Szegedi Katalin (5) Királylány születik (1) |
|
2017.02.23. 15:38 |
 Írta: Boldizsár Ildikó
Illusztrálta: Szegedi Katalin
Kiadó: Naphegy Kiadó Kft, 2009, 2011
7. kiadás
Oldalszám: 36
A KEZDET
 "Amikor a Földön világra jön egy kislány, összegyűlnek odafönn az égi királylányok, hogy áldást mondjanak az újszülöttre.
Mit jelent áldást mondani?
Csupa olyasmit kívánni, ami boldoggá teszi az életet. Az áldás nem más, mint szívből jövő jókívánság."
KINCSEK
 "Így történik ez minden kisbaba érkezésekor, és így volt akkor is, amikor te születtél.
A Földön sokan várták érkezésedet, és titokban mindenki ajándékot készített neked, hogy amikor először nyitod ki a szemed, ne lásd üresnek a kiságyadat és a szobád.
Az égi királylányok is elkészítették a maguk ajándékait. Olyan kincsekkel indítottak útnak, amelyeknek a neve ugyan "kincs", ám kézbe venni egyiket sem lehet."
|
|
Szegedi Katalin (5) Királylány születik (2) |
|
2017.02.24. 00:11 |
|
WAMWERU
"Wamweru a szavannák gyermeke. Amerre jár, virágba borulnak a fák, és termőre fordul a föld.
 Wamweru a lelkedet érintette meg, és azt mondta: Légy jó!
Ő azt kívánta neked, hogy olyan légy, mint a mező. A mezőt senki sem kéri, hogy füvet, galagonyát, csipkebogyót, pipacsot és búzát teremjen, mégis bőkezűen megterít mindenkinek. A mező meghálálja a napfényt meg az esőcseppeket, és gondoskodik az élőlényekről.
Akkor vagy jó, ha te is olyanná válsz, mint a mező: vigyázol mindenre, ami él - legyen az bogár, állat, növény vagy ember.
Ezért emlékezned kell arra, hogy a mező is a testvéred."
SITTA
"Sitta a szél szülötte. Szeleburdi, vidám teremtés, mindig úton van, és nem áll meg egy pillanatra sem.
 Sitta belecsípett picit az arcodba - persze csak annyira, hogy ne fájjon -, és így szólt:
Légy vidám!
Sitta a szél vidámságával ajándékozott meg, hogy olyan könnyed is tudj lenni, mint a szellő, amely meglibbenti a hajadat. A szél arra kér téged, hogy sose felejts el játszani, és adj másoknak is a jókedvedből, jusson el hozzájuk a szél ereje.
Sitta megtanított arra, hogy ne félj, ha föltámad és fújni kezd a szél, hiszen ő is a testvéred.
|
|
Szegedi Katalin (6) "Hiszen szó szerint a poklot is megjárjuk ebben a mesében…" - Interjú |
|
2017.02.23. 12:07 |
 Szegedi Katalint nem kell bemutatnunk, kollázsos, finom és gyönyörű technikájú képeit, légies figuráit mindenki messziről felismeri.
Ahogy a Mindentvarró tű könyvbemutatóján is mondta valaki a közönség soraiból: már a vékony gerincéről is tudja, ha Szegedi Katalin könyvét látja a polcon. Ennél frappánsabb bókot talán még nem is hallottam, és én is csak csatlakozni tudok az állításhoz. Szegedi Katalinnal beszélgettünk... (az interjú 2010-ben készült)
-
Mint rengeteget dolgozó és az egyik legelismertebb magyar illusztrátor, hogyan kerültél egy olyan romantikus mesébe, hogy egyszer csak egy első könyves szerző megkeres és Te illusztrálod a könyvét? Ebben van valami nagyon helyes és szívderítő érzés, hogy bizony vannak még a valóságban is mesés elemek...
|
|
Szegedi Katalin (6) Mindentvarró Tű |
|
2017.02.21. 20:50 |
|
 Írta: G. Szász Ilona
Kiadó: General Press Kiadó
Oldalszám: 36
"Valamikor réges-régen, dédanyáink idejében, amikor még a tejesasszonyok, a milimárik, bádogkannákban hordták házhoz a tejet, és a jegesemberek kiáltozása törte meg a kisvárosi hajnalok csendjét, hogy: Itt a je-e-ges, Megjött a je-ges!"
Ebben a régi időben, a Borostyán utca egyik színes házában élt Málika, a híres varrókisasszony. Cégérén egy orsó cérna és egy hatalmas varrótű mintája látható. Szalonja tele van gombokkal, szalagokkal, gyöngyökkel és színes vásznakkal. Ő varrja a legszebb ruhákat e világon, és sokan keresik fel úri varrószalonjában.
|
|
Szegedi Katalin (7) Ambróz és a hercegnő |
|
2017.02.24. 01:18 |
 Írta: Margo Sorenson
Kiadó: Abarakdabra, 2012
Oldalszám: 30
Ambróz, a kisegér számára a karácsony emberekkel teli katedrálist jelent, akiknek talán szükségük lehet az ő segítségére.
Ezen a karácsonyon Ambróz biztos benne, hogy neki is tennie kell valamit. Észreveszi a hercegnő boldogtalanságát, ezért elhatározza, hogy segít neki. A kisasszony világa óriásinak tűnik, de talán egy aprócska lény is rájöhet, mi tehetné boldoggá a vár úrnőjét.
Margo Sorenson meséje igazi bájos, kedves történet olyan nemes eszmékről és tulajdonságokról, mint a segítőszándék, bátorság, kitartás és jóakarat.
|
|
Szegedi Katalin (8) "Hagytam, hogy átáramoljon rajtam a szöveg" - Interjú |
|
2017.02.23. 13:52 |
|
Finy Petra mesekönyve, a Maja tizenkét babája egy balatonfüredi villába visz el minket. A csinos villában tüchtig kis nagymama lakik, a padláson pedig rengeteg elfelejtett - vagy elhagyott? - kincs.
Egy régi díványon tizenkét baba ül. Tizenkét dühös baba, akiket végül jó kis csapattá kovácsol össze Maja, a kisunoka kedves lénye és a közös kaland: egyik babatársuk megmentése.
A kötet illusztrátoránál egyértelmű választás volt Szegedi Katalin, csak az ő rajzaival tudtuk elképzelni ezt a világot. A kötet megjelenése kapcsán őt kérdeztük.
|
|
Szegedi Katalin (8) Maja tizenkét babája |
Finy Petra |
2017.02.23. 14:09 |
Írta: Finy  Petra
Kiadó: Pozsonyi Pagony Kft, 2011
 Oldalszám: 64
Van egy kislány, akinek mindig jókedve van. Van tizenkét baba, akiknek mindig rossz kedve van. És van egy balatoni villa, ahol ez a kislány és ez a tizenkét sértődött baba találkozik. Természetesen a babák jobb kedvre derülnek a kislánynak köszönhetően, de a történetük nem ilyen egyszerű. Mert közben Angella, a mindig repülni vágyó, légtornász baba elszökik, és meg kell menteni.
 A babamentő akció kalandjai közben a tizenkét babát is egyre jobban megismerjük.
 Megtudjuk (lásd az olvasó kuckóban), hogy
- Netti néni gyógyíthatatlan rendmániában szenved,
- a tüzes Carmen olyan hévvel tud szeretni, mint ahogyan gyűlölni is,
- Dzsiga egy igazi dzsigoló,
- Bantu-tu egy afrikai harcos,
- Kisnyuszi félénk rongybaba,
- Porcelánasszony összetört szívű kínai baba, és még sorolhatnánk a különös és mókás babákat.
Finy Petra meséjében finom képek és izgalmas kalandok váltakoznak, Maja szeretnivaló, csetlő-botló babáit pedig Szegedi Katalin lenyűgöző festményei keltik életre.
|
|
Szegedi Katalin (9) A darvak tánca - Magyar tájegységek meséi |
|
2017.02.23. 15:40 |
Írta: Finy Petra, illusztrálta: Szegedi Katalin. Cerkabella, 2015., 64 oldal
 
 "A kötet Magyarország tájegységeit mutatja az ott élő állatok és növények világán keresztül, vagyis megismerkedhettek népszerű, mindenki által ismert fajokkal, mint a sün, a vidra vagy a levendula, vagy épp ritkaságnak számító élőlényekkel, mint a fehér szárnyú szerkő, aranyos tűzlepke vagy a fekete tárnics.
Személyes kedvenceim is helyet kaptak benne, mint az árvalányhaj, a mezei katáng, a zöld leveli béka, vagy a jégmadár.
Hogy honnan jött az ötlet a kötet megírására?"
|
|
Szegedi Katalin (9) A fűszerkatona |
|
2017.02.23. 17:07 |
Írta: Finy Petra
Kiadó: Cerkabella, 2013
Oldalszám: 72
Finy Petra hét földrész ősmeséit írta meg e kötetben.
A mítoszok világát idéző történetekben istenek, varázslók, tündérek, szerelmesek, különleges állatok mesélik és teremtik újra a világot - és teszik mindezt fanyar bűverővel.
|
|
Szegedi Katalin (9) A Kőszív |
|
2017.02.21. 20:49 |
Írta: Wilhelm Hauff
Kiadó: General-Press, 2014
Oldalszám: 52
Wilhelm Hauff, a klasszikus német meseirodalom világszerte ismert szerzője ezúttal Svábföldre, a híres Fekete-erdő titokzatos, komor, de varázslatos világába röpít el bennünket.
Hőse, Munk Péter azt az általános emberi tulajdonságot képviseli, miszerint ritka, hogy valaki megelégedjék azzal, amibe beleszületett.
A fenyves szellemeihez fordul segítségért, hogy hőn áhított vágyát, miszerint gazdag és híres legyen, megvalósíthassa.
De vajon boldog lehet-e úgy, ha mindezért cserébe a legbecsesebb kincsét, a szívét kell föláldoznia?
A gyermekirodalom klasszikusai címet viselő sorozat újabb darabja egyben a Wilhelm Hauff meséit felvonultató kötetek (A kis Mukk; Orros, a törpe) befejező része, amelyet ezúttal is a könyvszakma által számtalan díjjal jutalmazott Szegedi Katalin alkotásai tesznek felejthetetlenné.
|
|
Szegedi Katalin (9) Aranykulcsocska |
|
2018.04.19. 19:02 |
 Írta: Lev Tolsztoj
Fordította: Kerekes Elza, Sándor László
Illusztrálta: Szegedi Katalin
Kiadó: General Press, 2004
Oldalszám: 104
"Gyermekkoromban, valamikor nagyon régen, olvastam egy könyvet, melynek ez volt a címe: Pinocchio, avagy a fabábu kalandjai...
Most, évek múltán eszembe jutott az én régi barátom, és elhatároztam, hogy elmondom nektek, kislányok és kisfiúk, ennek a faemberkének rendkívüli történetét." Alekszej Tolsztoj
Egy kedves, tanulságos, klasszikus és legendás mese Szegedi Katalin csodás illusztrálásával.
Mit nyit az aranykulcsocska?
Milyen kalandokon megy keresztül Burattino, a kis, életre faragott fabábu?
Mennyi fondorlat, mennyi izgalom, jó barát és rosszakaró kíséri útján a szerencsés, vidám befejezésig.
Ezt meséli el Alekszej Tolsztoj, az 1945-ben elhunyt nagy szovjet író, sok kiváló regény szerzője, aki a híres Pinocchio vagy a fabábu kalandjai ihletése nyomán írta meg a mindmáig érdekes és népszerű történetet.
Alekszej Tolsztoj klasszikus történetében megelevenednek a bábszínház játékai, és elszánt harcot vívnak a gyengék és elesettek védelmében. Burattino, az életre kelt fabáb ámulatba ejtő kalandokon megy keresztül társaival, hogy végül kiderüljön, mit is nyit valójában az aranykulcsocska.
|
|
Szegedi Katalin (9) Álomszövő Pendula |
Bárdos József |
2017.02.24. 01:26 |
  Írta: G. Szász Illona
Illusztrálta: Szegedi Katalin
Kiadó: Naphegy Kiadó, 2015
Oldalszám: 32
Valamikor réges-régen, dédanyáink idejében Palotás vidám városka volt. Vasárnap a tűzoltó zenekar hangjaira sétáltak a hölgyek és urak. A Rigójancsi cukrászdában fagylaltoztak, Vekni péknél vették a fahéjas kalácsot, Marie-nál vásárolták gyönyörű kalapjaikat, Kaptafa Tóniónál csináltatták cipőiket.
 A Piac téren minden reggel elmesélték egymásnak álmaikat.
Naplementekor a városka kovácsoltvas kútja mellé odaült az ábrándos kis Pendula, a kalapos kisasszony. A felhőket bámulta, amelyek néha virágra, máskor elefántra hasonlítottak. Az emberek jóízűen nevettek bolondozásain.
Ám egy viharos éjszakán a pékműhelyből felszálló füstből alakot öltött a gonosz Markoláb. Attól fogva minden éjjel elrabolta és zsákjába tömködte az álmokat. Palotást beburkolta a szomorúság, mint valami szürke takaró.
Vajon sikerül a kalapos kisasszonynak az álomszövő Alinda anyó és barátja, Füstfaragó Jakab segítségével legyőzni az álomrablót?
|
|
Szegedi Katalin (9) Kocsonyakirályfi |
|
2017.02.23. 17:07 |
  Írta és illusztrálta: Szegedi Katalin
Kiadó: Csimota, 2016
Oldalszám: 48
"Élt egyszer egy öreg király meg a lánya az Óperenciás Tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr. Így kezdődik minden mese. Igen ám, de ritkán folytatódik úgy, hogy ez a kurta farok bizony belefőtt a kocsonyába. Pedig így történt."
 Ez a királylány imádott enni és jókat főzni, mindennap készített valami finomságot.
A hasánál jobban csak az apját szerette, szinte bármit megtett volna érte. Csak egyvalamit nem. Az öreg király mindenáron férjhez akarta adni a lányát, de neki esze ágában sem volt férjhez menni.
Kiderül a mesekönyvből, hogy vajon ki lehet az a titokzatos Kocsonyakirályfi?
A kötet érdekessége, hogy a mesékben felbukkanó ételekről bővebben lehet olvasni a
|
|
Szepesi Szűcs Barbara (1) Barbara megkapó világa |
Kocsis Noémi |
2017.02.01. 14:44 |
 Szepesi Szűcs Barbara képi világa olyasmi, amilyent valamennyien szívesen álmodnánk magunknak. Ezernyi színt használó, sugárzó, reményt keltő és nagyon hangulatos képei kettősséget teremtenek a nézőben: mintha hús-vér mesealakokat rajzolna. Tündérszerű nőfigurái mellett a konyhában tésztát keverő, nagyon is gyakorlatias mackó adja az ellenpontot. Meg is említem neki, hogy ha ilyen rajzokkal teli kötet látna ma napvilágot, afféle művészkönyv jelleggel, Sz.Sz.B.-rajzokkal, én biztosan a polcra tenném, rejtegetett, féltett kincsként.
Ezen jót mosolyog, hiszen bármilyen vonzó az opció, nem a polcnak dolgozik: akkor boldog, ha rajzai a szívekbe találnak, ha a gyerekek, de a felnőttek is vevők a szöveghez készített illusztrációk finoman áthallásos jelentéseire.
|
|
Szepesi Szűcs Barbara (2) Csipkerózsika |
Gyovai Katalin |
2017.02.21. 02:52 |
 Kiadó: Csimota, 2016
A könyv illusztrációinak technikai hátteréről maga az alkotó mesélt nekünk.
Kérlek, pár szóban mutatkozz be az olvasóknak, például mióta foglalkozol illusztrálással?
Szepesi Szűcs Barbi vagyok, 1987-ben születtem. A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolába jártam kerámia szakra, de már ekkor éreztem, hogy a grafika jobban vonz.
 Az Óbudai Képzőművészeti Szakképző Iskolában ismerkedtem meg igazán az illusztrálással, majd 2012-ben szereztem MA diplomát a MOMÉ-n, tervezőgrafika szakon.
Még azon a nyáron elkezdtem dolgozni a MOME TechLabnál, ahol izgalmas applikációkat készítettünk gyerekeknek.
Két éve szabadúszóként tevékenykedem.
|
|
Szepesi Szűcs Barbara (3) Ringató lapozók |
|
2017.02.20. 16:33 |
 Szerkesztette: Gróh Ilona
Kiadó: Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2016
Oldalszám: 10
A Ringató családi daloskönyvek és a Ringató-mesék után végre itt a legkisebbeknek szóló sorozat.
Gróh Ilona a legnépszerűbb énekekből válogat a Ringató-lapozókba, amelyek közül az első kettőt Szepesi Szűcs Barbara mesés rajzai kísérik.
 "Amikor kiskamasz koromban eldöntöttem, könyveket szeretnék illusztrálni, elképzeltem ezt a jelenetet előre. Hogy ezért szeretném csinálni, mert a világon egyedül annak van értelme, ha egymást jókedvre derítjük. Köszönöm szépen a videót, nagy álmom teljesült!"
|
|
Szimonidesz Kovács Hajnalka (1) Interjú |
Ferenczi Szilvia blog |
2015.07.25. 21:36 |
Legújabb interjúnkban egy festőművész-illusztrátort, Szimonidesz Kovács Hajnalkát faggattuk Susuk Melindával. Kérdeztük az őt ért hatásokról, természetesen a műveiről, és arról is, milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik ezt a pályát szeretnék választani maguknak.
Falun nőttél fel. Ez mennyire befolyásolt, mint képzőművészt? Milyen hatással volt rád a vidéki környezet?
Azt hiszem önmagában nem a falusi vagy városi életmód határozza meg, hogy vizuálisan hova fejlődik az ember, hanem azok, akik körülvesznek, megtanítanak látni, segítik az esztétikai ízlés kialakulását, és könyvet adnak az ember kezébe. Másodikos voltam és nagy táskával a hátamon ballagtam unottan az iskolába, amikor az egyik parasztház kapujára támaszkodó öreg bácsi kiszólt nekem az utcára:
„Kislány, szeretsz-e olvasni”?
Mondtam, hogy „Szeretnék…”
"Akkor, visszafelé gyere be!”- mondta.
A falu kicsi könyvtára volt itt, így kezdődött az olvasás szeretete és a mesék szeretete.
|
|
Szimonidesz Kovács Hajnalka (2) A ló, aki édességet tüsszentett |
Objektiva fiokból blog |
2017.02.26. 11:09 |
|
Kiadó: Könyvmolyképző, 2015
Oldalszám: 57
„Az öregember évek óta egyedül művelte birtokát: apró veteményesében paradicsomok piroslottak, húsos tökvirágok aranylottak, és fénylő szőlőfürtök mosolyogtak bele vidáman a téli napsütésbe. Egyetlen társa, öreg barátja volt már csak: a Matyi nevű lova. Becsületes nevén Patás Mátyás. Deres színű, szikár jószág volt, aki hűségesen szerette gazdáját.
 (…) De boldog is volt ez a világ! (…) Matyi felidézte magában régmúlt csikóéveinek trükkjeit, és arra jutott, hogy a szabadulás egyetlen módja, ha a mellső lábaira nehezedik, miközben minden erejét összeszedve kirúgja az utánfutó ajtaját a hátsókkal. Így is tett: izgatott nyerítés, majd hatalmas dobbantás hallatszott, és a leszakadt ajtó olyan ívben repült be az útszéli bokrok közé, hogy az még egy fácánnak is dicsőségére vált volna.”
A könyvben szívmelengető kalandokat olvashatunk a szeretetről, a megértésről. Egy cserfes, nyolcéves kislány a ló segítségére siet, és közben az ő élete is hatalmas fordulatot vesz.
|
|
Szimonidesz Kovács Hajnalka (3) Szimonidesz Kovács Hajnalka kiállításának megnyitó beszéde |
|
2017.02.21. 13:15 |
|
Mesebeli gondolatképek azoknak, akik nemcsak néznek, hanem látnak is
A ráckevei Árpád Múzeum Keve Galériája évek óta helyet biztosít a kortárs képzőművészeti életnek. 2016 szeptembertől egy hónapig Szimonidesz Kovács Hajnalka festőművész, illusztrátor mesékhez készült gondolat-akvarelljei kerültek a falakra. A Keve Galéria célja, hogy a meseillusztrációk által a fiatalabb érdeklődők számára még tágabbra nyissa ajtaját, hogy minél többen részesei legyenek a művészet nemesbítő erejének. A kiállítást Galambos Ádám nyitotta meg. Az alábbiakban a megnyitóbeszédet közöljük.
„A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul a saját lelkében olvasni” – fogalmazott az osztrák származású amerikai gyermekpszichológus, Bruno Bettelheim.
És valóban! A gyermek a mese révén megtanulja a felhők táncát, meglátja a jót és a rosszat, felismeri, azonosítja, formálja önmagát. A gyermek a mesék által terveket sző és később fonalszerű történetté alakítja át, hogy végül, visszatérve a mesék birodalmából kialakítsa saját énjét. A mese a lét, a létezés elengedhetetlen kelléke.
|
|
Szimonidesz Kovács Hajnalka (4) Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről |
objektivafiokbol.blogspot.hu |
2017.11.26. 18:43 |
 Egy évvel ezelőtt jelent meg Fodor Veronika ,,Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről” c. könyve, amely Anton Aulinger legendagyűjtő 12 történetét öleli fel. Anton, cserébe az utazásért és az ellátásért elmeséli a hajóslegénynek, Leopold Edelmannak és a hajó kapitányának a legendákat.
Ezek nem akármilyen történetek, hiszen többek között megismerkedhetünk az élőkép vetítés, a mechanikus ember és egy különleges varázsnyomda legendájával. A kötet érdekessége, hogy minden fejezet után egy szókincstárat találunk, amely megmagyarázza a fejezetben felbukkanó kevésbé ismert szavakat, kifejezéseket.
A könyvből az is kiderül, miért volt szüksége Antonnak ezekre a legendákra, és eléri-e célját az út végén.
A kötet Szimonidesz Hajnalka gyönyörű illusztrációival jelent meg, az alábbiakban vele olvashattok egy interjút.
Fodor Veronika „Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről” c. könyvéhez Te készítetted az illusztrációkat. Hogy kezdtél hozzá a munkához? Mennyi ideig tartott, mire elkészültél?
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
Írta: 
A Piac téren minden reggel elmesélték egymásnak álmaikat.
Szepesi Szűcs Barbara képi világa olyasmi, amilyent valamennyien szívesen álmodnánk magunknak. Ezernyi színt használó, sugárzó, reményt keltő és nagyon hangulatos képei kettősséget teremtenek a nézőben: mintha hús-vér mesealakokat rajzolna. Tündérszerű nőfigurái mellett a konyhában tésztát keverő, nagyon is gyakorlatias mackó adja az ellenpontot. Meg is említem neki, hogy ha ilyen rajzokkal teli kötet látna ma napvilágot, afféle művészkönyv jelleggel, Sz.Sz.B.-rajzokkal, én biztosan a polcra tenném, rejtegetett, féltett kincsként. 
