Ajo egy jégkorszaki zsebuniverzumban él a titokzatos Nép utolsó Őrzőjeként, és a görög istenek világába, az Olümposzra kell átkelnie, hogy hírt vigyen a Moiráknak egy minden világot fenyegető veszélyről.
Hogyan fonódik össze Rufus és Ajo sorsa? Milyen kalandok vezetik el őket és segítőiket egymáshoz? És vajon le tudják-e közösen győzni a világ újbóli elpusztítására készülő Ahrimán követét?
Tarts velük a nulladik zsebuniverzumba, repülj együtt harmadszor is a grifflovasokkal!
pagony.hu
Írói módszerek, lázadó szereplők
A nulladik zsebuniverzum bemutatójának kapcsán Mészöly Ágnes beszélget a szerzővel, Szakács Eszterrel. Mind a ketten írók, több ifjúsági regényt is írtak már, talán emiatt több kulisszatitok is elhangzik a lázadó szereplőkről és az önmagát is építő regényvilágról.
A beszélgetés tárgya a A szelek tornya és a Babilon folytatása: akik örömmel olvasták ezt a két könyvet, azoknak az új kötet sem fog csalódást okozni, méltó folytatása az eddig megjelentek részeknek!
Mitológiai elemek
Szakács Eszter felnőtt versek szerzőjeként kezdte írói pályafutását, amit aztán egy válság fordított a mesék felé. Az összekötő elem a különböző műfajok között a mitológia volt, amitől ifjúsági regényeiben sem távolodik el, hiszen azok a mitológiai fantasy műfajába tartoznak.
Olyan érdekességekről is beszél a szerző, amivel eddig nem biztos, hogy tisztában voltak az olvasók: A szelek tornya nem fantasynek indult, a szerző a valóságot szerette volna megjeleníteni, de adott ponton a történet megkövetelte, hogy átlépjen egy másik világba!
Szakács Eszter azt is elárulja, hogy amikor elkezdi az alkotási folyamatot, csak pár momentum és támpont van meg a fejében az készülő szövegből, egy felületes váz. Próbált máshogy is dolgozni, de megfigyelte önmagán, hogy elveszti az érdeklődését a történet iránt, ha nagyon részletesen kidolgozza előre. Először akkor tapasztalta ezt, amikor az egyik már meglévő meséje alapján próbált ifjúsági regényt írni. Számára a felfedezés élménye viszi előre az alkotói folyamatot.
Önálló életre kelt karakterek
Szakács Eszter karakterei a történet végéig alakulnak, esetükben az első fontos pont a névválasztás, és hogy kikkel lépnek interakcióba – ezek mind alakítják személyiségüket, tulajdonságaikat. Regényeiben emcsak a történet önállósodhat és alakulhat előre el nem tervezett módon, ugyanerre a karakterek is képesek, akik önálló akarattal rendelkeznek, és időnként megváltoztatják az író elképzeléseit. Egy jól kidolgozott karakter életre kel és akár a történet befolyásolására is képes!
Egy világ felépítése
A szereplők kidolgozása mellett a másik izgalmas és sok kreativitást igénylő feladat a regény világának felépítése.
Az új részben az Arthur-mondakör keveredik a Neandervölgyi emberek szinte ismeretlen kultúrájával. Az alapötlet már több éve foglalkoztatta Szakács Esztert, először két külön regényben gondolkozott, végül inkább a két cselekményszál párhuzamos megírása mellett döntött. A nulladik zsebuniverzumban dolgozta ki az alapötleteket, emiatt a szerkezet is megváltozott az eddigi E/1-es elbeszélőt felváltotta egy E/3-as narrátor, hogy az olvasó könnyebben tudja követni a szereplőket.
Sokan nem is sejtik, hogy milyen rengeteg idő egy történet megírása. Az első két regény két és fél év kemény munka volt javító körökkel együtt, a harmadiké „már csak” kettő. Ez pszichikailag nagyon megterhelő, a szerző be is vallja, hogy teljesen kimerítette ez a folyamat, hiszen ezt mind állandó munka mellett csinálta, ennek szentelve minden szabadidejét.
Ez a kicsit hosszúnak tűnő időintervallum annak is köszönhető, hogy a fantasy műfajban ki kell dolgozni egy teljesen új világot, amiben zajlanak az események. A műfaj sajátossága, hogy nemcsak a történetszálra és a szereplőkre kell figyelni, szemben a valós térrel, itt fel kell építeni a teljes mögöttes világot annak minden törvényszerűségével.
Kutatás
Ugyan minden szerző nagyon örülne egy kontroll olvasónak, aki még a szerkesztő előtt olvassa a könyvet, sajnos erre nem mindig van lehetőség. Így a logikai tévedéseket azzal lehet kiszűrni, hogy az író többször újraolvassa az egész szöveget. Az első két kötetnél volt két külsős szakember, akik művelődéstörténeti szempontból olvasták a regényeket és javították az esetleges tárgyi tévedéseket.
Egy író munkamódszere több hasonlóságot is mutat a kutatásmódszertannal, a világépítés és az apró részletek megkövetelik a szerzőtől a folyamatos jegyzetelést és az állandó cetlizést. Fel kell írni minden poént vagy ütős mondatot, amit jobb esetben később kimond egy karakter, vagy technikai ötletet, ami kidolgozásra kerül a történetben. Ettől lesz plasztikus a regény valósága.
És a folytatás
Mindenképp érdekes visszajelzés lehet az olvasók számára, hogy az első kötet után, az olvasói reflexiókat is figyelembe véve dolgozta ki a szerző az új szereplőket. Például A szelek tornyán abszolút mindenben kiváló hősét a továbbiakban a hétköznapibb főszereplők váltották fel.
A rajongóknak semmi okuk az aggodalomra, fáradtság ide vagy oda, már érlelődik a következő zsebuniverzum gondolata, ami valamilyen módon Egyiptomhoz fog kapcsolódni, bár az még Szakács Eszter sem tudja, hogy pontosan hogyan.
Griffen dél felé
Van egy magyar költő, aki fantasy-rajongó. Könyvmoly, könyvtáros, nagyon jártas a mitológiában. Mitológia, izgalmak, érzelmek, rejtélyek és némi bölcsesség – lezárul, és igencsak kerek lett Szakács Eszter trilógiája.
Pazar időzítéssel érkezik A Szelek Tornya és a Babilon folytatása. A könyvmolyok ugyanis mostanra felfaltak már mindent a bezártság alatt, legalábbis tőletek ezt halljuk, nagyon sokan kérdeztek ilyeneket a Pagony boltjaiban. „Kiolvasta az összes Harry Pottert, mostmár lassan a Percy Jacksonokat is – pedig annak nem is örülök, mert azt már kicsit ponyvának tartom – segítsetek, kifogytam az ötletekből.“ Ez egy nagyon jellemző idézet, 12 és 18 közötti szülőktől hallunk ilyeneket. Ideillik azért is, mert szóba kerül még itt Harry is, Percy is, és a korosztály is.
Kezdjük az utóbbival: az mindig nagyon jó jel, amikor egy ifjúsági regényt felnőttek is olvasnak, ráadásul sokan. A könyves portálokon található értékelések több, mint felét húsz éven felettiek írták. Gyereknapon, amikor hónapok óta először láttuk egymást újra, a fiam osztálytársainak szülei előtt mondtam, hogy éppen olvasom a Grifflovasok harmadik kötetét, és egy anyuka táncra perdült örömében. Nem egyedi eset, Szakács Eszter könyveiért a Grifflovasok-rajongók nagyon rajonganak.
gy a harmadik kötet után már én is egész biztos vagyok benne, hogy ha ez a trilógia angolszász országban íródik, ma már világsiker lenne, és azt lehetne találgatni, hogy melyik szerepről tárgyal Millie Bobby Brown (a népszerű Stranger Things filmsorozat egyik főszereplője - a szerk.). Szerintem még itthon sem ismerik annyian, mint kellene, de lehet hogy ezt most ezzel a lezáró kötettel megugorjuk. Nekem legalábbis ezt tetszett a legjobban, beszívott mint a porszívó a legóemberkét, izgalmas volt, és meg tudott lepni. Többször.
A nulladik zsebuniverzum két szálon fut, felváltva haladunk egy fiúval és egy lánnyal. Mint általában a trilógia főhősei, 15-16 évesek. Avalon és jégkorszak. A Kerekasztal lovagjai és barlangrajz-varázslat, ősi, törzsi spiritualitás. Egy skót fiú, aki eddig nem tudta hogy nem az emberek világához tartozik, de egyszercsak Avalonban találja magát, és egy jégkorszaki, valószínűleg neandervölgyi lány. (Spoiler alert: mindketten griffek.) A két szál sokáig nem ér össze, és annyira klassz, hogy amikor igen, akkor nem úgy, ahogy számított volna rá az ember.
Újabb összeütközés, újabb háború készül a világegyetem két elemi ereje, a Fény és a Sötét között. Tulajdonképpen ezeknek az egymásnak feszüléseknek egy-egy kiemelt, korunkban (is, de ez messzire vezet) játszódó epizódjába kerülünk minden regényben. Vagyis nem a történetek folytatják egymást, de a kötetek igen. Ugyanabban a hihetetlenül részletesen és izgalmasan kidolgozott univerzumban játszódnak, ugyanannak a történelemnek a kirakósai. Mindegyikben mások a főhősök, bár idővel mindegyikben megjelennek már ismert szereplők.
A világteremtés egyértelműen a szerző legnagyobb erőssége. Nagyon jó tempóban merülünk el, sőt lubickolunk a világ minden tájának mitológiájában és népmesevilágában. Az istenek és legendás lények itt hagyták a Földet az embereknek, és zsebuniverzumokat hoztak létre. Egy ilyen zsebben lehet egy pici bolygónyi, de egy nagy naprendszernyi világ is. Az első kötetben a görög mitológiával indulunk, és mivel az Olümposzon található a zsebuniverzumok világainak „közigazgatási központja“ és az Aiolosz Akadémia, ahol a grifflovasokat képzik, így a görög istenek és lények folyamatosan jelen vannak a történetek során. Nem egyeduralkodók azonban, és ez csodálatos hír a mitológia kedvelőinek. Meg azoknak is, akik még nem tudják hogy azok. Germán, mezopotámiai, magyar, egyiptomi, polinéz, cigány, az új kötetben pedig brit-kelta és kőkori – van itt sok minden, anélkül hogy valamiféle irodalmi katyvasszá válna. Szakács Eszter óriási tisztelettel és gondosságal bánik a témával, de miközben nagyon korrekt tudást szedhetünk össze legendákból és mítoszokból, az a helyzet, hogy az idő náluk se állt meg.
Figyelik az embereket, haladnak a korral. Gwen, az avaloni lovag-lány Harry Potter-rajongó, az összes kötet megvan a lakótorony könyvtárában. A technológia és a varázslat elegyítésével foglalkozó Daedalos Intézet találmányai állandóan jelen vannak, de nekem azok az isteni mellékszereplők (kisistenek, félistenek) a kedvenceim, akik meglepően gazdag szlengkészlettel haladnak a korral, vagy videójátékokban versengnek egy griff-tinédzserrel. Ja igen, a griffek. Szeretem a griffeket.
„Bosszantó, ha az embernek van egy valódi két (időnként négy) lábon járó lelkiismerete. Főleg, ha mindig igaza van.“
Ezt az egyik ifjú grifflovas mondja-gondolja, és elég jól leírja vele, milyen érdekes szerepük van a griffeknek. Griffet és lovasát már a születésük előtt egymásnak rendelik a Moirák, mindig ellenkező neműek és eltérő jelleműek. Egy griff alapjáraton többnyire nyugodt, racionális, megbízható, szelíd, lojális. A rajongókat – és itt most beszélek egy kicsit végre az eredeti célcsoportról – nagyon megmozgatja a griff és lovasa között létrejövő szündeszmosz, vagyis mentális összekapcsolódás, nagyon leegyszerűsítve. Ebben a harmadik kötetben egy teljesen váratlan szündeszmosszal indul a legizgalmasabb fordulat. Nem árulhatom el kik között.
Egyszer megnézném Szakács Eszter jegyzeteit. Világteremtésből csillagos ötös, és ez a pontosságra, alaposságra is igaz. Tökéletesen elvarrt szálak, illeszkedő részletek. Itt nem lesz "jó, jó, de akkor az hogy van, hogy…" Ugye megvan ez a kérdés? Amikor a rajongók azon vitatkoznak, hogy lehetett A egyidőben ott, ahol B, akiről később kiderül hogy C apja, és ha nála van a serpenyő, ami D világban elveszti a varázserejét, akkor vagy a) fel kéne robbannia a mindenségnek, vagy b) mégse ő C apja... A fantasy-rajongók közül sokan nagyon ki tudnak zökkenni a következetlenségektől, vagy az elvarratlan szálaktól, és ők azok a tábor akik pont nagyon nem szeretnek kizökkeni. Így aztán ezeket olvasói kritikákban és fórumokon szokták megbosszulni. Annál feltűnőbb, hogy a magyar fantasy-fórumokon és a moly.hu-n feltűnően sokszor dicsérik a Grifflovasok-trilógiát kifejezetten kiemelve gondosan felépített világát. Ebben a világban pedig nem mellékesen rengeteget lehet tanulni, úgy, hogy észre se veszi az ember. Mondavilágokról, történelemről, különböző korok mindennapjairól, szokásairól, kulturális összefüggésekről.
|