HARRY POTTER ÖRÖKSÉGE (7) - Titkos univerzumok (1) |
Galuska László Pál |
2016.12.18. 00:13 |
Tolkien univerzuma
Hoffmann és Morris óta a fantasynek számos változata jelent meg. A Morris által kitalált fantasy vonalát később – éppen a fantasy válsága idején – Tolkien újította, és töltötte meg tartalommal.
Tolkien váratlanul és teljes dicsőségben bukkant fel a Gyűrűk ura-trilógiával, és hatására eddig soha nem tapasztalt érdeklődés ébredt a fantasy iránt; nemcsak olvasásra ösztönzött, de írásra is: gombamód jelentek meg a tolkieni és az „ellen-tolkieni” indíttatású írások, rajongói klubok, fantasy-társaságok alakultak, fantáziajátékok, filmek és számítógépes játékok sokasága született meg.
Követői és rajongói közül számosan szintén hírneves írók lettek, és a high fantasy több változatát alkották meg.
|
|
HARRY POTTER ÖRÖKSÉGE (8) - Titkos univerzumok (2) - Tolkien és Rowling |
Galuska László Pál |
2016.12.18. 00:14 |
Harry Potter és a varázslók titkos univerzuma
Joanne Kathleen Rowling Harry Potter-történetéhez több legenda is fűződik, amelyek egy része az írónőtől származik, más részüket pedig – úgy tűnik – maga a szerző sem óhajtja megcáfolni. Ezekről többek között Rowling hivatalos honlapján is olvashattunk.
Azonban az életrajzi mitológia mellett, amelyre most nem térnénk ki, fontosnak véljük azokat a megelőző olvasmányélményeket fölsorolni, amelyekre a szerző „meghatározó élményként” maga is hivatkozik. Egy vele készült interjúban fontos gyermekkori olvasmányként többek között Kenneth Grahame: The Wind in the Willows című regényét (Magyarországon a Békavári uraság c. filmben találkozhatunk a szereplőkkel), C. S. Lewis: Narnia krónikái c. regénysorozatát, és legkedvesebb könyveként Elizabeth Goudge: The Little White Horse c. meseregényét nevezi meg.
„A Little White Horse volt a kedvenc gyerekkori könyvem. Feltétel nélkül imádtam. Izgalmas, szellemes cselekménye volt. Voltak ijesztő és romantikus részek benne, és volt egy bátor, energikus hősnője is."
|
|
KÖTELEZŐ OLVASMÁNY (1) - Kit érdekel a kötelező olvasmány? |
Könyves blog |
2013.07.05. 14:52 |
Hosszú mondatok, ismeretlen szavak: a diákok számára így jelennek meg a kötelező olvasmányok, amelyeket nagy részük nem is olvas szívesen. Pedig ma is vannak könyvmoly diákok, csak ők másra kíváncsiak.
Kincskereső kisködmön: ma is ez az első kötelező olvasmány a legtöbb általános iskolában – általában a harmadik osztályban ezzel kezdenek a diákok. Ebben a könyvben átlagosan 11,2 szóból áll egy mondat, nyelvezete pedig igen távol áll a mai 8-9 éves gyerekekétől, akik nem értik, és emiatt nem is szeretik ezt a könyvet.
|
|
KÖTELEZŐ OLVASMÁNY (2) - Lepereg Nemecsek nyomora a Harry Potter-nemzedékről |
origo.hu |
2012.07.20. 08:27 |
" "Nincs problémám a kötelezőkkel, beütöm az interneten a keresőbe a címet, és bemagolom az összefoglalót a cselekményről; így eddig mindig összejött legalább egy hármas" - magyarázta az [origo]-nak Tamás, egy tízedikes budapesti gimnazista, miért nem aggódik, amikor magyar órára egy hosszabb regényt kell elolvasnia.
Legtöbb osztálytársa is hozzá hasonlóan a wikipédiás összefoglalókat vagy a Kötelezők röviden című könyveket használja, ha fel kell készülni egy olvasmányból, legutóbb Goethe Faust-jából.
|
|
KÖTELEZŐ OLVASMÁNY (3) - A mai gyerekek másként olvasnak |
pagony.hu |
2012.07.20. 08:47 |
Interjú Fenyő D. Györggyel
Fenyő D. György legendás magyartanár, sokáig a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, tanított, most az ELTE Radnóti Miklós Gimnáziumában vezető magyartanár, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. Régi pagonyosok (azóta bizonyára nagy gimnazisták) emlékezhetnek a Pagonyban tartott mesemondó, versolvasó-versíró és főként az egyszerűen Könyvolvasónak keresztelt "alternatív irodalmi" szakköreire, vagy ha jobban tetszik, klubjaira.
Most a kötelező olvasmányokról beszélgettünk, a régiekről meg az újakról, a jókról meg rosszakról, meg egyszerűen arról, hogy mit olvasson a gyerek, ha nyolc, tíz vagy éppen tizennégy éves. (A beszégetés az új NAT előtt készült.)
Létezik ma hivatalos kötelező olvasmány-lista?
|
|
Meseszerepek: Milyen meséket olvas(sa)nak ma a lányok? |
Pásztor Csörgei Andrea |
2018.11.05. 13:17 |
Azt a tényt, hogy a gyerekeknek az egészséges fejlődéshez olyan nagy szükségük van a mesékre, mint mondjuk a C-vitaminra, ma már nem vitatja senki. Ám az, hogy miféle mesékre, gyakran okoz gondot a szülőknek.
Elsőre olyan egyszerűnek tűnik az egész: vannak a jól ismert, klasszikus sémák, a Jó, a Rossz, a Királykisasszony, akit elrabol a Sárkány és a Hős, aki megmenti őt. Végül a Jó győz, a Rossz pedig meglakol a bűneiért. Csakhogy a valóságban számtalan esetben azt tapasztaljuk, hogy bizony, nem mindig a jók győznek, hogy néha a sárkány kerekedik felül, és olyan is előfordul, hogy a hős el sem indul a királylányért. És mi van abban az esetben, ha a királylány egyáltalán nem akar királylány lenni, és egyáltalán nem vágyik arra, hogy megmentsék őt?
|
|
MIT VÁLASSZUNK - „A kőszívű nem tud versenyezni a Harry Potterrel – és miért kellene?” (1) |
Kiss Orsi |
2015.02.27. 01:30 |
Keveset olvasunk a gyerekeinknek, ha pedig gyerekkönyvet választunk, nem mindig vagyunk tudatosak. Ezen is változtatna a Szívünk rajta projekt, a Bookline és az UNICEF Magyar Bizottság közös kezdeményezése, amely iskolás gyerekek bevonásával segítene abban, hogy az ajándékot, készségfejlesztőt, segítőkönyvet, vagy csak szimplán az esti meséhez valót kiválasztó és megvásárló szülők a jövőben jobban eligazodjanak a gyerekkönyvek gyakran átláthatatlan kínálatában.
De mi alapján választunk gyerekkönyveket, mennyire befolyásolnak minket a saját gyerekkori élményeink, és meg lehet-e bolygatni a kötelezők évtizedek óta bebetonozottnak tűnő listáját – ezekről is beszélgettünk Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértővel, a szakmai csapat egyik tagjával.
|
|
MIT VÁLASSZUNK - „A kőszívű nem tud versenyezni a Harry Potterrel – és miért kellene?” (2) |
Könyves blog |
2015.02.27. 01:33 |
Ahhoz, hogy ezek a könyvek eljussanak a gyerekekhez, kell az a szülő, aki leveszi a polcról és adott esetben megveszi a szóban forgó kötetet. Ebből a szempontból szerinted egy család szociális háttere mennyire meghatározó abban, hogy mit olvasunk, és mennyire tudatosan olvasunk?
Minden hasonló projektnek ez egy nagyon jó trükkje. Ott van például a kiváló áru matrica: egy idő után az ember a matricát veszi észre, és leveszi azt a könyvet, ami neki még nincs meg. Egy idő után egy ilyen keret segít azoknak az üzeneteknek az eljutásában, amelyeket nem biztos, hogy a szülő amúgy beengedne.
Lehet, hogy naivitás, de szerintem a szülők sok esetben nem azért nem működnek jól, mert nem akarnak, hanem mert nem kapnak segítséget ahhoz, hogy „elég jó” szülők lehessenek.
|
|
OKTATÁS - A finn csoda |
|
2010.12.05. 03:26 |
A felnőtt magyar lakosság keveset olvas. Évről évre csökken az eladott könyvek száma, pozitív otthoni példa híján meg a gyerekek sem rajonganak az irodalomért. Sőt gyakran hallhatjuk iskolásaink szájából, hogy kimondottan utálnak olvasni, és ha tehetik, a könyvtárakat is messzire elkerülik.
A finnek tudnak valamit, mert ott a felnőttek és a gyerekek egyformán szeretnek olvasni.
|
|
OKTATÁS - A finn csoda - Miért olyan jó a finn oktatás? |
|
2015.08.01. 19:28 |
A finn oktatási rendszer hosszú évekig a legeredményesebbnek bizonyult Európában. A finn diákok összteljesítménye magas, nincsenek lemaradó diákok és nem hullanak ki az oktatási rendszerből a fiatalok. A képzés teljes mértékben államilag támogatott, mégsem ró túl nagy terhet a kormányra. Hogyan lehetséges ez?
Erről írt könyvet Pasi Sahlberg A finn példa címmel 2013-ban.
A II. világháború veszteségei megviselték az akkor 4 millió fős Finnországot, ezért feltétlenül szükség volt a reformokra és kutatásokra minden területen. Ennek érdekében az oktatás fejlesztése is szükségessé vált, hiszen 1950-ben még a gyerekek nagy része csak a 6 elemi osztályt járta ki. Magasabb képzettség megszerzésére csak a városokban volt lehetőség, ahol vagy polgári iskolába és szakiskolába, vagy gimnáziumba, majd egyetemre jártak a szerencsésebbek. Az urbanizáció, illetve az infrastruktúra és az iskolaépítés hatására a következő évtizedekben nyolcszorosára nőtt a gimnáziumban tanulók száma.
|
|
OLVASÁSSZOCIOLÓGIA - A 'Z' generáció olvasási szokásai |
Rácz Kriszta |
2015.11.28. 14:38 |
„Hogy egy könyvet a kezébe nem venne!” A netgeneráció tagjai jellemzően az okostelefonok, a tabletek, a laptopok és a PC-k világának megszállottjai. Ilyen és hasonló sztereotípiákkal tekintenek sokan a mai tizenévesekre. A valóság azonban mindig árnyaltabb mint a sémáink, mi több, közel sem mutat olyan riasztó képet.
Az mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Z generáció, azaz a digitális bennszülöttek életében az információ megszerzése és annak az elérhetősége, linkje vagy website-ja a klasszikus értelemben vett tudást helyére lépett. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a digitális technológiát mára már szinte mesterfokon elsajátító fiatalok semmibe veszik a nyomtatott könyvek világát, és csodálkoznak azon, ha egy bekötött papírhalmazt látnak maguk előtt, melyet őseik „könyvnek” neveznek.
Az élményszerző olvasás nem tűnt el teljesen, s habár nem tartozik a netgeneráció legkedveltebb elfoglaltságai közé, azért a nekik szánt offline könyvek piaca még nem áldozott le végleg. Egyelőre legalábbis semmiképp.
|
|
OLVASÁSSZOCIOLÓGIA - A könyv ereje - Kisasszonyoknak és fiataluraknak |
Szekeres Kata |
2012.07.20. 08:36 |
Sajnos a hazai és nemzetközi vizsgálatok adatai szerint a magyar közoktatásban tanuló gyerekek fele nem olvas olyan szinten, ami az adott évfolyamon elvárható. Az internet és a televízió ráadásul lerombolja azt a képességüket, hogy koncentrálni tudjanak egy dologra, hogy egy témában mélyen elmerüljenek.
Azoknak a fiataloknak, akik nem tanulnak meg gyermekkorban olvasni, felnőttkorban nehézséget fog okozni, hogy megfelelően ki tudják fejezni magukat, hogy önállóan el tudják intézni az ügyeiket, vagy hogy egyáltalán gondolkodni tudjanak az életüket érintő komoly kérdésekről.
|
|
OLVASÁSSZOCIOLÓGIA - Mit olvassanak a fiúk? |
Mund Katalin |
2011.10.01. 08:33 |
Az olvasási és szövegértési felmérések eredményei szerint a kamasz fiúk a legveszélyeztetettebbek mind a szövegértés mind az olvasás megkedvelése szempontjából.
Miként lehetne ezen segíteni?
Milyen könyvet adjunk kamasz fiunk kezébe?
|
|
PISA (1) - Újabb csontváz borult ki a legújabb PISA jelentésből |
Lannert Judit |
2015.09.27. 16:10 |
Se nem gyorsak, se nem kitartóak a magyar diákok
A napokban megjelent legfrissebb PISA jelentés, amely a számítógép-használat és a tanulói teljesítmény közötti kapcsolatot taglalja, nem csak azért érdekes, mert kimutatta, hogy ez a kapcsolat távolról sem pozitív (erről szóló cikkünk itt olvasható).
Van egy ennél sokkal érdekesebb eredmény is, aminek fényében sajnos még borongósabb színben tűnik fel a mai magyar közoktatás teljesítménye.
|
|
PISA (2) - Siralmas a magyar diákok eredménye a PISA-teszten: itt a friss felmérés |
Eduline |
2016.12.17. 16:50 |
Évek óta téma, hogy a magyar diákok mennyire rosszul teljesítenek a háromévente megrendezett PISA-felméréseken. 2009 és 2012 között is már romlottak a mutatók, és ez azóta sem állt meg: a legújabb eredmények szerint a 2012-es, pocsék teljesítményt is sikerült alulmúlni idén.
A legfrissebb felmérés eredményei szerint a teljes lista utolsó fertályában foglalunk helyet. Míg az OECD-átlag 493-500 pont, a magyar diákok átlagteljesítménye 472-477 pont. Ezzel a 27-29. helyet sikerült megcsípni a 35 OECD-ország közül.
2012-ben 494 pontot értek el a magyar diákok természettudományból, idén 17 ponttal kevesebbet. Szövegértésből 18 pont (488 után 470 pont) a visszaesés három év alatt, matematiákból változatlan eredményt értek el, 477 pontot.
|
|
PISA (3) - Ezért hasaltak el a magyar diákok a PISA-teszten |
Eduline |
2016.12.17. 17:37 |
Sajnos nem sok elemét találni a magyar oktatási rendszerben azoknak a kritériumoknak, amik az Engame Akadémia elemzése szerint sikeressé tehetik egy ország oktatását.
Előző cikkünkben beszámoltunk a legfontosabb eredményekről, amiket a 2015-ös PISA-felmérés eredményeiből ki lehet olvasni.
|
|
PISA (4) - PISA-felmérés: problémamegoldásban is a gyengék között a magyar diákok |
24.hu |
2017.11.24. 10:18 |
A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak.
A Case Solvers szakmai elemzése.
|
|
PISA (5) - Itt vannak a friss PISA-eredmények: rosszul teljesítenek a magyar diákok |
eduline.hu |
2017.11.24. 10:08 |
Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit - írja a 24.hu.
A legfrissebb kutatásban vizsgálták a diákok együttműködését, együtt gondolkodását. Ezt változatos feladatokon keresztül vizsgálták a felmérésben: az egyikben például a diákoknak két mesterséges intelligencia csapattárssal kellett chaten kommunikálva megválaszolniuk kérdéseket egy kitalált országról, miközben a gépek folyamatosan nehezítették a közös munkát.
|
|
|