Az Év Gyermekkönyve Illusztrátora 2008: Békés Rozi
2020.06.13. 19:07
Az Év Gyermekkönyve 2008. díjban részesült Békés Rozi Pásztor Árpád Muzi című kötetének illusztrálásáért
Sárkány Győző laudációja
Békés Rozi illusztrátori munkásságát régóta kísérem figyelemmel. Mindig nagy érdeklődéssel veszem kezembe az új illusztrált könyveit.
Vajon mit is tud hozzátenni már kialakult stílusához, szemlé-letéhez. Egy olyan illusztrátor, akinek már kialakult, úgymond lezárt stílusa van, a megújulása nem látványos, de annál átgondoltabb és szakmailag megalapozottabb. Ugyanis Békés Rozi egy olyan generáció képviselője, aki munkásságával mintegy összekötő hidat képez a fiatal és a közép generáció között.
Az Év Gyermekkönyve Fordítója 2008: Pacskovszky Zsolt
2020.06.13. 19:08
Az Év Gyermekkönyve 2008. díjban részesül Pacskovszky Zsolt Timothée de Fombelle
Ágrólszakadt Tóbiás című regényének műfordításáért
Kucska Zsuzsa laudációja
Rövid életrajza a honlapjáról:
”1968-ban születtem Celldömölkön. Tanulmányaimat /francia szak/ az ELTE-n és brüsszeli ULB-n végeztem. Voltam képesítés nélküli tanár, könyvesbolti eladó, nyelvtanár, hírfordító, nemzetközi titkár-jelenleg elsősorban műfordításból élek.”
Az Év Gyermekkönyve 2008. díjban részesül Mosonyi Alíz életmű és munkásságának elismeréséül
Békés Pál laudációja
"Volt egyszer egy Mari nevű szekrény" – így kezdődik a Szekrénymesék című, feledhetetlen kötet valamennyi története.
És „van egyszer” egy Mosonyi Aliz nevű író, a Szekrénymesék és a Boltosmesék és még igen sokféle mesék mesélője, aki úgy szólt az olvasóhoz -, gyerekhez és felnőtthöz egyaránt -, ahogyan előtte még senki.
És az olvasók felütötték a fejüket és füleltek, és elkezdték keresni a könyveit, és azóta le sem teszik, hanem adják kézről kézre, apa a fiának és anya a lányának, sőt, talán a Mari nevű szekrények a boltosoknak és viszont.
És ezt a máshoz nem hasonlítható hangot meghallották a színházak és bábszínházak is, és sorra kérik az írót, hogy dolgozzék nekik, mert az ő hangján akarják elmondani nézőiknek nem csupán az eredeti Mosonyi Aliz-meséket, hanem a Varázsfuvolát, a Hamupipőkét, a Csipkerózsikát, de még az Illemtant is.
Kovács András Ferenc gyerekversei a magyar gyerekvers-irodalom Weöres Sándor által megteremtett vonulatához állnak legközelebb. Olyan versek ezek, amelyek nem a gyermeki világlátásból vagy a világban helyét kereső gyerek sajátos problémáiból indulnak ki, hanem a versnyelv zeneiségéből, a dal, az ütem, a rímek sodrásából. A Hajnali csillag peremén verseire is a bravúros nyelvjáték és a még bravúrosabb rímtechnika jellemző. Kovács András Ferenc az elmúlt harminc esztendőben írt gyerekverseiből állította össze kötetét.
A hét ciklusban a költő sorra veszi a természetben fellelhető csodákat, a növények életét és az évszakokat. A Bogyó Bandi boldogsága című ciklus a cirkuszok világát idézi meg, míg a Világjáró Malacikában a világ különböző tájainak jellegzetes állatai tűnnek fel a pézsmatuloktól kezdve a dundi pandamedvén át Hasszán szamaráig.
A kötetet Takács Mari illusztrációi teszik még mulatságosabbá.
Czigány Zoltán így nyilatkozott a Csoda és Kósza keletkezéséről:
"Természetesen és váratlanul jött. Természetesen, ahogy természetes, hogy az ember eljut abba a helyzetbe, hogy mesélni kezd a gyerekének. Váratlan volt viszont, hogy ebből a kisfiam ötletére könyv szülessen. Mert az esténként rögtönzött meséket, melyeket még nővérének kezdtem mesélni egy valós helyszínen élő, két kitalált lóról, Csodalóról és Kószálóról, a fiam egyszer csak kazettára kezdte venni, abból a praktikus okból, hogy többet szerette volna hallani őket, mint ahányszor én az ágya mellé kerültem esténként. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy egy novelláskötetem címlapjára az ő rajza került, tehát látta, az otthon elvégzett munkából lehet igazi könyv. Ezért aztán sok-sok unszolása után, a hangfelvételek alapján elkezdtük leírni a meséket.
Mindkét gyerekem lovagol, ráadásul - és egészen véletlenül - abban a lovardában, ahol dédapjuk is lovagolt katonatiszt korában. Nyilvánvaló tény, hogy könnyű megszerettetni a gyerekekkel a lovakat. De miért? Miért fogadja bizalmába egy 20-30 kilós kisgyerek az 500-600 kilós lovat?
Ez az a titok, amire nem lehet egy rövid beszélgetésben válaszolni. Talán egy mesekönyvben igen."
Takács Mari grafikus, illusztrátor, 1970-ben születetett, 2007-ben megkapta az Év Gyermekkönyve - illusztrátori díját.
A kitüntető címet Kovács András Ferenc versgyűjteményének, a Hajnali csillag peremén című kötetnek képeiért kapta.
"A kötet illusztrátorának, Takács Marinak a képei remek érzékkel adják vissza a versek világát, sőt még az egyes ciklusok közötti átmeneteket is.
A ciklusok között ugyanis nincsenek a szó szoros értelmében vett határok: az átmenetiséget hangsúlyozza eleve a szerkesztés (összekötő betétciklusok), ráadásul ez az átmenetiség a ciklusokon belül is jelentkezik: nincsenek állandó, statikus pontok a kötetben, a versek inkább pillanatokat jelenítenek meg, szorosan összefonódva a megelőző és a rákövetkező darabokkal.
Az évszakokat megjelenítő blokkok az ébredés - tevékeny nappal - elalvás aktusa szerint szerveződnek, az összekötő részek pedig az álom és az ébrenlét közötti átmenetet jelenítik meg. Az illusztrációk pontosan illeszkednek színeikben nem csak a versek hangulatához, de a kompozícióhoz is: a ciklusok utolsó verseinek háttérszíne az újabb rész címlapján uralkodó szín halványabb árnyalata." (Varga Betti)
Az Év Ismeretterjesztő Könyve 2007: A jogerő legyen veled!
2020.06.15. 02:00
A Jogerő 9-14 éves gyerekeknek szóló kézikönyv, célja, hogy a kora-tizenéves korosztály számára érdekesen és érthetően mutassa be azokat a jogterületeket és szabályokat, amik az ő mindennapjaikban fontos szerepet játszanak.
A könyvtől előzetesen azt várjuk, hogy „külseje” és „belseje” egyaránt figyelemfelkeltő legyen, legyen benne valami „extra”, hiszen a jog nem az a témakör, ami önmagában lázba hozza a gyerekeket.
A Jogerő előszavának már a címében – „Előszó szülőknek, gyerekeknek” – látjuk az igyekezetet, hogy megfogalmazza saját küldetését, „szájba rágja”, kinek is szól
Az Év Gyermekkönyve Életmű-díj 2007: Varga Katalin
2020.06.15. 02:06
Varga Katalin József Attila díjas író, 1928 márciusában született, 2011-ben hunyt el.
„Négy gyermekem van. Ennek köszönhető végeredményben, hogy gyermekkönyveket is írni kezdtem, mert nem készültem gyermekírónak…” – vallja önmagáról Varga Katalin, a számos népszerű mesekönyv és ifjúsági regény szerzője.
Varga Katalin mindenekelőtt költő, aki 1960 és 1988 között hat verseskötetet adott ki, író, akinek 1974 és 1981 között három regénye látott napvilágot.
Néhány könyvének címe olyannyira beépült a kollektív emlékezetbe, hogy először azt mondjuk, Gőgös Gúnár Gedeon vagy Mosó Masa mosodája, s csak ezután jut eszünkbe, hogy a könyveknek írójuk is van. Ilyet kevesekről mondhatunk el, és sokan irigyelhetik érte. A Gőgösnek már 40 kiadása látott napvilágot (egy válogatás japánul is), a Mosó Masának 39. Évtizedeken át ebből tanult olvasni, írni a magyar, és ha szerencséje van ebből tanul ma is. De nem ennyi az életmű, hanem 30 kötet.
A Rumini fordulatos, izgalmas, szellemes, kitűnően megírt, letehetetlen kalandregény, a csavargóból hajósinassá lett, szeretnivaló, bátor és agyafúrt kisegér, Rumini főszereplésével. Berg Judit bátran hasonlítható olyan ifjúsági vagy gyerekíró klasszikusokhoz, mint például a svéd Astrid Lindgren - ő is bámulatosan ért a gyerekek nyelvén. A titka pedig valószínűleg az, hogy komolyan veszi a gyerekeket, és komolyan veszi a mesterségét: gyerekeknek írni.
Reméljük, hogy a Rumini a magyar meseirodalom emlékezetes alkotásává válik, sok olvasni szerető kiskamasznak okoz felhőtlen kikapcsolódást, és sok olvasni (még) nem szerető kiskamasszal szeretteti meg az olvasást.
Talán éppen ezért is tüntette ki év könyve díjjal a Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács (IBBY)
Kiss Ottó könyve 2006-ban jelent meg először, és a gyerekkönyvek retrohullámát indította el hazánkban. Köszönhető ez Baranyai (b) András grafikus egyedi képi megoldásainak, amiért akkoriban elnyerte az IBBY magyar szekciójának Az Év illusztrátora-díját.
G. Szabó Judit 2007-ben kapta meg a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa életműdíját, és akkor az is felmerült, hogy felveszik azon szerzők közé, akiknek a műveit az iskolában olvastatják. Bár tanítónői diplomát szerzett, évtizedekig dolgozott üzemmérnökként egy angyalföldi kazángyárban.
Első könyvét, a Legyen az egyik feleségem! című utirajzot a férjével közös utazási ihlették, majd 71-ben jelent meg az első gyerekkönyve, a Macskát visszafelé simogatják.
1970-től lett szabadfoglalkozású író.
"Az akkori lányregények vaníliaszagúak, bégetők, bárányfelhősek voltak. A lányaim gimnáziumba jártak, és egészen másfajta élményeket hoztak haza. Rengeteg életrajzi elem van a könyveimben, nem él meg papíron az, aki a valóságban nem élt." - olvasható a Legyen az egyik feleségem-ben.
G. Szabó Judit 83 évesen az IBBY, azaz a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa életműdíjának átadásán igencsak meglepődött, amikor szóba került: szakmabeliek őt is felvennék azon kortárs szerzők közé, akiknek a könyveit az iskolában olvastatják. A macskát visszafelé simogatják című könyvében diákargóban fogalmazza meg, hogyan lehet rosszul szeretni. Ezt a történetet fordították le a legtöbb nyelvre.
A Naphegy Kiadót 2006-ban azzal a szándékkal indították alapítói, Szigethy Katalin és Horváth Gyula, hogy különleges mesekönyveivel az igényes szülők, és a világra nyitott, kíváncsi gyerekek könyvkiadója legyen.
Kezdetben főként olyan, külföldön már sikeres sorozatokat jelentettek meg, amelyek azóta is népszerűek: a Csiki-csuki képeskönyvek.
Az Év Gyermekkönyve 2005: Kétszát lépcső föl és le
2020.06.16. 00:23
Írta: Kántor Péter
Illusztrálta: Szalma Edit
Kiadó: Móra Könyvkiadó
Oldalszám: 48
A József Attila-díjas költő legújabb gyerekversei a XX. századi klasszikusaink nyomán haladva, mégis egyedi hangon szólalnak meg. Játékos ritmusok, néha meghökkentő, néha zeneien összecsengő rímek, valóság és álom határán villódzó költői képek a felnőttek és a gyerekek fantáziáját egyaránt megragadják.
Kántor Péter József Attila-díjas költő legújabb gyerekversei a XX. századi klasszikusaink nyomán haladva, mégis egyedi hangon szólalnak meg. Játékos ritmusok, néha meghökkentő, néha zeneien összecsengő rímek, valóság és álom határán villódzó költői képek a felnőttek és a gyerekek fantáziáját egyaránt megragadják.
A verseskötet az IBBY az Év Gyermekkönyve 2005 díjazottja.
Az Év Gyermekkönyve 2005: Nefelé - kalandos történet kedves és kedvetlen gyerekeknek
2020.06.16. 00:26
Írta: Scheer Katalin
Illusztrálta: Csíkszentmihályi Berta
Kiadó: Cerkabella
Oldalszám: 204
„Előfordult már veled, hogy bal lábbal keltél fel, és úgy érezted, nincs kedved az égvilágon semmihez?
Hogy még a ragyogó napsütés, a szomszéd cica törleszkedése, vagy a kakaós palacsinta sem tudott jobb kedvre deríteni?
Lefogadom nem is sejted, hogy cseréptündérek és morcok elkeseredett küzdelme áll mindennek a hátterében…”
A főszereplő kisfiú, a hatéves Boldizsár, egy szép napon ugyanis valóban elveszíti a kedvét, de annyira, hogy többé sehol sem találja.
Kiderül, hogy az ő esetében nem arról van szó, hogy egy szerencsétlenül kezdődő reggelen bal lábbal kel fel, hanem arról, hogy nap mint nap morcos képpel mered maga elé, és semmiféle játékra nem kapható.
Hans Christian Andersen Mesék kötetének új fordításáért
A kötet a dán mesemondó születésének 200. évfordulója alkalmából az ismeretlen Andersent mutatja be az olvasóknak.
Hans Christian Andersen meséin generációk sora nőtt fel, és népszerűsége csaknem két évszázad múltán is egyre növekszik. Műveit több mint száz nyelvre lefordították, és ihletésére nap mint nap születnek újabb regények, drámák, operák, filmek és képregények. Hallatlan népszerűségét azonban mindössze néhány közismert meséjével érte el.
Ez az összeállítás a kevésbé ismert, groteszk és ízig-vérig modern Andersent szeretné bemutatni a magyar olvasóknak, aki inkább felnőtteknek szóló meséiben szinte észrevétlenül keverte a hétköznapi élet jelenségeit fantáziája színpompás képeivel, és aki egyaránt lelkesedett a gőzvasút, a modern technika, egy Liszt-koncert, vagy Budapest szépségei iránt.
Festő, iparművész. Autodidakta. 1979 óta kiállító művész. Ebben az évben elnyerte a tihanyi Kisgrafikai Biennále nívódíját, 1981-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója kiállításának díját. 1983-85-ben Derkovits-ösztöndíjban részesült. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Magyar Grafikusok Szövetségének és a Magyar Illusztrátorok Társaságának pedig jelenleg is tagja.
1979-83 között Sinkó Istvánnal vezette a Magyar Nemzeti Galéria GYIK-műhelyét. 1982 óta közös zenei, képzőművészeti alkotásokat hoznak létre, hangzó szobrokat, installációkat, koncertekkel egybekötött közös bemutatókat.
2006-ban kapta meg Az év illusztrátori díját a 2005-ben megjelent Az elvarázsolt város (Tarcsai Szabó Tibor) könyvének illusztrálásáért.
Tarcsai Szabó Tibor köteteinek Kalmár István egyenrangú alkotótársa volt, akinek illusztrációi tökéletesen harmonizálnak az író látásmódjával.
Rajzainak groteszk humora és bája még élőbbé teszi az olvasó vizuális fantáziáját amúgy is megmozgató szöveget.
Balázs Ágnes József Attila díjas író - szerkesztő - dramaturg.
A Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója.
1922. október 23-án született a Fejér megyei Adonyban, a Duna mellett.
Szülei: Bálint Lajos, Müller Sarolta. Korán megmutatkozott élénk, kimeríthetetlen fantáziája és jó rajztehetsége. Öt éves korában megtanult olvasni, és első olvasmányai igen nagy hatással voltak rá. Hat éves korától írt és rajzolt meséket, melyek 12 éves korától meg is jelentek. Iskoláit Székesfehérvárott, majd a budapesti Angolkisasszonyoknál végezte,később Bécsbe ment rajzot tanulni (könyvillusztráció, plakáttervezés).