Zabaszauruszok (2) Sárkánytörvény
2020.06.30. 21:29
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 180
A Zabaszauruszok első kötetéből ismert három jó barát sikeresen elérte célját: Rilex, a tirex kitanulta a fogorvos szakma csínját-bínját, Kunyi bármikor degeszre tömheti a hasát, Barmol, a raptor pedig kedvére villoghat vadonatúj fogsorával.
Csakhogy…
…a postás egy nap titokzatos levelet hoz Leiszút Feliszúttól. Kunyi, akit valójában Káró, a varjú csal kelepcébe, gyanútlanul útra kel, hogy meglátogassa a selypítős sárkányt, akit olyan csúful meglopott. Rilex és Barmol azonban megérzik a veszélyt, és a keselyű után indulnának…
…ám ekkor egy hatalmas, tűzokádó árnyék vetül Dínómdánomra, és azt mennydörgi: Háromig számolok…!
|
Hntafa blog
Kedvenc dinoszaurusz krónikásunk visszatért a Zabaszauruszok második, Sárkánytörvény című kötetével, hogy folytassa a három jóbarát kalandjait. Kapcsoljuk Dínomdánomot!
Az előző kötet három cimborája végre otthonra lelt a tejjel-mézzel folyó és minden egyéb nyalánkságban bővelkedő völgyben. Úgy tűnik, az idill mégis a végéhez közeledik, mert Rilexet az időközben megbecsült fogász-agyarászt honvágy gyötri, a szíve visszahúzza a Dínódombok felé. Ellenben Kunyit! Benne a nagyotmondás még mindig fordítottan arányos testmagasságával, ennek köszönhetően lubickol a népszerűségben és meséi sikerében. És őszintén szólva Barmol is remekül érzi magát a császári udvar énekmestereként, ahol hibátlanul elsajátította a raccsolás művészetét.
Persze egyikük sem sejti, hogy Rilexen kívül Káró, a bosszúszomjas varjú is fondorlatos terveket szó. De ez még mind semmi ahhoz képest, amikor leszáll egy olyan hatalmas kéksárkány, aki még a Dínomdánomi Duhajellenes Alakulat pteroszauruszait is varjaknak nézi! És még talán ez sem olyan nagy baj, amíg ki nem derül, hogy milyen küldetést teljesít éppen. A csapat nyakába újabb, komoly fejtörést okozó kihívás zúdul.
Mostantól gondolhatunk a Zabaszauruszokra úgy, mint a téma referencia köteteire. Pergő, nagyon jó dinamikájú történet, rengeteg izgalmas fantáziával, szórakoztató nyelvi és képi megoldásokkal. A kisebbek számára is érhető, a nagyobbakat pedig az utolsó oldalig mulattató nyelvzsengékkel, humorral szórakoztatja. Nem lennék meglepve, ha alapos és aprólékosan körültekintő munka eredményét tartanánk a kezünkbe.
Olvasóként mindennek csak a pozitívumát érezhettük. Könnyű beleélni magunkat M. Kácsor Zoltán fantáziavilágába, P is csak akkor nézett fel a könyvből, amikor a legszükségesebb volt. Én, mint felolvasó is csak dicsérni tudom az érdekes történetszövés, a váratlan és a figyelmet megragadó fordulatok, no meg a jópofa szójátékok miatt. A beszédhibás jószágok gyeplőjét is kézben tartotta, nem vitték el a már-túl-sokba a szöveg arányait. Ami pedig a gyerekekre gyakorolt hatást illeti: nekik ez egy jópofa játék volt, amivel pár napig remekül elszórakoztak.
Kecskés Judit pasztelles árnyalatai, a figurák és az apró részletek játékossága élővé varázsolták a történetet. Mondanám, hogy annyira tetszetős a könyv kivitelezése és a tartalma, hogy szinte filmre kívánkozna, de olyan jó élmény olvasni, hogy inkább maradjon csak meg ez a kézbe simuló papíros változat.
A megnövelt betűméret és a gondozott, könnyen követhető szöveg önálló olvasóknak is kitűnő választás. Ebbe a történetbe még az is beleszeret, aki már úgy érzi kinőtt a dínókból.
(3) Acsargó-mocsarak
|
|