A nagybetűs, fejezetekből álló történet elvarázsolja a célközönségét. Kezdő olvasóknak is kitűnő könyv.
A pergő cselekmény kellően humoros, nem erőltetett. Mondanivalója a barátságról, összetartásról, összefogásról szól. Remek rajzok adják a történésekhez a hangulatot.
Rőtszakállú Richárdhoz, egy előkelő hörcsögketrec unatkozó lakójához váratlan vendégek érkeznek, pontosabban pottyannak le az ereszcsatornáról: két egér és egy patkány. Az aranyhörcsög, aki A három testőr és DArtagnan történetének rajongója, azonnal életre szóló barátságot köt velük.
Amikor megtudja, hogy egyikük elveszítette az emlékezetét és az otthonát, elhatározza, hogy segít neki, és ezzel új kaland, izgalmas élet veszi kezdetét mindannyiuk számára.
Csodálatos történet kis hősökkel és nagy tettekkel, a bátorság, a hűség és a fékezhetetlen étvágy hármas egységének jegyében. Ute Krause bűbájos és szellemes története mindenkit rabul ejt még azt is, aki eddig azt hitte, nem kedveli a rágcsálókat.
A köteteken bepillantást nyerünk egy nyomozókutya minden-napjaiba, ahol nemcsak a bűnözőkkel, hanem - yorkie révén - az előítéletekkel is rendszeresen meg kell küzdenie.
Hiszen gazdáján, Huszár őrmesteren kívül senki sem bízik a képességeiben.
Valamikor régen az állatok egy csoportja úgy döntött, hogy láthatatlanná válik, és így védekezik az ember ellen. A Budapesten élő Medve Alfonz, alias Pipogya is az ő leszármazottaik közé tartozik. Egy napon azonban a kis medvegyerek rádöbben, hogy a láthatatlanság már nem működik úgy, mint korábban, hiszen néhány gyerek észreveszi őt az utcán.
A városi vadállatkölykök, Pipogya és barátai, azaz a vicces Tigris Oszkár és az unalmas Oroszlán Géza összebarátkoznak a kedves gyerekekkel, és szövetséget kötnek. Együtt bonyolódnak aztán különféle izgalmas kalandokba, méghozzá, Aranyka, a varázserővel bíró cukrász manó vezényletével. Utóbbitól igen fontos feladatot kap a kis csapat: a Porcukor Cukrászda tulajdonosának, Azúr Antalnak, a gonosz cukrászmesternek a fülön csípését, amely nem is lenne igazi egy jó nagy tortadobálás nélkül...
Gyöngyösi Adrienn kedves, színes rajzai kísérik az igényes kivitelű, humoros, olvasmányos kötetet, amely nagy sikerre számíthat a gyerekek körében.
A Budapest belvárosában élő Medve Alfonz, alias Pipogya, valamint pajtásai kalandjai folytatódnak. Az előző kötetben megalakult Vest, azaz a Vadállat Ember Segítő Társaság tagjai, Pipogya, Tigris Oszkár, Oroszlán Géza, és embergyerek barátaik, Anna, Eszter és Tomi újabb fontos küldetést teljesítenek.
Ezúttal a művészettörténész Váraljai Elemérrel kell felvenniük a harcot, aki elhatározza, hogy az emberek és Budapest védelmében a városi vadállatokat, köztük Pipogyát és barátait állatkertbe kell zárni. A kis csapatnak most nélkülöznie kell a varázserővel bíró manó, Aranyka segítségét, utóbbi ugyanis egy távoli rokona esküvőjére hivatalos a messzi Új-Zélandra. Aranyka azért még elutazása előtt kioszt Annának, Eszternek, és Tominak néhány amulettet, hogy lássák az amúgy békés, a többi ember számára láthatatlan városi vadállatokat, köztük jó barátaikat, Pipogyát és társait.
A kis társaság izgalmas kalandjai során bejárja többek között a Budai Várat, sőt, egy Combino villamoson is nem mindennapi utazást tesz. Gyöngyösi Adrienn kedves, színes rajzai kísérik ezúttal is az igényes kivitelű, humoros, olvasmányos kötetet, amely jó szívvel ajánlható a (nemcsak budapesti) gyerekek figyelmébe.
Ragacs mindig éhes, mindig fülig maszatos, kedves kismacska. Könnyen megijed: fél az idegen kismacskáktól a parkban, fél az új szomszédtól, a rossz álmoktól és főleg a Macskák szigetének peremén élő haramiáktól, a Surranóktól.
Otthon szeret játszani a mamájával, vagy a felhúzhatós egerére vadászni a papájával, de legjobban szeret ajándékot kapni a Macskamikulástól. Ragacs mégis nagyon hősies, mert amikor igazán szükség van rá, akkor legyőzi a félelmét, és akár a Surranók tanyájára is belopakszik, hogy segítsen a társainak.
Wéber Anikó kedves, humoros és érzékeny meseregénye megmutatja, hogy milyen félénknek és bátornak lenni, és hogyan tudja valaki legyőzni a félelmeit – és ebben hogyan támogatja Ragacsot mindig megértő, szerető cicamamája.
Nógrádi Gábor Kengu elrablása és Ellopták a biciklimet! című, rafináltan ötletes ismeretterjesztő mesekönyveiről igazán nem állíthatók, hogy betűtengerek.
Telis-tele vannak a nemzetközi hírű animációs filmes Cakó Ferenc ötletesen fantáziadús, szellemes rajzaival.
Robin, a kis hód mindig töri a fejét valamin: el-elbóklászik a hódvár környékén, ismerkedik a természettel és a vidék állatlakóival, s felfedezőútjain számos kalandban lesz része.
Turczi István ismert és népszerű költő-író gyermekregényének lapjain vicces és kedves élethelyzetek sora bontakozik ki.
A Rumini első része 2007-ben kapta meg az Év Gyerekkönyve kitüntetést - 10 év alatt nyolc kötetté bővült. A történet egy speciális világban játszódik, melynek benépesítői beszélő, társadalmat kiépítő állatok, illetve mágikus lények. A főszereplő Rumini, egy egér matróz, aki a Szélkirálynő nevezetű vitorláson próbál eljutni Pelevárba.
A minden lében kanál kisegér direkt keresi a veszélyt és izgalmakat - szívesen lopódzik a raktárba egy kis édességért vagy oson ki titokban egy lakatlan szigetre kincset keresni. Ám a végén mindig valami sokkal nagyobb kalamajkába keveredik. A Ragacs-tenger óriáspolipjára, a Sárkány-szorost őrző háromfejű fenevadra, a mindenre elszánt, kegyetlen kalózokra vagy a Pelevár alatt húzódó kazamatákra még Rumini sem számít. Ennyi veszélyből már csak a barátok (és néhány varázseszköz) segítségével lehet kikeveredni.
Hallottatok már Pelevárról? Ott található a világ legnagyobb kikötője és a híres bazár. Sehol máshol nem lehet zsugorító meg növesztő port kapni; van itt láthatatlanná tevő kalap, látószelence, a régi pajzsokról, késekről, fegyverekről, kincses ládákról és csodakenőcsökről nem is beszélve.
A Szélkirálynő nevű hajó éppen Pelevárba tart, fedélzetén két mindenre elszánt hajósinassal, a két jóbaráttal, Ruminivel és Balikóval.
Az út hosszú és veszedelmes, a Szélkirálynő egyik veszélyből a másikba sodródik. Miért félelmetes hírű a Ragacs-tenger? Hogy lehet átkelni a rettegett Sárkány-szoroson? Mit rejt a lakatlan sziget, ahol vízért szállnak partra? És hová tűnt Rumini?
A Ragacs-tenger óriáspolipjára, a Sárkány-szorost őrző háromfejű fenevadra, a mindenre elszánt, kegyetlen kalózokra vagy a Pelevár alatt húzódó kazamatákra még Rumini sem számít. Ennyi veszélyből már csak a barátok (és néhány varázseszköz) segítségével lehet kikeveredni.
Ezúttal a Szélkirálynő északra hajózik, úti célja Zúzmaragyarmat fővárosa, Jégváros. Arrafelé télen már gyakran befagy a tenger, nem csoda, hogy az egerek igyekeznek mielőbb megjárni az utat. Ám egy aljas cselszövő titokban eltéríti a hajót, így a jóval délebbi Ércszigetre partjaira sodródnak. Fekete sirályok, hómenyétek, gonosz ércmanók és egy szerencsétlen zúzmarakirály is szerepelnek a kalandok között.
Ruminiék segítségére siet egy mindenre elszánt zúzmaratörpe kisfiú és egy bátor lány, ráadásul visszatér a hajóra Galléros Fecó, akit három évvel azelőtt büntetésből tett ki a kapitány a hajóról. Rengeteg fordulat, sok veszély, számtalan kaland!
Az Arany-tenger Egérországtól nyugatra fekszik, több hónapi hajóútra.
A szigetvilágot arrafelé Hódszövetségnek nevezik, négy nagy nemzet lakja: a hódok, kígyók, teknősök és fénylények.
Ruminiék érkezése idején éppen felborul az évezredes rend - egy gonosz varázsló és a kapzsi hódkirály uralma alá akarja hajtani az egész birodalmat. Ha aljas tervük sikerül, a Szélkirálynő sem tud többé visszatérni.
Szinte reménytelen a küzdelem, de az egerek mellé áll egy bölcs teknősbéka, egy bátor kígyólány és néhány apró, de annál harciasabb fénylény. A hódok és ott élő egerek között is akadnak segítők, bár egy aljas varázslat következtében éppen azok válnak ellenséggé, akiktől azt legkevésbé vártuk.
A Galléros Fecó naplója nagyon szorosan kapcsolódik a kalandregényekhez.
Galléros Fecó a Szélkirálynő matróza volt még Rumini érkezése előtt, de egy gaztette miatt büntetésből ott hagyták Datolyaparton.
A Rumini 2. részében azonban véletlenül újra összetalálkozik a társaival, megbocsátják bűneit és visszatér a hajóra, Rumini és Balikó hatalmas örömére. Kalandjai során megismer rengeteg jó és gonosz alakot, akik a Rumini első, második és negyedik részben fontos szerepet játszanak.
Sok minden kiderül a már ismert szereplőkről, és néhány kaland is egész más értelmet nyer Fecó elmesélése után. De a matrózfió önmagában is hihetetlen alak: rengeteg kalamajkába, csetepatéba keveredik, hol kalózok és más haramiák törnek az életére, máskor ő tanít móresre gonosztevőket, miközben vígan pókerezik (és nyer), segít a rászoulókon, de legfőképpen a Szélkirálynő nyomát kutatja mindenütt a világon.
Rumini és barátai egy háborúskodás kellős közepébe csöppennek: a dzsungel különös népei állnak harcban a túlélésért.
Galléros Fecó régi barátai, a mindenre elszánt ripacsok, a jó kedélyű denevérek, és az igazságtalanul száműzött trónörökös próbálják megmenteni Datolyapartot a végső pusztulástól, és ebben a Szélkirálynő legénysége is segítségükre siet. Vérszívó denevérek, cápák, egy ostoba selyemmajom király és egy titokzatos varázsló is nehezítik egér-tengerészeink küldetését. S hogy a baj még nagyobb legyen, egy kalóztámadás során maga a Szélkirálynő is odavész.
A József Attila-díjas Berg Judit Rumini sorozatának legújabb részét 6-12 éves gyerekeknek ajánljuk.
Amikor a Magyar Színház felkérte Berg Juditot, hogy írjon színdarabot Rumini kalandjaiból, az írónő rögtön egy egészen új Rumini-kalandot írt meg. Szegény Rumini már a történet elején pórul jár: egy rablóbanda támadja meg a Szélkirálynőt, amire egyedül ő vigyáz. Azonban a hajósinas a rakomány helyett a saját, varázstárgyakkal tömött zsákját őrzi.
Persze a kapitányt ez nem hatja meg, Rumininek, Negró közbenjárására, el kell hagynia a hajót. De nem azért ő a legtalpraesettebb egér a világon, hogy lemaradjon a hajóútról: potyautasként szökik vissza, ami számos mulatságos bonyodalom okozója.
A lebilincselő történet nem véletlenül megy hónapok óta telt házzal a Magyar Színházban - ráadásul most a drámakötet is színes: Kálmán Anna gyönyörűen megformált és kifestett rajzai a Rumini-sorozat egyedi darabjává teszik a kötetet, amely alkalmas bevezetés a drámaolvasásba.
Ez a történet egy időben kezdődik a Szélkirálynő datolyaparti útjával, és jóval azután ér véget, hogy a hajó visszatért Ferrit-szigetről.
Sajnos arra nem jutott időm, hogy lejegyezzem, mekkora bajba került időközben Egérország, mi történt a Szélkirálynővel Datolyapartról hazafelé, és hányféle veszélybe sodródtak tengerészbarátaink, mielőtt visszatértek volna Ferrit-szigetről. Pedig nem kevés bátorságra, leleményességre és szemtelenségre volt szükségük ahhoz, hogy kiverekedjék magukat a szorult helyzetekből!
Szerencsére ők titkos üzenetekben és levelekben mindig beszámoltak kalandjaikról a barátaiknak. Ezeket a leveleket összegyűjtöttem, kiegészítettem néhány pandúrsági jegyzőkönyvvel, térképpel, újságcikkel, amíg összeállt belőlük egy újabb szövevényes kaland.
Galléros Fecó csatlakozik a Kartács-tengerre tartó Szélkirálynőhöz, hogy elrabolt kisfia és Sajtos Rozi nyomába eredjen. Újra együtt hát a legénység, Rumini, Balikó, Fecó – no meg persze a kiállhatatlan Negró, a puhány Dundi Bandi, a bölcs Bojtos Benedek és a többiek. Egy végzetes baleset során Rumini és Fecó eltűnik, később a Szélkirálynő is végveszélybe kerül, ráadásul nem kevesebb, mint három gonosz keresztezi hőseink útját: Pengecsőr báró, André de Majré és Vipera...
Bár a helyzet gyakran válik reménytelenné, hőseink mégis mindig megtalálják a kiutat, néhol a szerencse, máskor jó szándékú barátok segítségével. Földön, vízen, levegőben zajlanak a váratlan és sorsfordító események, amelyek megállíthatatlanul sodorják a jól ismert tengerészeket az utolsó nagy megmérettetés felé. Kálmán Anna különleges rajzain opálbálnák, amandina pintyek, mérgezett karmú baglyok és nyílméreg békák kelnek életre, akik mind fontos szerepet játszanak a történet alakulásában.
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
Írta: Andrew Cope
Írta: 
Írta: Nógrádi Gábor
Az Arany-tenger Egérországtól nyugatra fekszik, több hónapi hajóútra. 
