Ennek a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta – immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként – szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott.
Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba – amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.
Anne (1) Annne otthonra talál
Írta: L. M. Montgomery
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Kiadó: Könyvmolyképző, 2011
Oldalszám: 332
Az Anne történetéből készült filmsorozat olyan sikeres, hogy a tévécsatornák újra és újra műsorukra tűzik. Az olvasók pedig újra és újra kezükbe veszik ezt a megragadó kötetet.
Marilla és Mathew, az idős testvérpár elhatározza, hogy örökbe fogadnak egy árvát, hogy segítsen nekik a ház körüli teendők ellátásában.
A vonattal azonban a kért jókötésű fiú helyett legnagyobb megrökönyödésükre egy vézna, répavörös hajú kislány érekzik, akinek ráadásul be nem áll a szája. Első gondolatuk, hogy másnap visszaküldik a gyermeket az árvaházba, ám Anne úgy határoz, hogy maradni akar, hiszen a szigeten „oly tág tere nylíik a képzeletnek”.
Anne Shirley, ez a vörös hajú, örökké csacsogó és álmodozásra hajlamos kislány, akinek gyermekkoráról az Anne otthonra talál című kötet számolt be, immár 16 éves ifjú hölgy. Kijárta a főiskolát, és visszatért Avonlea-be. De a visszatérés egyben új kezdet is, Anne kilép az élet iskolájába, hiszen dolgozni kezd: tanítónőként helyezkedik el abban az iskolában, ahol valaha maga is tanult.
Ahogy már megszokhattuk, az élet továbbra is folyton pezseg körülötte: meglágyítja az új szomszéd, a mogorva agglegény hírében álló Mr. Harrison szívét, Levendula kisasszony személyében pedig igazi „rokon lélekre” talál. Hősünk azonban nem volna méltó az Anne Shirley névre, ha nem kerülne időről időre kisebb-nagyobb kalamajkába… A világszerte rendkívül népszerű írónő történetéből készült filmsorozat olyan sikeres, hogy a tévécsatornák újra és újra a műsorukra tűzik. Az olvasók pedig újra és újra a kezükbe veszik a magával ragadó sorozat köteteit.
Az utolsó egyszarvú
Írta: Peter S. Beagle
Fordította: Ormai Rita, Tótfalusi István
Kiadó: Ciceró, 2004
Oldalszám: 280
Peter S. Beagle különleges szépségű fantasy-regénye – meglepő módon – ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt, pedig 1968-ban jelent meg Amerikában, és 1982-ben animációs film is készült belőle, jelenleg pedig folyik a „nagy” mozifilm forgatása, nemzetközi kooprodukcióban.
Története – a világon utolsónak maradt, halhatatlan egyszarvú vándorútja eltűnt társainak felkutatására és megmentésére a Vörös Bika fogságából – valójában prózában írt költemény, filozofikus tündérmese, melyben Jóság és Gonoszság azért ütközik, hogy a rabbá tett Szépség szabad legyen. Az egyszarvú útja során társakra is lel, akik saját maguk is „megváltásra” várnak.
Az utolsó egyszarvú azok közé a remekművek közé tartozik, melyek minden újraolvasással egyre gazdagabbá teszik olvasójukat.
Az arany ember
Írta: Jókai Mór
Kiadó: Európa, 2014
Oldalszám: 610
Timár Mihály teljesíti egy gazdag basa utolsó kívánságát: megmenti a lányát és a vagyonát. Úgy lesz dúsgazdag kereskedő, hogy magához veszi a basa kincseit, és feleségül veszi a basa lányát, így visszakerül a vagyon jogos tulajdonosához. Timár Mihály szerelembe esik egy másik nővel, ám erről nem szól a feleségének. Timár Mihály végül a feleségét és a szerelmét is boldoggá teszi.
Timár Mihály megszökik otthonról, és elbújik egy szigeten.
Jókai legkedvesebb regényének modern, könnyen olvasható változatából kiderül, hogy Timár valójában arany ember vagy csaló.
Az Ezüst-tó kincse
Írta: Karl May
Fordította: Szinnai Tivadar
Illusztrálta: Csergezán Pál
Kiadó: Könyvmolyképző, 2016
Oldalszám: 286
A népszerű kalandregény a pusztán szórakoztató irodalom körébe tartozik. A megszorítás indokolt: nem irodalom a szó szűkebb értelmében, ahhoz kevés a puskaporos cselekménypatronok sokasága. De gyakran tekervényes az út az igazi irodalom forrásaihoz, és nincs jogunk kételkedni abban, hogy Karl May lépten-nyomon veszélyeket rejtő prérijéről, vadnyugati hegyei közül is vezethet oda ösvény.
A könyv tömény kalandsorozat. Amennyire nehéz lenne a regény cselekményét - ahány oldal, annyi fordulat - akárcsak nagyjából is felvázolni, ugyanolyan könnyű az összegzés:
A mesés indiánkincsre törő, közben alkalomszerűen fosztogató trampeket, a rókaképű körnek bandáját néhány bátor férfiú - köztük Old Firehand és Droll "néni" -, majd a hozzájuk csatlakozó Old Shatterhand és Winnetou akadályozzák meg az újabb gazságok elkövetésében, s minden akadályt legyőzve eljutnak az Ezüst-tóhoz.
Itt is érvényesülnek a Karl-May-i primitív izgalomkeltés, sematikus jellemalkotásai és valószínűtlen környezetrajz túlzásai.
Az utolsó padban
Írta: Halasi Mária
Illusztrálta: Zsoldos Vera
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2010
Oldalszám: 220
Kati mezítláb, bokáig érő rózsás-fodros szoknyában, szakadt háncsszatyorral a kezében érkezik új osztályába. A vidéki kislány az iskolaév kezdete után költözik Pestre, ismeretlen városba, idegen lakásba, új iskolába. Vajon hogyan fogadja az osztály?
Az utolsó padba száműzött, sokat csúfolt cigánylány vadócnak, szétszórtnak és rendetlennek tűnik a gyerekek között, pedig otthon ő látja el a háztartást. Lassanként az is kiderül róla, hogy jószívű és segítőkész, így végül befogadja az osztály, és tanárai szeretetét is elnyeri.
Halasi Mária kedves humorú, melegszívű regénye abban a korban íródott, amikor sokan úgy gondolták, hogy Kati gondjai hamarosan megoldódnak.
Ábel a rengetegben
Írta: Tamási Áron
Kiadó: Helikon, 2014
Oldalszám: 258
A 16 éves Ábel, a havasi pásztor, a népmesei ihletésű főhős, aki gyermeki szabadságának elvesztését nem hajlandó tudomásul venni, sok veszélyes helyzetbe kerül, de mindig helytáll, akár a természet erőivel, akár a korabeli hatalmasságokkal kerül is szembe.
A fél esztendeig tartó próbatétel után felhagy a pásztorkodással, és hű kutyájával, Bolhával együtt elindul az igazság keresésére: „a szegények és az elnyomottak zászlaját fogom örökké hordozni, bármerre vezéreljen is az utam” – mondja a regény befejező soraiban.
A székelyföldi születésű Tamási Áron 1932-ben jelentette meg Ábel a rengetegben című regényét, amelynek folytatása Ábel az országban és Ábel Amerikában 1934-ben jelent meg. Tamási elsősorban a székely falvak világának ábrázolója, látásmódja, stílusa, szókincse, egész művészi világa itt gyökerezik. Műveiben az erdélyi szegénység életét, az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta nagy művészi erővel és igen olvasmányos formában.
"Az Álarcosbál története szomorúan tipikus mesét mond el az olvasónak: a háború áldozatai nemcsak frontkatonák vagy lebombázott otthonú felnőttek, a legnagyobb áldozat a gyermek, aki a hadműveletek miatt sosem láthatta életben édesanyját. Én megpróbáltam az én kis hősömnek visszahozni azt, akit sose látott, - Zsuzsát -, még össze is fércelni az elszakadt szálakat, erről szól az Álarcosbál története."
Fehér Klára regénye a második világháború idején játszódik. A regény főhőse és egyben elbeszélője a kissé szeles, osztályelső Horváth Kati, aki - miután kitalál egy udvarlót magának, hogy ne maradjon le osztálytársaitól - megismerkedik élete első szerelmével, Lacival.
Kati életét a szerelem tölti ki, és ha még valami, hát az sem a háború, hanem az, hogyan javítsa ki egyetlen rossz jegyét, amit épp kedvenc tantárgyából, kedvenc tanárától kapott. A háború lassan szivárog be Kati életébe és a regénybe is; az elbeszélő öniróniája és humora végig szórakoztatja az olvasót.
Charles Dickens a 19. századi angol realista regényirodalom legjelentősebb alakja. 1850-ben jelent meg ez a regénye, melynek központi témája a szegénység és a kiszolgáltatottság.
Hőse egy kisfiú, az ő szenvedésein keresztül tárul fel a felnőtt-társadalom gonosz, embertelen világa.
Az író alakjai sorsát részvéttel, felfokozott érzelmekkel, őszinte és mély humanizmussal, humorral ábrázolja. Az enciklopédikus igényű nagy összefoglalás az alkotó legjellemzőbb látomása a világról, egyben nem is túlságosan burkolt önéletrajz.
Családom és egyéb állatfajták
Írta: Gerald Durrell
Fordította: Sárközi Györgyné
Kiadó: Európa, 2016
Oldalszám: 384
Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?…
A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura.
A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai – a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry: a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie: a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig – de nem utoljára! – minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry – mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani…
Doktor Dolittle sorozat 1. Doktor Dolittle és az állatok
Írta és illusztrálta: Lofting, Hugh
Fordította: Csánk Endre
Kiadó:Ciceró Könyvstúdió, 2010
Oldalszám: 128
Az állatbarát Dolittle doktor kedvencei kedvéért az emberek gyógyításáról áttér az állatok gyógyítására. Polinézia nevű papagája megtanítja az állatok nyelvére.
A doktor sikereinek híre eljut Afrikába is. A majmok országában járvány dúl, ezért követeket küldenek Angliába a doktorhoz, kérve, hogy siessen oda, és gyógyítsa mg őket.
A doktor kedvenc állatai társaságában viszontagságos, kalandos utazás után megérkezik a majmok országába, ahol kórházat rendez be, és véget vet a járvány pusztításának. A majmok hálából egy különleges, kétfejű, huzivoni nevű állattal ajándékozzák meg. Dollittle hazatér Angliában, és a huzivoni segítségével minden adósságát megfizeti.
Doktor Dolittle kalandjai generációk sokaságának volt kedvenc gyermekkori olvasmánya. A Klasszikusok fiataloknak sorozat kötetei között ismét helyet kap ez a tüneményes regény, amelyben az „embergyógyászból állatgyógyásszá” átvedlett, az állatok nyelvét értő doktor utazását követhetjük végig a járvány sújtotta majmok országába.
Doktor Dolittle sorozat 2. Doktor Dolittle utazásai
Írta: Lofting, Hugh
Fordította: Honti Rezső
Kiadó: Ciceró Könyvstúdió, 2000
Oldalszám: 196
Ami históriát John Dolittle doktor úrról előbbi könyvemben meséltem, azt sokkal azután hallottam, mint megtörténtek, de olyan emberek mondták el nekem, kik a doktor urat személyesen ismerték. Hiszen még a világon se voltam, amikor azoknak a dolgoknak nagy része megesett.
Ám ebben a könyvben már csupa olyan eseményt fogok elmondani a kiváló férfiú életéből, amiknek magam is tanúja voltam, amikben magamnak is részem volt.
Doktor Dolittle sorozat 3. Doktor Dolittle és a madárposta
Írta: Lofting, Hugh
Fordította: Kövesdi Miklós Gábor
Kiadó: Ciceró Könyvstúdió
Oldalszám: 272 oldal
Doktor Dolittle-nek Magyarországon is számos rajongója van. A Doktor Dolittle és az állatok, a Doktor Dolittle cirkusza és a Doktor Dolittle utazása után végre újabb Hugh Lofting regény lát napvilágot magyarul. A Doktor Dolittle és a madárposta régi tartozást egyenlít ki, mivel ez az első kötet közvetlen folytatása, vagyis a szerző második olyan könyve, amely az állatok nyelvén beszélő természetbúvár kalandjairól szól.
Reméljük, régi és új olvasók egyaránt örömüket lelik benne, és alig várják majd, hogy további Dolittle történetek lássanak napvilágot. Csak megnyugtatásul: utánpótlás van bőven!
Egri csillagok
Írta: Gárdonyi Géza
Illusztrálta: Herbszt László
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2016
Oldalszám: 608
A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.
A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen.
Az 1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel a tulajdon kiadója se, mert a díjat át se vette.
Műve második regénye volt, és a manapság megszokottan, sőt kötelezően rendhagyó francia regények rendjét is megtörően rendhagyó. Legalábbis első pillantásra. Mert valójában az Előttem az élet annak a népes regénycsaládnak a leszármazottja, amelynek tagjai lóval, törpével, vademberrel vagy marslakóval mondatnak el meghökkentő, bár mindennapos történeteket, friss szem és romlatlan erkölcsi érzék diktálta véleményeket a mindenkori jelenkorról.
Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással az őt körülvevő különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is.
Én, a robot
Írta: Isaac Asimov
Fordította: Baranyi Gyula, Vámosi Pál
Kiadó: Szukits, 2004
Oldalszám: 240
Az amerikai tudományos-fantasztikus irodalom élő klasszikusa magyarul 1966-ban megjelent művében a robottechnika lenyűgöző fejlődéséről mesél. 2058-at írunk.
Dr. Susan Calvin, a Robot és Gépember Rt. idős robotpszichológusa idézi fel hosszú pályafutásának legjellemzőbb és legérdekesebb élményeit, eseményeit. A fejlődés lélegzetelállító. Az ember az első, csupán egyetlen feladatra beállított robot megalkotásától eljut odáig, hogy a beszélni is képes, az emberhez megtévesztően hasonlatos szerkezeteket önálló munkával is megbízhatja. Érdekes, fordulatos történetek keretében ismerjük meg a robotot megteremtő és tökéletesítő ember legújabb küzdelmeit.
Csemege ez a könyv mindenkinek. A fiataloknak, mert eddig talán még nem kerülhetett a kezükbe, de csemege az idősebbeknek is, mert a kötetet záró utolsó fejezetet ők sem ismerhették. 1966-ban az illetékesek kényesnek ítélték, s egyszerűen kihagyták. A második kiadásban immár a teljes művet tarthatja kezében az érdeklődő.
Fecskék és Fruskák sorozat
Írta: Ransome, Arthur
Fordította: Szecskó Tamás
Fecskék és Fruskák (1930)
Fecske-völgy (1931)
Fecskék és Fruskák, a kincskeresők (1932)
Téli szünidő (1933)
Galambposta (1936)
Nem akartunk tengerre szállni (1937)
A jelenlegi generációnak történelem, de a szülők-nagyszülőknek kedves gyermekkori élmény és nosztalgia e sorozat. Hogy miről szól? Hát gyerekekről: 10-14 évesekről, fiúkról, lányokról, versenyzésről, nyárról és örömről!
Ez az igazi nyaralás! Nem kell hozzá más, csak néhány vidám, derék gyerek, no meg egy kis fantázia, amely őserdővé varázsolja a kis erdőt, tengerré a tavat és „bennszülötté” minden felnőttet.
Az izgalmas lopakodás, a „tengeri” hajsza, az ellopott kincsesláda felkutatása mind-mind egy csodálatos vakáció maradandó emléke lesz. S nemcsak a regény hősei, a Walker gyerekek számára. Az olvasó sem tud majd szabadulni az angol gyerekirodalom nagy klasszikusának hatása alól, aki minden sorában azt sugallja nekünk: próbáljátok meg, hátha nektek is sikerül!
Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el - eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Anglia társadalmi és politikai életének.
A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül.
Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg.
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Írta: L. M. Montgomery
Tovább…
Írta: Halasi Mária
Írta és illusztrálta: Lofting, Hugh 
Írta: Lofting, Hugh
Írta: Gárdonyi Géza
A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.
