uveghegyentul
Nem is gondolnánk mennyire fontos, hogy gyermekeink ne csak megéljék, de meg is értsék érzelmeiket. Kisgyerekes anyukaként tudom, hogy a gyerekeknek nagyon nehéz beszélni érzelmeikről, különösen,ha azok negatívak. Egy-egy dühkitörés, hiszti vagy vita után mégis, jól esik beszélgetni a történtekről. Az egyes érzelmeket megélni sem egyszerű, nem, hogy szavakba önteni. Ha nem ismerik az öröm, bánat, csalódottság, félelem jelentését, hogyan tudnák azokat elmondani, majd feldolgozni magukban.
Az érzelmi intelligencia fejleszthető, sőt azért, hogy értékes tagjai legyünk a társadalmunknak, fejlesztenünk is kell. Meg kell tanulnunk önmagunknak, de meg kell tanítani gyermekeinknek is érzéseik felismerését, kezelését. Éppen ezért hihetetlen hasznosnak találtam a @napraforgó kiadó gondozásában megjelenő EQ fejlesztő mesekönyvet.
A Sziasztok érzelmek! című könyv az óvodás és kisiskolás korosztályt célozza meg. A történetek egy család hétköznapjai, azon belűl is a testvérek, Hanna és Bálint érzelmei köré vannak felépítve. Bálint óvodás, Hanna iskolás, és mint a legtöbb gyermek, nagyon intenzíven élik meg érzelmeiket. A szereplőkkel és a szituációkkal a kicsik könnyen tudnak azonosulni.
A mesékben szinte oldalanként találunk kérdéseket arra vonatkozóan, mit éreznek a szereplők. A válaszokat ikonokon jelölik, gyermekünknek kell kiválasztani a helyes érzelmet. Ezáltal nem csak az érzések felismerése, de a szöveg megértése is ellenőrízhető.
A könyvben hét mese kapott helyet, amelyek központi témája a félelem, boldogság, szomorúság, féltékenység, csalódottság és a düh . Nagyon tetszett, hogy gyermekek problémáinál az édesanya volt az, aki segítséget nyújtott számukra és helyreállította a békét. De ez a hétköznapokon sincs másként. Ugye?
A kicsik érzelmi megnyivánulása már kétéves kor körül jelentkezik, gondoljunk csak a hisztire, a NEM AKAROM korszakra. Ezek a dühkirohanások általában családi környzetben tapasztalhatók.
Óvodai környezeteben, kiscsoportos korban is megnyilvánul néhány alapérzelem - a düh, féltékenység - a közös játék során. Ezt láthatjuk Majoros Nóra meséjében, az Összeköt a barátság könyvében.
Azok az érzelemek, melyeket a Sziasztok, érzelmek mesekönyv egy-egy történet kapcsán feldolgoz, a két évvel ezelőtt megjelent Gaston érzelmei sorozatban (szomorú, fél, dühös, féltékeny) is nyomon követhetó, melyekben az író-gfrafikus óvodai relaxációs terapeuta, Aurélie Chien Chow Chine még tanácsot is ad az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez.
A Sziasztok, érzelmek mesekönyvben - a fentieken kívül - még két ellentétes érzelemmel, a boldogséggal és a szomorúsággal is foglalkozik egy-egy történetben.
Az ovisoknál a legnagyobb félelmet az esti lefekvés okozza. Képzeletükben ugyanis megelevednek a tárgyak, s a sötében szörnyek jönnek elő ágyuk alól. Ezt erősíti meg Bálint nővére, Hanna is, bár megnyugtatja öccsét, hogy éjelente a szekrénybe bújnak.
nidhyana-surya-devi
A szülők egyik legnehezebb és legfontosabb feladata, hogy megtanítsák gyermekeiknek, hogyan kontrollálják érzelmeiket és hogyan oldják meg konfliktusaikat.
Sajnos ez az amit az iskolában nem tanítanak, és amellyel a legtöbb felnőtt is hadilábon áll. Aki egyetemre is jelentkezik, az legalább 15 évet ül az iskolapadban. Lesz ezalatt matematika órája, angol, irodalom, történelem, de "konfliktuskezelés", "problémamegoldás" vagy "érzelmei intelligencia fejlesztés" nem szerepel majd a tanrendjében. Pedig ezt a tudást már 3-10 éves kor között érdemes lenne tudatosítani a gyermekben, hogy a későbbiekben már reflexszerűen tudja feloldani a benne keletkező feszültségeket, érzelmeket és külső szemlélőként legyen képes analizálni önmagát és másokat helyzetekben, majd képes legyen irányítani azokat.
A legtöbb konfliktust és a legtöbb szenvedést a Földön az okozza, hogy képtelenek vagyunk uralkodni érzelmeinket. A világon a legtöbbet a saját érzelmeik miatt szenvednek az emberek. Ez okozza a legtöbb pszichés megbetegedést, a legtöbb agressziót, félelmeket, szorongást, stresszt, gyilkosságot és öngyilkosságot, túlfűtött, szélsőséges reakciókat és kitöréseket... Az életben való sikerhez és a kiegyensúlyozott, boldog élethez önkontrollra, megfelelő önanalízisre és érzelmi intelligenciára is szükség van, valamint arra, hogy gondolataink és az ebből fakadó érzelmeink ne zavarjanak össze minket, ne uralkodjanak el rajtunk, tehát hogy megfelelően tudjuk kontrollálni őket. A kontroll ebben az esetben nem valamiféle szabályozást jelent, hanem sokkal inkább érzelmeink intelligens módon való vezetését. Mivel minden akciót reakció követ, így nagyon fontos, hogy gyermekeinket minél hamarabb megtanítsuk a konfliktushelyzetek, vagy kiélezett helyzetek felismerésére és annak higgadt, felelősségteljes kezelésére. Meg kell tanulniunk a feszültségeket kiengedni, elengedni.
A harag, a düh és más negatív érzelmek nagyon gyorsan elégetik az embert. Ezektől a negatív érzelmektől nem csak belső, hanem külső békénket is elveszítjük, és ezzel párhuzamosan a tiszteletet is más emberek irányába. A belső feszültség egyszercsak kitör belőlünk, vagy ha bennünk marad, akkor megbetegít. Meg kell tanulnunk szembenézni önmagunkkal. Meg kell tanulnunk saját negatív gondolataink, negatív érzéseink és negatív természetünk ellen harcolni. Meg kell tanulnunk tudatosan élni, tudatosan irányítani érzelmeinket, gondolatainkat, cselekedeteinket és ezeket harmóniában, egyensúlyban tartani.
|