OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
GYEREKLÍRA
GYEREKLÍRA : Végtelen sál - Gyerekversek

Végtelen sál - Gyerekversek

  2015.05.25. 17:17

9 éves kortól
Végtelen sálÍrta:  Miklya Zsolt 
Illusztrálta: Schall Eszter 
Kiadó: Móra Könyvkiadó 2015
Oldalszám: 64

Miklya Zsolt költészete csupa kérdés és játékosság. Verseiben életre kel a begipszelt kéz, a nyakra tekert sál, és váratlanul mesébe fordul bármilyen hétköznapi helyzet.
Ebben a gyerekléptékű világban bebarangolhatjuk a család, az iskola jellemző tereit, valamint a fantázia és az álom birodalmát.
 
A formailag gazdag, mégis egységes kötet versei az utóbbi tizenkét évben születtek.
 
Ültél már egy kalap karimáján?
Bújtál csalánba? Csíkos sálfellegbe?
Horgoltál csipkebetűket a szélről?
Gomboltál zöld gombot kardigánmesére?
Lapátoltál tejúthavat? Ébredtél bóbitával?
Láttad, milyen színű a semmi álma?
És a végtelen milyen? Sálhosszúságú?
S hogy ugorhat csukafejest szemedbe a hold?
Vagy olyan egyszerű ez, mint az útról
lógázni a lábad vagy egy versről leesni?
Igen is, nem is. Gólyalábon járni sem egyszerű.
Verslábon járni meg főleg. De ha sikerül, páratlan.
Hidd el, megéri. Megéri belekóstolni,
belefeledkezni a Végtelen sálba.

 

Fenyő D. György: Szép szabálytalanság

Váratlanság, eltérés, szabálytalanság – a Végtelen sál verseit olvasva minduntalan az az ember érzése, hogy a versek hibátlan ritmusban, kiszámíthatóan tartanak valamerre, majd pedig teljesen kiszámíthatatlanul irányt változtatnak, és máshová érkeznek meg, mint amire az olvasó bármikor is számíthatott.

Az első alcím: Te ki vagy? Hogy is van ez? A mondat szabályos szórendje: Ki vagy te? Ha a megszólított előrekerül, az azt szokta jelölni, hogy az illető visszakérdez. Képzeljük csak el ezt a párbeszédet:

– Hát te ki vagy?
– Nem, komám! Te ki vagy?

Ha az előzmények hiányoznak, ha a mondat így önmagában áll (Te ki vagy?), akkor egy magánmegszólalás első mondataként úgy olvashatjuk, hogy a mondat fókuszába helyezve a Te szó ezzel megsokszorozza a súlyát, jelentőségét.

Az olvasó persze ezt nem gondolja át, ránéz, és úgy nagyjából ismerős is neki az alcím, olvassa tovább a verseket. Az első például a Karimaálom. Elindul a vers egy nagyon dallamos, szép kettős trocheussal:

„Lapra írok
nem kalapra,”

– és amikor az ember már éppen beleélné magát abba, hogy egy szójátékkal megerősített keresztformával elindult egy dallamos gyerekvers, akkor jön az első váratlan gesztus: egy hosszú és aritmikus sor megtöri ezt a lejtést. Aztán jön néhány hosszú és élőbeszédszerű, parlando sor, majd a versszak végén négy egyformán öt szótagos, bár nem rímelő és hagyományosan nem ritmizálható, de mégis szabályos öt szótagos sor.

A második versszak azzal játszik, hogy az olvasót először az első három sorban abba az illúzióba ringatja, hogy az előző versszak rendje tér majd vissza, még a rend megtörése is ugyanott van a második versszakban. S amikor már azt gondolnánk, hogy az első versszakbeli szabálytalanság szabályosan megismétlődik, akkor ismét megtöri a rendet a verssor: négy hosszú, szabálytalanul kacskaringózó, gondolatritmussal majdnem értelmezhető sor következik. Majd amikor már majdnem elfelejtettük az első versszakban megígért rendet, akkor a két utolsó sor mégiscsak ugyanolyan, sőt, nem is ugyanolyan, hanem ugyanaz lesz, mint az első versszakban volt. Nem tudjuk, mire számítsunk, mert a vers minduntalan megígér valamit, szabályos formát, szabálytalant, ismétlődést, eltérést, de sohasem az történik benne, amire gondoltunk. A folyamatos meglepetés örömét adta a vers. Ha a többi verset nem tudjuk is hasonló módon részletesen górcső alá venni, a módszer talán ebből az elsőből is világosan látszik.

Sok hagyomány él tovább a kötetben, felrémlik emlékezetünkben a svéd gyerekvers-típusú, nagyon személyes és a gyermeki világot erősen megidéző költészet, felrémlenek Varró Dániel versei (például a Nyúl tavaszi éneke), még Romhányi József is eszünkbe juthat, és a kötet sok szövege nagyon is odaillik a Friss tinta! már egy évtizede összeállított kötet még mindig nagyon friss versei közé. De nem gondolom, hogy bármely más nyelvhez vagy költői módszerhez alkalmazkodna Miklya Zsolt. Mert minden hagyományt és versírási módot úgy használ föl, hogy többet és mást hoz ki belőle, mint amire számítunk.

A legfőbb előkép, persze, Weöres Sándor. Ő az egyetlen névvel megidézett költő: a Fénnyel, sárral első versszaka Weöres-idézet, A fűzfavessző-kisasszony első versszaka. Aztán mint egy jó zenei variáció erre a Weöres-témára önálló vers születik.

Van más olyan vers is a kötetben, ahol valamelyik Weöres-sor rémlik fel az olvasó emlékezetében. A Semmise-ének harmadik versszaka így hangzik:

„Látod ez a
semmi kertje,
pázsit, virág,
fa és cserje
a semmiből ki
se látszik,
de a cinkeröpte télen,
moccanatlan
semmi égen
csak hiányzik.”

Először is a versritmus idézi meg a Ha vihar jő a magasból című Weöres-verset. Aztán felrémlik az „a bozótból ki se látszik, / de a cinke, ha leröppen” két sor, Miklya Zsolt verse képileg is, hangulatilag is, szókincsében is megidézi a nagy elődöt.

Érdekessé ott válik az idézet, ahol – nagyon finoman, mintegy csak jelzésekkel – eltér a megidézett Weöres-verstől, ahol nem lehet ugyanúgy olvasni, ritmizálni, tagolni a verset. Egyrészt a versszak középen van egy pici hiba. Ezt a két sort: „a semmiből ki / se látszik” ha másképp tagolná a vers, akkor szabályos lenne: „a semmiből / ki se látszik”. Talán nem is lehet éreztetni a felolvasással az eltérést, ám mégis megbicsaklik az olvasó zenei érzéke vagy a felolvasó nyelve egy pillanatra. Aztán persze visszaáll az eredeti, megszokott és fülbemászó verszene, örülünk, és legfeljebb egy kis zavar marad utána.

De a versszak zárlata egészen biztosan nyugtalanítóan tovább lüktet az olvasó emlékezetében. Az első két versszakban megszoktuk, hogy a versben sok a rím, és mindhárom versszak úgy indul, hogy szépen csengő, dallamos rímeket várunk. Sőt, a rímelhelyezés általában (például a második és a harmadik versszak indításában, első négy sorában) még erősen a Weöres-vers dallamát és rímelését idézi fel. De ebben az utolsó, a Weöres-szöveget nyelvileg erősen megidéző versszakban csak az első négy sor rímel szabályosan, a szakasz második felében, az utolsó hét sorban sok a nem rímelő sor, a télen / égen rímpárra már nem számítunk, és arra meg végképp nem, hogy az utolsó sor a hatodikra, méghozzá éppen a szabálytalanul három szótagos hatodik sorra rímeljen: se látszik / csak hiányzik. Rím ez vagy nem rím?

Emlékszik-e még a fülünk a vers közepének hangzására, vagy már túlságosan távol vannak egymástól? Elfogadjuk-e rímnek, amikor az előző két versszakban azt szoktuk meg, hogy – szintén váratlanul, de visszatérő módon – egy páros rím zárta a két strófát? Ráadásul ezt a távoli rímet az készíti még elő, hogy a 7. sorban olvasható alany után (de a cinke) már várjuk az állítmányt, vagyis a 8., de különösképpen a 9-10. sorok felfoghatók késleltetésként. A mondattani beteljesülés (csak hiányzik – megérkezett az állítmány!) felerősíti a rím hatását, lezárulhat a versszak. De hiába a szép rend, előtte váratlanságok egész sorozatán haladtunk keresztül. Figyelni kell állandóan: legalább egy szótöréssel, egy orra buktató enjambement-nal vagy egy váratlan, igazi csattanóval kibillent az olvasás során.

A kötet legtöbb verse szép is, vicces is, dallamos is, nem is, olvasmányos és felolvasható, átélhető és a képzeletet elindító. Elandalít, de nem hagy teljesen elandalodni, megnyugtat, de időnként megfricskáz. Ismerős világ, tele váratlansággal. Szabályos gyerekvers-kötet, sok szép szabálytalansággal.

Forrás: uveghegy/2015.07.28.

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót