testrészük elvesztése, így nagyon meg kell gondolniuk, mit tesznek. Így hát ott állnak, a társadalom peremén, nagyobbrészt számkivetettként, az érzéssel, hogy bárki ki akarhatja használni őket, cserébe pedig tulajdonképpen csak egy nagy árral járó lehetőséget kaptak. Mert hát ez a Képesség nem túl vidám adomány. Vajon van, ami megéri áldozatot hozni? Lehetséges, hogy normális életet kezdjen egy varázsló a varázstalanok világában? Nagyjából ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a kis történet. Az apróságok pedig megtöltötték élettel is: egy kis szerelmi szál, az ezüstös csíkok a hajban, a bámuló tekintetek... Viszont egy kis félelmem is volt: érdekes volt a világ, de félni kezdtem, hogy nem lesz belőle elég ennyi. Mégis hogyan lehetséges, hogy csupán egy csipetnyit kapunk, mégis elég? Legutóbb pont a Libri Ajándékba adlak köteténél tértem ki rá, hogy az esetek többségében az a bajom a novelláskötetek novelláival, hogy nem érzem őket kereknek - olyanok, mintha csak egy pillanat lenne kiragadva egy nagyobb egészből. Szerencsére itt nem jártam így, amit reméltem is, hiszen tudjuk, hogy On Sai tapasztalt novellázó. Mindenkit megnyugtathatok: a történet kerek. Húsbavágóan az. Számítottam rá, hogy ez lesz a befejezés, mégis mellbe vágott. De pont így volt ez jó.   kellylupiolvas.com On Sai neve számomra az izgalmas, nagyon jól megírt történeteket jelentik és amíg tűkön ülve várunk az új regényére, addig is kaptunk egy újabb izelítőt abból, hogy mennyire megéri várni rá:). Mivel ez nem egy összefüggő regény, így úgy döntöttünk a lányokkal, hogy egyikünk kivételével, aki az egész könyvet értékeli, mindenki egy-egy novellát ragad ki, olvas el és értékel (már amennyire lehet egy novellát is értékelni). A név kötelez, így az egyik novella, amit kiválasztottam, az a hangzatos "Jóvágású vérfarkas nősülne" címet viseli.  A történet szerint Dan, a magányos, valódi kilétét elrejtő vérfarkas az egyik átváltozása után találkozik egy vérfarkaslánnyal az erdőben, együtt töltik az éjszakát, de másnapra a lány eltűnik. Dan pedig mindenáron meg szeretné találni, hiszen nagyon vágyik már egy hozzá hasonló társra. Kíváncsi voltam nagyon, hogy On Sai hogyan lesz képes engem, mint vérfarkas (és farkas)imádót elbűvölni, de bevallom teljes mértékben sikerült neki. És talán nem is a főhős vérfarkasunk, Dan volt az, akibe beleszerettem, hanem az egyik "mellékszereplőbe", a Halálba.  Amikor belekezdtem a novellába, nem teljesen értettem, hogy mit is keres a történetben (bár persze, azt mind tudjuk, hogy ahol vérfarkasok vannak, ott a halál sincs túlságosan messze). De legnagyobb megdöbbenésémre ez a Halál nem a gyilkolás miatt üldögélt az erdő közepén, lábát a tóban áztatva. Ez a Halál egy kicsit kimerült, munkájába belefáradt "munkás", akit az Istenek egy kis pihenőre küldtek az emberek közé, ami számára teljesen újdonság, annak az összes előnyével és hátrányával. Anélkül, hogy bármit is elspoilereznék, talán a legjobban a Supernatural (Odaát) sorozat Castieljéhez vagy Bessenyei Gábor Kéerjéhez tudnám a legjobban hasonlítani. Egy "természetfeletti lény", akit teljesen elbűvöl, megbabonáz az emberi lét és "aki" bájos szerencsétlenséggel próbál alkalmazkodni.  Egyszerűen annyira jó karakter lett, hogy számomra a teljes történet a háttérbe szorult, az összes szereplőjével együtt. Alig vártam, hogy a Halálról olvashassak (na ilyet se írok le sűrűn:) és olvasás közben többször hangosan felnevettem. Összességében imádtam a történetet, talán egyetlen egy dolgot tudnék negatívumként megemlíteni: MIÉRT LETT VÉGE? Én még szívesen olvastam volna tovább is:). A másik novella, amit szintén olvastam a könyvből, "Scar első bálja" volt. Scart nagyon megszerettem On Sai Szivárgó Sötétség sorozatából, így bármi, ami vele kapcsolatos, az jöhet.  A novella a tizennégy éves Scarról szól, aki élete első báljára készül karácsonykor. Nem túlzottam boldog, hogy részt kell vennie rajta, hiszen túlságosan szegények, a ruhája sem a kor divatját tükrözi, a "mássága" miatt pedig kicsit kirekesztve érzi magát és haragszik, hogy a felvételire való készülés helyett "bálba kényszerítik". De elmegy rá, megpróbálja jól érezni magát és közben történik vele egysmás. Nem is akarok magáról a történetről többet írni, hiszen sokkal izgalmasabb, ha ti magatok olvassátok el ezt a korai történetet. Én minden sorát nagyon élveztem, hisz egy rövid izelítőt kaptunk Scar gyerekkoráról, hogy hol élt, milyen körülmények és emberek között. Érdekes volt látni, hogy ahol felnőtt, attól függetlenül, hogy nem a Föld ugye, mégis teljesen hasonlóak voltak a körülmények. A Telep egy teljesen hétköznapi kis faluhoz hasonlított, a lakóival együtt, ahol a lányok ugyanúgy klikkesedtek és vadásztak a legjobb pasira, ahol az anyák ugyanúgy éles szemmel követték az eseményeket, hogy a lányaikat a legjobb "partihoz" adják feleségül, mintha a Földön lettünk volna. És természetesen Artúrt sem hagyhatom ki a történetből, aki egy kis romantikát csempészett a novellába. Olyan vicces volt olvasni arról, hogy Artúr már ott és akkor felfigyelt a kis "mutánskinézetűre", aki viszont annyira arra koncentrált, hogy eltűnjön a bolygójáról és űrhajósnak tanulhasson, hogy a fiú legelemibb segítségét is támadásnak vette. Imádtam a kettőjük közös jelenetét  és vitáját, amiből ez a két mondat nagyon megmaradt bennem: "A szeretet azt adja, amire a másiknak szüksége van." "Az árvaság egy állapot, és nem fegyver, amit más ellen fordíthatsz." Itt is csak azt tudnám felhozni negatívumként, hogy (számomra) túl hamar végetért az egész.... Szerettem volna tovább olvasni a történetet, nagyon könnyű volt Scar világába belemerülni ismét és rossz volt otthagyni őt. Sajnos most csak erre a két novellára volt időm, de ezek annyira tetszettek, hogy biztosra veszem, hogy ha lesz egy cseppnyi időm, akkor a többit is elolvasom!   dreamworld-books.blogspot Saját véleményem: Amíg egy könyvre az van írva, hogy On Sai, addig  gyakorlatilag bármi eladható számomra, legyen szó sci-firől, fantasy-ről vagy két buszjegy románcáról féloldalban. Szóval naná, hogy egyből ráugrottam az Esővágyra is. Eredetileg egy-két novellát akartam megismerni belőle, a többit pedig beosztani ínségesebb hónapokra, de mindig jött "csak mégegy", és huss, igen hamar a végére értem. A novellákról egyenként fogok mesélni, de nagyjából mindegyikről elmondható, hogy nagyon "beásak". Jóvágású vérfarkas nősülne Ez volt az első történet, amivel megismerkedtem, és mindössze néhány mondat után - nagyjából a lábát vízbe lógató kaszásnál - tudtam, hogy nem fogok csalódni ebben a gyűjteményben sem. Maga a történet egy meglehetősen vicces és szürreális jelenettel indít, ugyanis vérfarkas barátunk (emberi alakjában) belebotlik a szabadságát teljes mértékben kiélvező Halálba, akiről kiderül, hogy esze ágában sincs újra melóba állni - istenek és emberek oldják meg maguk a problémáikat. A két férfi eztán hamar összebarátkozik, és mivel Dannek pont kapóra jön legújabb cimborája, magával viszi, abban a reményben, hogy így megtalálhatja álmai vérfarkasasszonyát, aki legutóbbi vérfarkas légyottjuk után csak úgy elpárolgott. Tudniillik csak a halottak/élőhalottak láthatják a kaszást. A cselekmény további részében részesei lehetünk némi bonyodalomnak, láthatjuk, milyen következményekkel jár, ha szabadságra megy a Halál, és jókat nevethetünk a kaszás emberi dolgokkal való megismerkedésén. Egyszerű, aranyos novella, a Hercules Disney mese Hádész fanjai különösen élvezni fogják. Hogyan ölne Jung? Hősiesen bevallom, ezt a novellát valamiért mindig átugrottam, szamurájokra asszociáltam róla, hozzájuk pedig annyira nem fűlött a fogam. A sors furcsa fintora, hogy végül nagyon megszerettem - bár hozzáteszem, a Jung dolgot nem sikerült megfejtenem -, és amikor véget ért, fájlaltam, hogy nincs tovább. Főszereplőnk sikeres szívsebész, jó anyagi körülmények között él, van egy tartós kapcsolata, mégsem kerek az élete, erre pedig szerepjátékos társa világít rá, beindítva a lavinát. Simon onnantól kezdve a nő szavain rágódik, megkérdőjelezi Biával való kapcsolatát, saját álmait, vágyait, és olyan múltbeli emlékmorzsák villannak fel elméjében, amik nem csupán új megvilágításba helyeznek egy régi, családi tragédiát, de előhívják szerepjátékos énjét is. Mindent egybevetve sok olyan érdekes dolog van ebben a sztoriban, amivel jócskán lehetne mit kezdeni, akár regényi terjedelemben is (például egy bizonyos szobor, amitől azt vártam, megelevenedik; vagy a szerepjátékos dolog), de persze önmagában is kerek egész. Az pedig kifejezetten tetszett, mennyire megfért benne a jövő technológiája, és az olyan nosztalgikus tevékenység, mint a képeslap szenvedély. A mágia ára Biztos mindenki látott már vagy olvasott legalább egy magyar népmesét. Na, A mágia ára az On Sai-féle változat. Remek kis tanmese felnőtteknek, öncsonkulással fizető varázslókról, szerelmekről, kihasználtságról és rafináltságról középkori közegbe ágyazva. Az emlékfutár Ez volt az első novella, aminél úgy éreztem, hogy remek alapötlettel operál, a háttérvilága is ígéretes, csak nem az én elmémhez tervezték. Nem mindig értettem, mi történik, holott tudtam, hogy éppen valami csattanónak vagy tanulságnak vagyok a részese. Az emlékfutárt elsősorban azok fogják érteni és szeretni, akik benne vannak ebben a picit elvontabb, magasabb intelligenciát és csavaros észjárást igénylő műfajban. Sose szólj be varázslónak! Ó, te jó ég, hogy én ezt mennyire imádtam! Fordított hercegnő és a béka mese felnőtteknek Aranyhaj gyíkjával. Oké, nem Pascallal, de Ribike lelki szemeim előtt éppolyan makacs és imádnivaló, mint ő. A történet főhősnője, Ribi, gyíktestbe száműzve tengeti napjait, köszönhetően éles nyelvének. Ám amikor megjelenik Alder herceg, akit apja próbatétel elé állított, felcsillan számára a szabadulás lehetősége. Felajánlja, hogy segít a jóképű hercegnek, ha az cserébe elintézi, hogy a varázsló visszaváltoztassa őt. Megkötik hát az alkut, Alder ki is állja a próbát, ám a király újabb és újabb őrültséget talál ki, ami hosszútávra összeköti a szeleburdi Ribi és hercege életét. Őszinte leszek, fergetegesen jókat kacagtam Ribiéken! Az a lány hatalmas figura, az állapota pedig rengeteg humorforrást és meglehetősen vicces szituációt nyújt. Csak magamat tudom ismételni, imádtam! Imádtam a fürdőzős részeket, a féltékenykedést, és a finálét. Meg úgy unblock az egészet. Ébredés Kedves Bea, annyira, de annyira szeretnék ebből a novellából (is) egy regényt! Középkori színtér, érdekes fajok (ashák) és az ő háttérviláguk, ellenségek, szövetségek, magányos gyilkos. Hát kell ennél több? Nekem nem! Ez a kis kocsmai csetepaté engem megvett kilóra. Csak mi, lélekharcosok A lélekharcosok megint egy kicsit elvont, mögöttes tartalmú, tanulságos történet életről, önmagunkról. Nem könnyű olvasmány, jómagam kétszer is nekifutottam, és bár sokszor nem értettem, mit olvasok, vagy mi (miért) történik, az utolsó sorokkal minden értelmet nyert. És hogy miről is szól ez a novella? Rólunk, megfáradt emberekről, akik sokszor erőnkön felül összetartunk, meghallgatunk, támogatunk másokat, és nem vesszük észre, vagy nem hagyjuk, hogy nekünk is segítsenek. Pedig nem kell minden csatát egymagunknak megvívnunk. Nyolc négyzetméter a világ On Sai-ról mindig is tudtuk, hogy igen élénk fantáziával van megáldva, de az, ami itt van... A szó legjobb értelmében őrületes! A nyolc négyzetméter a világ igencsak 18 karikás, erotikus tartalmú novella, főszerepben egy érző zuhanyzóval/káddal. Igen, jól olvassátok, hősnőnk egy tárgy, akinek saját érzései vannak, melyeket csúcstechnológiájának köszönhetően képes használója felé is közvetíteni. Ha tehát kíváncsiak vagytok, milyen amikor egy zuhanyzó beleszeret a gazdájába vagy valakibe, és miként képes őt mámorító örömben részesíteni, telepatikusan irányítani, vagy az aktus részesévé válni, akkor itt a remek alkalom, hogy megtudjátok a válaszokat. Orkszar és barackillat Őszinte leszek, ez nagyon nem az én novellám volt. Számomra túl kusza volt, és mire nagyvonalakban  összeraktam, hogy mégis mi a fene történik, már véget is ért. Lényegében kb. arról szól, hogy Budapestet megtámadják, elpusztítják a különféle könyves-, filmes karakterek, lények. Hogy miért vagy hogyan, azt ne kérdezzétek. Lényeg a lényeg, hogy van egy maréknyi "katona", akik a belvárosban járőröznek - hogy mi célból, azt ugyancsak ne tőlem kérdezzétek -, és legfőbb céluk kimenteni Mr. Darcy-t. Igen, azt a Mr Darcy-t. Mentsd meg Krisztust! Ez megint csak egy olyan történet volt, ami érdekes alappal operált, és biztos vagyok benne, hogy sokan imádni fogják, csak hát nekem vallásilag meredekebb volt. Nem vagyok templomba járó, ügybuzgó katolikus, de hiszek, és a bibliai történeteket is szeretem a magam módján, így nekem ez az újfajta Krisztus és keresztrefeszítés megközelítés nem feküdt. Dajkamese A legrövidebb, de a legelgondolkodtatóbb történet, ami bár másik bolygón játszódik, nagyon is valós problémákat és kérdéseket elemezget a feminizmussal kapcsolatban - nőkről, női szerepekről és létről. Esővágy Az Esővágy olyan gyönyörű történet, aminek lelke van. Imádtam! Mélyen megragadott, pedig a sztori viszonylag egyszerű. Adott egy kolostor, ahol a nővérek egy esőszertartás keretein belül, kiválasztott fiúk-férfiak által veszítik el szüzességüket. Az aktusnak azonban nem az örömszerzés a célja, hanem az esőfakasztás. A kolostor legnagyobb reménye egy vak lány, aki titkon beleszeret az egyik esélytelen srácba. A többit gondolom, ti is kitaláljátok. Annyit mondok: csodaszép! És kérek belőle még!