A Ki brummog a barlangban? telis tele van rímes, ritmusos, és tartalmilag is a 2-4 éves korosztálynak való izgalmas találós kérdéssel, amelyekhez – mivel a könyv felső és alsó részét külön tudjuk lapozni – a megfejtést jelentő állatot/tárgyat is társíthatjuk. A színes, egyszerű, kedves rajzokkal egyben rá is vezethetjük a legkisebbeket a megoldásra anélkül, hogy kitalálnánk helyettük a feladványt. Érdemes Kiss Judit Ágnes könyvét már baba kortól forgatni, hiszen a szöveg ritmusossága és Kismarty-Lechner Zita élénk színű, gyermekrajzokra emlékeztető illusztrációi miatt már első képeskönyvnek is szuper választás! Kiss Judit Ágnes, a méltán népszerű Babaróka-sorozat írójának új, piciknek szóló, Ki brummog a barlangban? című könyvében mindent megtalálsz, ami a 2-5 éves korosztály nyelvi készségeinek fejlesztéséhez elengedhetetlen. De miért is fontos a nyelvi kompetencia fejlesztését egészen kicsi korban elkezdeni? Miért fontos, hogy kisgyermek korunkban az első és legfontosabb irodalmi élményeink közé tartozzanak a versek, mondókák, találós kérdések? A jó nyelvi kompetencia nem csak az iskolás években, a gördülékeny és eredményes tanuláshoz elengedhetetlen tényező. Érdemes már babakortól odafigyelni a fejlesztésére, hiszen a nyelvhasználat terén fejlett kisgyerek sokkal könnyebben megérteti magát a környezetével, szélesebb eszköztárral rendelkezik érzései kifejezéséhez.   A legkisebbek nyelvi kompetenciájának fejlesztésében igen nagy szerepe van a verseknek, mondókáknak és találós kérdéseknek. Bölcsődés és óvodás korban egyaránt meghatározóak a ritmusos, könnyen tanulható, játékos nyelvi szerkezettel bíró versikék, melyeket előszeretettel ismételgetnek a kicsik. Az írás és olvasás elsajátításához elengedhetetlen, hogy motivációt érezzenek a betűk világának megismeréséhez, melyre úgy van a legnagyobb esélyük, ha a könyvek szeretetére neveljük őket. Ha nem találnak örömöt az olvasásban, mert nehézségeik vannak a szövegértelmezéssel, nyelvtannal, az az egész életükre hatással lehet. Éppen ezért fontos, hogy minél korábban fejlesszük a kompetenciáikat az életkoruknak megfelelő eszközökkel. Nem véletlenül fogékony szinte minden gyerek a ritmusos versek, mondókák, találós kérdések befogadására, hiszen ezek a szövegek általában a tartalmi oldaluk mellett közvetítenek egy egyedi hangulatot, és zeneiségükhöz a tartalom mélyebb megértése nélkül is tudnak kapcsolódni a legkisebbek. Ezt láthatjuk a Kiss Judit Ágnes könyvében is: “Barlangban brummogó állat, ősszel csak cammog, mert fáradt. Ha fölkel tavasszal, éhséget tapasztal, etesd meg mézzel, vagy támad!” A gyerekeknek szóló mondókák úgymond láthatatlanul (játékosan formában, a gyerekek intuitív érzékelését játékba hívva) járulnak hozzá a kommunikációs és nyelvi fejlődéséhez. A legtöbb gyerekversben a tartalmi oldal erősen háttérbe szorul a formai elemek javára: fontosabb a szöveg gördülékenysége, ritmusa, lüktetése és zeneisége. A ritmikailag gyorsabb, lüktetőbb mondókák és versek a gyerekek alapvető mozgásigényére reflektálnak, és segítenek levezetni indulataikat, verbálisan kifejezhetetlen érzéseiket is. Milyen a jó gyerekvers? A tartalmi elemek valójában sokkal kevésbé fontosak, mint azt elsőre gondolnánk. Ha a formai követelményeknek megfelel, akkor egy kvantumfizikáról szóló mondóka nagyobb sikert fog aratni, mint egy rossz ritmusú, egyszerű állatos vers. Éppen ezért működnek jól a zeneiségre, ritmusosságra épülő halandzsa nyelven írott mondókák is, vagy Weöres Sándor versei, melyek nem feltétlenül gyerekek számára írott szövegek, sőt, sokszor kifejezetten nehezen értelmezhetőek tartalmilag egy óvodáskorú gyermek számára. Előfordul, hogy a szöveg értelme teljesen fel is oldódik (pl. „Szárnyat igéz a malacra” – “Szárnyati Géza malacra”), a vers formai világa mégis leköti a gyerek figyelmét, így megszereti, megtanulja, és ismételgeti is a szövegét. A gyerekek sokszor a vers hangulatára rezonálnak, így a szavakhoz nem feltétlenül az egyértelmű jelentést társítják, hanem asszociációk, fantáziák elevenednek meg előttük. Míg a szöveg jelentése elveszhet, a vers formája, lüktetése, ritmusa kivált különböző érzéseket, hangulatokat és fantáziákat a gyerekekből. Éppen ezért fontos, hogy az egészen kicsiknek szóló vers rímes, ritmusában változatos, alliterációkkal, ismétlésekkel tarkított, ellentétekkel bátran játszadozó legyen, mint a Ki brummog a barlangban? is. A találós kérdések mindemellett a logikai és koncentrációs készséget is fejlesztik, amik szintén elengedhetetlen alkotóelemei a magas nyelvi kompetencia elérésének. Nem véletlen, hogy A Ki brummog a barlangban? telis-tele van rímes, ritmusos, és tartalmilag is a 2-5 éves korosztálynak való izgalmas találós kérdéssel, amelyekhez – mivel a könyv felső és alsó részét külön tudjuk lapozni – a megfejtést jelentő állatot/tárgyat is társíthatjuk. A színes, egyszerű, kedves rajzokkal egyben rá is vezethetjük a legkisebbeket a megoldásra anélkül, hogy kitalálnánk helyettük a feladványt. Érdemes Kiss Judit Ágnes könyvét már baba kortól forgatni, hiszen a szöveg ritmusossága és Kismarty-Lechner Zita élénk színű, gyermekrajzokra emlékeztető illusztrációi miatt már első képeskönyvnek is szuper választás! Ki lehet az, aki a lyukba bújva cincog? És mi való a fázós nyakunkra? Hát, biztosan nem egy tulipán… talán csak nem a sál? Kiss Judit Ágnesnek minden verse egy találós kérdés, amire a választ a képeken találjuk. A szülők pedig szórakozásképp kiélvezhetik, hogy a versek különböző klasszikus versformákban íródtak: van itt szapphói strófa, felező tizenkettes és limerick is. Forrás: pagony.hu