Erre ébred rá a mesebeli király s királyné is, s hogy folyvást síró kislányukat meggyógyíthassák a teljesség meséivel, a királynak útra kell kelnie, s fel kell keresnie birodalma bölcseit... Vándorlása során nem csak a könyv lapjai telnek meg tartalommal. A bölcsek történetei egytől egyig jól ismert mesék újragondolt, szellemes, verses változatai, és az olvasó, mint minden jó, gondosan megmunkált mesében, a mélyben komoly filozófiai kérdéseket is talál. Persze, ha csak arra vágyik, hogy együtt barangoljon a királlyal mesés birodalmában, azt is megteheti. „Életünk során mindannyian törekszünk egyfajta teljesség elérésére, s ez a vágyunk csak felerősödik akkor, amikor szülővé válunk. Úgy érezzük, tudásunkat, tapasztalatunkat, vagyis a teljesség mesebeli történeteit át kell adnunk a gyermekünknek. Ám nem lapul ott a könyvtárunkban A Teljesség könyve arra várva, hogy fellapozzuk. Lapjait magunknak kell teleírnunk.' Tamás Zsuzsa IBBY-díjas szerző második mesekönyvét, melyet ezúttal Ilyés Juli illusztrátorművész gyönyörű képei kísérnek (lásd a Mesekuckóban), 9-99 éves korig ajánljuk a család minden tagjának.   A kerettörténet egy fiatal királyi házaspárról szól, akinek nemrég született meg a kislánya. A kis királylány azonban naphosszat sír, bajának okát nem találják a szülők, mígnem a királynénak eszébe jut tündérnagymamája, aki a Teljesség könyvéről mesélt neki régen, és hogy az lesz a megoldás kulcsa. Ám nem lapul ott a könyvtárunkban A Teljesség könyve arra várva, hogy fellapozzuk. Lapjait magunknak kell teleírnunk. Erre ébred rá a mesebeli király s királyné is, s hogy folyvást síró kislányukat meggyógyíthassák a teljesség meséivel. Csakhogy a Teljesség könyvének lapjai teljesen üresek, s ahhoz hogy a királyleány meggyógyuljon, a meséket király birodalmának 12 bölcsétől kell  megszereznie. Mi sem egyszerűbb, megírja a bölcseknek mind a 11 meghívót egy közösen eltöltendő vacsorára, mire a 12. meghívót véletlenül lekakaózza. Ekkor veszi kezdetét a bonyodalom, hiszen képtelen meghívni a király birodalma 12. bölcsét, a Tenger Boszorkányát. Az a király ugyanis, aki nem ért szót birodalma bölcseivel – legyünk akár a Csipkerózsika meséjében, akár egy mai mesében –, nem jó király. Mivel a királynak nincs több meghívója, így a Tenger Boszorkányának nem jut belőle, s kimarad a meghívottak listájából, amiért éktelen haragra gerjed. Csak SOSEMFÉLT megy el a vacsorára, a többiek viszont félnek a boszorkány haragjától, ezért távol maradnak az eseménytől.  A szerző szerint a bölcsekeket egy rejtett ív köti össze a háttérben. A bölcsek sorrendiségében ugyanis van egy fejlődési irány: az első hat bölcs az EGO (énközpontú személyiség) állomásai. A hatodik bölcs, a mesebeli GONDOS jelenti a fordulópontot. Ő nincs is jelen, úgy gondoskodik a többiekről – tehát már nem egoista. A hetediktől a tizenkettedik bölcsig az önfeláldozás felé közeledünk, a feloldódásig. A király is egy ilyen fejlődési utat jár be. A mesebeli kakaó és ügyetlenkedés arra utal, hogy a történet kezdetén még nem igazán felnőtt ember. Visszatérve a meséhez, a királynak tehát nincs más választása, mint útra kelni, hogy a bölcseket felkeresve megszerezze a meséket. Azért indul útnak, hogy birodalma bölcseinek segítségét kérve mesékkel töltse meg a Teljesség könyvét A király vándorlása során nem csak a könyv lapjai telnek meg tartalommal. A bölcsek történetei egytől egyig jól ismert mesék újragondolt, szellemes, verses változatai, és az olvasó, mint minden jó, gondosan megmunkált mesében, a mélyben komoly filozófiai kérdéseket is talál. Tehát a főhős utazása belső utazás is, a királlyá érésének útja. A felkeresett bölcseknek és az elhangzott történeteknek pedig van egy titkos íve. Aki figyel, észreveheti, hogy a félelmet nem ismerő hőstől, aki mindig fejjel megy a falnak, eljutunk a teljes önfeláldozás meséjéig, az éntől a feloldódásig, a fejtől a lábig. A könyvet forgatva feltűnik két szín tulsúlya,  A kérdésre, hogy miért pont kék és piros színhangulat jellemzi a képeket, az illusztrátor a piros szín szerepét taglalta: ez a királyi család színe, a szeretetet s harmóniát jelzi, de a veszélyt is. Nemcsak színbeli megkülönböztetést használt; a királyi pár és kicsi lányuk emberarcú, a bölcsek viszont elnagyolt ábrázatúak – ami arra utal, hogy nem emberek, hanem különálló lények (vagyis archetípusok). A verses betéteknél nagyon fontos, hogy a bölcsek egészen más, időtlen hangon szólaljanak meg. Ehhez a verses formát találta legmegfelelőbbnek, azon belül is a felező tizenkettest. Lévén tizenkét bölcs, adta magát, hogy ezt válassza, ráadásul ez egy nagy hagyományokkal rendelkező archaikus forma, beszédmód. Ugyanakkor a király verses záró meséje csak tíz szótagos sorokban íródott – ezzel is jelezni kívánta, hogy a főszereplő (még) nem bölcs, nem teljes. A házaspár egymást segítő és támogató hangvétele, az együtt-örülés és bánkódás szépsége átüt az oldalakon. Ahogy a nő buzdítja, bátorítja férjét, aki aztán mindent megtesz, hogy elkészüljön a leánykájuknak a Teljesség könyve. Bizakodva halad, de nem makulátlan hősként vágtáz, inkább esendő emberként vándorol és izgul, hogy sikerül-e kiengesztelni a Tenger Boszorkányát, majd a megpróbáltatások végén siet haza a családjához, a palotába. Szerelmük, egymás elfogadása, ösztönös együttgondolkodásuk minden problémán átsegíti őket. A 12 mese verses formában jelenik meg a mesén belül, klasszikus mesékről van szó, amit Zsuzsa újragondolt versformákban. A könyv 20 akril illusztrációt tartalmaz.