Sokan felismerték ezt a ma már közhelyszámba menő igazságot, de az iskola gyakorlati munkája igen gyakran nem igazolja vissza a megvalósíthatóság természetes elfogadását. Olykor hiányzik az erre való szemléleti késztetés, esetenként a szakmai felkészültség, a módszerbeli tudás, eszközi segítség. Ebből a hiányból törleszt a tanítóknak szánt módszertani segédlet. Bár a NAT valamennyi variánsa megfogalmazza az anyanyelvi képzés tanulásfejlesztési iniciatívái között a könyvtárra építő fejlesztési tevékenységeket, nem mindig vagy nehezen fordítható le ez a mindennapi gyakorlat nyelvére. Ennek felismerése szolgált ösztönzésül ahhoz, hogy ez a könyvtár-pedagógiai munka megszülessen. Értéke talán a könyvtárostanárok részére készített anyagot is meghaladja, mert a szerző saját tapasztalataira építve ad fogódzókat a tanítók számára a könyvtári eszközrendszer hasznosításához, mellyel bármely ismeretterület feldolgozható. A segédletben a szellemi munka technikája, a könyvtári eszközök tanulás módszertani szerepe, értéke válik igazán hangsúlyossá. A könyvtárostanári segédlet az információs források (intézményes és dokumentális) forráskereső műveleteiről szól elsősorban, a tanítóké pedig a fellelt adatok, tények feldolgozási tevékenységeit ismerteti. Ehhez azonban a segédletnek értelemszerűen tájékoztatnia kell a tanítókat arról, hogy mit kell tudniuk a kisdiákoknak a könyvtárról, annak használatáról, a dokumentumtípusokról és tájékoztató eszközökről. Másképpen a tanítói közösség nem tudná, hogy milyen használói tudásra építhet, gyakoroltathat, hogy képességé fejlődjön a könyvtárhasználati órákon megszerzett tudás. A szerző bevezetőjében – Sáráné Lukátsy Sarolta gondolatait követve – arra is kitér, hogy a felhasználói képesség több készség, jártasság és felkészültség együtteséből adódik, beleértve a tájékozódás, szelektálás, szövegértés és alkalmazási képesség közös, folyamatos fejlesztését, amelyek nélkül nincs önálló ismeretszerzés és hatékony tanulás sem. Mindezek előrebocsátásával határozza meg a szerző a dokumentum szerkezeti elemeit, amelyek az évfolyamokra bontott program logikai tartópilléreit jelentik: ·        Tematikus útmutató ·        Módszertani segédlet tanítóknak ·        Könyvtárismereti tananyag ·        Könyvtár-pedagógia magyar órán A tanítók számára készült tanítási-tanulási program tartalmazza azokat tematikus tartalmi elemeket, módszereket, tevékenységeket, fejlesztési követelményeket, amelyek a könyvtári eszközökre alapozva felhasználhatók a tanító által kezdeményezett könyvtári szakórák megtartásához. Ehhez kapcsolódik a módszertani segédlet, amely tartalmi-fejlesztési súlypontokhoz ajánl nagyon praktikus tanácsokat: például a könyvtárra épülő tanórák tervezésével, időzítésével, a könyvtárostanárral való együttműködéssel kapcsolatban, a könyvtárlátogatás, könyvtárhasználat kezdeményezésére (iskolai, osztálykönyvtár és lakóhelyi), a könyvtárra épülő feladatmegoldás rendszerességére vonatkozóan. A szerző pedagógiai tevékenységét és tapasztalatait dicsérik az alsó tagozaton kiemelt jelentőségű felolvasás szerepének és módszertani megoldásainak kifejtése, a tanító olvasással, könyvvel kapcsolatos mintaadó szerepe, az állandóan kéznél lévő osztálykönyvtár létrehozásának, folyamatos használati módozatainak indoklása. Módszertani ajánlások gazdag tárházával kívánja a szerző segíteni a könyvtári források szövegfeldolgozását, a szókincsbővítés, szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésének könyvtári lehetőségeit. A tanulók megszerzett tudásának ellenőrzése, értékelése a tanítók számára is fontos feladat, így a feladatlap, Mesefa, a könyvtárhasználati, illetőleg a könyvtárral végzett munka értékelési szempontjai ebben a módszertani segédletben is helyet kapnak. A tanítói módszertani segédletben is találunk néhány kitűnő órajegyzőkönyvet a könyvtár használatra épülő óratervek elkészítéséhez (Például: könyvismeret magyar órán, lexikonhasználat a környezetismeret tanításában stb.)