A meseterapeuta a későbbiekben arra is felhívja az olvasók figyelmét, hogy óriási különbség van az eszménykép és a példakép között, mivel az eszményképként szolgáló celebek csak egy ideig képesek betölteni az „eszménykép” szerepet, addig a példaképek egy életen át végigkísérhetnek minket. Az eszményképek nem fognak hitelesen viselkedni, vagy morális példát mutatni, míg a példaképeket cselekedeteiken keresztül ismerhetjük meg.
„Csakhogy napjainkban valóban nem olyan egyszerű példaképekre találni, holott égetően nagy szükség lenne rájuk. Ezért is örültem meg a Naphegy Kiadó sorozatának, amely 5-8 éves gyerekek számára mutat be olyan személyeket, akiket méltán tekinthetnénk példaképeknek. Az első könyv Erdős Pál matematikus életét dolgozta fel (A fiú, aki imádta a matekot), a második az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról szólt (A lány, aki orvos akart lenni), a harmadik Bartók Béláról (A fiú, akit elvarázsolt a zene), a negyedik pedig az első magyar csillagásznőről, Balázs Júliáról (A lány, aki csillagász lett).”
A Könyvesblog Boldizsár Ildikóhoz hasonlóan szintén arra hívja fel a figyelmünket, hogy valódi emberek élettörténete legalább olyan fontos és izgalmas lehet, mint a kitalált mesehősöké.
„Híres emberekről ritkán mesélünk kisgyerekeknek, pedig nincs kőbe vésve, hogy csak kitalált szuperhősök vagy királylányok lehetnek a mesék hősei. Hogy a valódi, hús-vér emberek élettörténete is lehet kalandos és tanulságos, azt a Naphegy Kiadó szuper életrajzi sorozata is jól bizonyítja.”
(1) A fiú, aki imádta a matekot
Deborah Heiligman meséjéből megtudhatjuk, hogy Erdős Pált már kisgyerekként is elvarázsolták a számok, felnőttkorára pedig ő bűvölt el mindenkit újszerű és játékos matematikai gondolkodásával. Végtelenül fontosnak tartotta, hogy a matematikusok közösen gondolkodjanak régi és új kérdéseken, feladatokon. A „budapesti varázsló” – ahogy nevezték – remek társasjátéknak tekintette a matekot, s ezzel mindenkinek a szívébe lopta magát. Ebben a kis kötetben kedves rajzokon keresztül elevenedik meg hihetetlen élettörténete.
(2) A lány, aki orvos akart lenni
Az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról Kertész Edina először írt könyvet a 4-8 éves korosztály számára. Arról, hogy miért éppen rá esett a választása, és milyen ember volt Hugonnai Vilma, egy vele készült interjúban mesélt.
„Vilma több évtizeden át küzdött azért, hogy orvos lehessen, ami az akkori Magyarországon nem volt könnyű. Mégsem adta fel, és ez a kitartás volt az, ami számomra különlegessé tette az életútját. Pontosan tudta, mit akar, és el is érte, pedig számtalan akadály állt előtte. Lenyűgözőnek tartom ezt a fajta szelíd, de makacs kitartást.”
Maros Krisztina illusztrátor rengeteget kutatott, hogy Hugonnai Vilma életét a lehető leghitelesebben- és korhűbben jeleníthesse meg az első magyar orvosnő életéről szóló képeskönyv lapjain.
(3) A fiú, akit elvarázsolt a zene
A sorozat 3. részében ezúttal egy művészi területen tevékenykedő fiú, Bartók Béla zeneszerző életét vette górcső alá Mészöly Ágnes. A kötetből kiderül, hogyan figyeltek fel Bartók Béla tehetségére, az, hogy előbb tudott énekelni, mint beszélni, és az is, hogy amíg a zenében egyáltalán nem volt szabálykövető, addig az életben végletekig precíz volt.
„A gyerekkora mesés és elbűvölő. Az ifjúsága lázadó és lelkesítő. Azt hiszem, nem csak azok a gyerekek csodálkozhatnak rá az ő történetén keresztül a zene erejére, akik esetleg a Mikrokozmosz darabjain keresztül ismerkednek a zongorával…”
Bartók Béla kalandos életútját Bertóthy Ágnes illusztrátor elevenítette meg, Maros Krisztinához hasonló módon, szintén a legapróbb részletekre, történelmi korhűségre való odafigyeléssel.
(4) A lány, aki csillagász akart lenni
Kertész Edina ezúttal az első magyar női csillagász, Balázs Júlia életét mutatta be a Bölecz Lilla által illusztrált képeskönyv lapjain.
„Lenyűgözött, ahogy Júlia élt: nappal a háztartást vezette és a négy gyerekről gondoskodott, éjjel pedig csillagászati megfigyeléseket nézett. Mindig is azt éreztem, hogy túl keveset beszélünk a női tudósokról. Most a Naphegy Kiadónak köszönhetően olyan nagy szerencsém volt, hogy írhattam egy női csillagászról.”
„Egyszerűen jó kézbe venni ezt a könyvet: jók az arányok, a csillagképekkel teleszórt előzék hosszas böngészésre invitál, Bölecz Lilla pedig a képeivel úgy tudott meseszerű atmoszférát teremteni, hogy közben egyszer sem merül fel bennünk az a gondolat, hogy ne a valóságot látnánk.”
Boldizsár Ildikó így zárja sorait ajánlójában:
„Az illusztrációk azonban sokat segítenek a megértésben, és igazi csemegét jelentenek a szülőknek. A különböző történelmi korokat felidéző képi jelentések feloldására talán nincs is minden esetben szükség, sokkal nagyobb öröm a könyvek végén elhelyezett információk közös böngészése. Kedvenceim a csillagásznőket felvonultató tablók, lenyűgözött, hogy ilyen sok nő kutatta a csillagokat a történelem folyamán. Gyerekként egészen bizonyosan közülük választottam volna példaképet magamnak.”
(5) A fiú, aki Varjúvárról álmodott
A sorozat 5. részében Kós Károly építész, író, polihisztor életét ismerhetik meg a kisebbek Boldizsár Ildikó elbeszélésében, Bertóthy Ágnes rajzaival.
Forrás: naphegy.hu
(6) A lány, aki szavakkal varázsolt
"...az lesz benne hangsúlyos az életéből, hogy tíz éven keresztül, míg nem jelenhetett meg könyve, az asztalfióknak írt.
Ebben a történetben a kitartást akartam kihangsúlyozni, és azt, hogy a híres embereket is rengeteg kudarc éri, csak azt sokszor nem látjuk.
Úgy érzem, nagyon fontos, hogy női példaképeket is állítsunk a gyerekek elé, amellett, hogy a sorozatnak férfi hősei is vannak Erdős Pál, Bartók Béla vagy Kós Károly személyében.
Szeretném, ha többet beszélnénk a nagy formátumú nőkről, és már a gyerekek is megismerkednének a történetükkel. Ha csak egyetlen lány emiatt dönt úgy, hogy csillagász vagy író lesz, már megérte" - Kertész Edina
|