Kalandozás a tükörben
2020.06.29. 14:12
Írta: Pilinszky János
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 1988
Oldalszám: 20
Pilinszky János egyike korunk legjelentősebb költőinek. Szomorú ember, szomorú költő volt.
Törékeny, gyenge vállán hordta a felelősséget az emberiségért, tiltakozást minden gonoszság ellen és küzdelmet egy szeretetteli, tiszta, emberi világért.
Szomorúságról szól ez a gyönyörűségesen szép meséje is. Egy ódon, titkokat sejtető házban egyszer egy kisfiú bekukkant a régi tükör mögé, és ami mögötte van, arra készteti, hogy elinduljon az ismeretlen úton.
|
Mentében meglátja a szomorú király birodalmát. Ez a király kárhozatra van ítélve népével együtt, mert nem voltak hajlandók fegyvert fogni, a bánatos királynak a kislánya súlyosan beteg, s csak a kisfiú mentheti meg. Elbujdosnak hát, írt keresve a betegségre, s egy szürke, különös tengerparton rátalálnak egy üvegházikóra, ahol kettesben élnek, a gyógyulást remélve…
Vannak könyvek, kivételesek, ritkák, melyek könnyeket csalnak olvasóik szemébe. Ez a mese is ilyen. Megkönnyebbülten sírni pedig néha éppolyan jólesik, mint önfeledten nevetni. Aki ezt a mesét elolvassa, „pilinszkyül” tanul – szeretetet, emberséget.
A mesebeli kislány és kisfiú különös világát Irsa Katalin idézi elénk álomszép rajzaival.
|
|