Rév Fülöp (2) Rév Fülöp Fajszföldön
Szakács Eszter 2020.08.18. 02:08
Írta: Jeney Zoltán, illusztrálta: Haránt Artúr, Fórizs Gergely. Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2013., 236 oldal
Egy pacifista lovagregény
Balatóniát elérte a változás szele, a könyvben kétszer is királyváltás zajlik, és egy hosszú, rendkívül ostoba viszály után végre béke honol Fajszföldön. Bár a Rév Fülöp második kötete szervesen nem illeszkedik az elsőhöz, a szereplők és Balatónia világának alaposabb ismeretéhez mindenképpen szükséges sorban olvasni a könyveket.
Az első részből hiányoltam az egyik szereplő, a fajszok ősi nemzetségéből származó báró Hegyeschtűy Vászoly, vagyis Vaszi részletesebb bemutatását. Hát most megkaptam. Rév Fülöp története Fajszföldön folytatódik, Balatónia új királya, Gyenes ugyanis odaküld egy delegációt, hogy keressék meg a fajsz uralkodót, aki egyik napról a másikra eltűnt a szobájából. Gyenes testvére, Diás Fülöppel az oldalán, a nyakukba akasztott udvari főjövendőmondóval elindulnak, hogy utánajárjanak a rejtélynek.
|
A kettészakadt Fajszföldön éppen csitulni látszik a bajuszos és a szakállas fajszok között dúló viszály. Ezért is furcsa, hogy a bajuszosok királya, Hollád eltűnik. Az udvartartás persze rögtön a szakállasokat gyanúsítja az ember- vagyis fajszrablással, amit az érkező válságstáb főjövendőmondója is megerősít. A bajuszos fajsz sereg Diással és Fülöppel útra kel Kaprosvár felé (a szakállasok várához), hogy kiszabadítsa uralkodóját. Azt természetesen nem árulhatom el, hogy mi lesz a történet vége és valójában hol találják Holládot, de annyi bizonyos, hogy kalandokban – melyeket Haránt Artúr az előző kötetből már megismert kódexszerű illusztrációi díszítenek – nem marad híján az olvasó.
A könyv lapjain a fajszok kedves világa elevenedik meg, azoké az aprócska lényeké, akik óbalatóniaiul beszélnek (szerencsére Fülöpék s főként az olvasók kedvéért azonnal átváltanak a modernebb nyelvre), szeretik a ceremóniákat, a rangokat, naponta ötször feltétlenül étkeznek, és bár folyton háborúznak, náluk ez annyit jelent, hogy kolbásszal püfölik egymást, nehogy bárkinek nagyobb baja essen. A csaták végeztével pedig jóízűen megeszik a fegyvereiket. Ugye, eb, aki a fegyverét meg nem eszi… Az első kötetből megismert szereplők mellé a második részben újabbak csapódnak, a svihák főjövendőmondó mellett találkozhatunk egy békepárti íjászlánnyal és a félelemre gerjedő siófokkal, az inkább vicces, mint félelmetes szörnyekkel.
Fülöp a csetlő-botló, jó döntéseket véletlenül meghozó fegyverhordozóból végre gondolkodó, cselekvő karakterré válik (igaz, nincs is más lehetősége, mert Diás szerelmes és teljességgel beszámíthatatlan), aki immár tudatosan veszi az akadályokat. Végighallgatja a háború pró és kontra érveit Diástól (ízig-vérig lovag) és Ámentától, az íjászlánytól (ízig-vérig nem az), majd saját akaratából dönt és cselekszik. Fülöp igazi hőssé lesz, aki mindenképpen a békés megoldások híve, ráadásul éppen egy lovagregényben.
Kaland és szerelem, varázslat és ostrom, titkok és leleplezések, nagy egymásra találások és persze sok humor
Szakács Eszter
Forrás: meseutca.hu
|
|