OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
GYEREKLÍRA
GYEREKLÍRA : ANTOLÓGIA - Tejbegríz - Fínom irodalom gyerekeknek és felnőtteknek

ANTOLÓGIA - Tejbegríz - Fínom irodalom gyerekeknek és felnőtteknek

  2016.12.10. 21:02

Szerkesztette: Lovász Andrea
Illusztrálta: Kismarty-Lechner Zita
Kiadó: Cerkabella Könyvkiadó, 2013
Oldalszám: 136
 
A Tejbegríz elsősorban gyerekirodalmi antológia: neves kortárs szerzők meséit, verseit, novelláit, gyerekirodalmi esszéit tartalmazza. A szövegek nemcsak műfajukban sokfélék, de az olvasók életkorát tekintve is változatosak: vannak ovis fogások, és olyanok is, amelyeket nagyobbaknak kínálunk, esetleg felnőttekkel közös, esti fogyasztásra. A válogatást megkönnyítendő, gombócokkal jelöltük, melyik korosztálynak ajánljuk az egyes műveket.
 
Tehát a könyvet kéretik menüként forgatni: mindenki találja meg benne a korának és gyomrának megfelelő szöveget és étket. Hiszen a Tejbegríz szakácskönyv is. Az irodalmi művek ihlette étel-alkotások avatják valódi kuriózummá – a közös olvasás mellett a remélt, közös főzőcskézés örömével ajándékozva meg az olvasókat.
Kismarty-Lechner Zita illusztrációinak erős, karakteres színvilága a kiadvány virtuális szakácskönyv jellegét erősíti, s így, a szövegek Jó szórakozást és jó étvágyat kívánunk!

 


"Ezek a történetek engem egész egyszerűen levettek a lábamról, szó szerint néhány óra alatt felfaltam őket, egyik jobb, mint a másik. Kíváncsian várom, vajon a gyerekek, vagy a felnőttek szórakoznak-e majd jobban az olvasásuk közben. Örömmel adtam a recepteket, bízom benne, hogy az elkészítésük is nagyszerű móka lesz."

Mautner Zsófia, gasztroblogger, televíziós műsorvezetőhatározott irodalmiasságának ellent-játszva izgalmas, különleges értelmezői, befogadói játéktér teremtődik meg a kötet lapjain.

Lovász Andrea szerkesztette Tejbegríz ennek épp az ellenkezője. Persze nem a szépséget tekintve: Kismarty-Lechner Zita (CELLUX) tárgykompozíciói és grafikái nagyon vagánnyá teszik a kötet. Azonban ez a könyv elsősorban: mesekönyv.

Kortárs írók-költők étellel és evéssel foglalkozó szövegei sorjáznak bennük, a legkisebbeknek szóló versektől a kalandosabb mesén át Grecsó, Podmaniczky, Fehér Béla felnőtteknek szóló szövegeiig. Mindenki meg fogja találni az ismerős kedvenceket (Lecsöppenő Kecsüp Benő nálunk) és az újak közül a neki szólókat. A szövegek között elszórva, azokhoz kapcsolódva pedig szerepel 15 egyszerű, könnyű recept: nutellás kifli és amerikai palacsinta, lecsó és rebarbaratorta. Ha tehát az előbb főzés után lezuttyantunk a kanapéra mesélni, hát most fordítva tesszük: a sok evős mese után egész biztos, hogy korgó gyomorral állunk fel, hogy összeüssünk egy gyors tepertőkrémet, és megkenjünk vele egy szelet ropogós kenyeret, mert én, akárcsak Kántor Péter, kenyérfaló vagyok. (Győri Hanna)

 

„Bújócskát játszunk az ízekkel”

Régóta várt gyermekantológiát tart a kezében az az olvasó, aki belekóstol a Tejbegríz. Finom irodalom gyerekeknek és felnőtteknek című gyűjtemény világába. A napjainkban oly divatos gasztrokultúra a gyermekirodalmat sem kerülheti el, sőt, a kötetet lapozgatva evidensnek tartjuk a gyermeklélek ízeken keresztüli értelmezését.

Az étel szövegszervező ereje a gyermekirodalomban különösen kedvelt és bevált eljárás, gondoljunk csak a klasszikus mesék mézeskalácsházára, mérgezett almájára, a kisgömböc közösségszervező motívumára vagy Piroskára, akinek az ételhordás tevékenysége kínál alkalmat, hogy a jó útról letérjen (vö. Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (ford. Kúnos László). Gondolat Kiadó, Budapest, 1988, 232−255.). A Tejbegríz című antológiában megjelenő „fuj”- és „nyam”-szövegek a gyermeki mikrokozmoszhoz fűződő viszony leképeződéseként interpretálhatóak, vagyis egy ételekkel átmetaforizált világ (kategorikus) elutasítását vagy elfogadását, illetve annak újraízesítési igényeit tálalják fel az olvasónak.

Az irodalom és étkezés szoros összefonódása nem új keletű eljárás, hiszen mindkét terület az ízlés, az ínyencség birodalmába vezeti a különlegességeket szomjazót (éhezőt). A különböző gasztroszemiotikai vizsgálatok már többször rámutattak, hogy mind az irodalom, mind az étkezés – megfelelő válogatással, körülményes odafigyeléssel – az élvezet forrásaként funkcionálhat (Erről lásd Balázs Géza – Balázs László – Veszelszki Ágnes (szerk.): Gasztroszemiotika. Az étkezés jelei. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012). Erre utal az a nyelvi gazdagság, amely az irodalom és gasztrovilág közös eszköztárát képezi, hiszen nemcsak az ételeket, de a szövegeket is lehet ízlelgetni, kóstolgatni, falni, bekebelezni, lenyelni, sőt mindkettő megülheti a gyomrunkat, hiszen az emészthető ételek/szövegek mellett szép számban léteznek emészthetetlenek is (vö. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: A gasztronómiai érdeklődés szociokulturális okai, szemiotikai jelei = Gasztroszemiotika. Az étkezés jelei, 17.).

Az előttünk álló antológia szövegei a könnyen emészthetők és ínyencfalatok skáláján helyezkednek el, ami a szövegek poétikájának köszönhető: a versek és a mesék nem csupán a gasztronyelv kettős kódoltságával, hanem a gyermeknyelv kínálta játéklehetőségekkel is élnek (nyelvrontás, szóvicc, félreértés, bravúros ritmika). Mondhatnánk tehát, hogy melegen ajánljuk a kötetet – azonban egy igazi gourmand nem elégszik meg a fogyaszthatóság kritériumának megállapításával, hanem az étel/szöveg finomságaira, apró összetevőire helyezi a figyelmét (a gasztroszövegekről való beszédmód akaratlanul is gasztronyelvet teremt magának).

A Tejbegríz gourmandjai többféle ízlést is képviselnek, hiszen háromféle korosztályt szolgálnak ki: a szerkesztő, Lovász Andrea fagylaltgombócokkal jelölte a befogadók korosztályát. Ritkaság, hogy egy gyűjtemény ne csupán duplafedelű, hanem akár „triplafedelű” is legyen, vagyis ne csak a gyermeki – felnőtt fogyasztásra gondoljon, hanem odafigyeljen a kamaszokra is. A gombócolásos adagolási módszer (kinek mennyit bír el a gyomra) hatékony szövegszerkesztési elvként működik, hiszen a kötet előrehaladtával egyre sűrűbben célozza meg a „nagyobbakat” és a „majdnem felnőtteket” (117.) – ugyanakkor a gyűjtemény arra is ügyel, hogy mindegyik korosztály találjon kedvére valót a kötet bármelyik szakaszában.

A végén már talán ki is lépünk a paratextusokban jelölt mesei keretből, hiszen a lecsóról tartott filozófiai-antropológiai értekezés (Cserna-Szabó András: A vaczak szottya – a lecsóról, 103−104.) vagy a magyar pizzáról szóló elmélkedés (Fehér Béla: Magyar pizza, 108−109.) bármelyik felnőtt gasztro-szöveggyűjtemény részét (is) képezhetné. Sőt, Turi Tímea írása (Maradék, 112.) a gyermeki befogadótól távoli problematikát, az anyaság megélésének tematikáját nyitja meg, ahol a felnőtt elbeszélő perspektívája uralja a szöveget, és a gyermeki jelenlét csupán ürügy a mondandóhoz. A különböző befogadói igények egyik legbravúrosabb beteljesítése Nyulász Péter Mi a túró az a túrós csusza? (82−83.) című elmélkedéséből sült ki, amely – a nyelvi humor és (szó)játékos fűszerezésnek köszönhetően – minden korosztály számára fogyaszthatóvá válik.

A háromféle korosztály kiszolgálása rendkívül eklektikus szövegkínálatot eredményez, ebből kifolyólag a gasztronómia világa hol szövegszervező erőként, hol csupán apropóként jelenik meg a gyűjteményben. Nem minden gasztro, ami ízlik – mondhatnánk, hiszen az alaptematika szorosra, illetve lazára varrásától függetlenül a befogadó nem észlel minőségbeli különbségeket az egyes szövegek között. Gasztroszemiotikai szempontból természetesen azok a szövegek válnak izgalmassá, amelyekben az étel, az étkezés motívuma a szöveg tétjeként, esszenciájaként funkcionál.

Ezek közül érdemes kiemelnünk az eredetmeséket tartalmazó történetek csoportját (hogyan keletkezett a citrom – Finy Petra: A citromtündér, 46.; mitől málnás Figurka szája sarka – Lackfi János: Málnafolt, 14.; hogyan született az irodalmi mese – May Szilvia: Dínom-dánom partiszerviz, 29−32.).

Metanarratív szempontból ínyencfalatnak minősül a May-szöveg, melyben az étkezés a mesefolyam motorjaként funkcionál, vagyis a megfelelő étel főzése a mese megbízhatóságának, zavartalan lefolyásának a garanciája lesz. A szöveg értelmében a mesékben szereplő ételek hatással bírnak a cselekmény kimenetelére, sőt az ételcseréknek köszönhetően új irányt vesznek a jól ismert mesék. Így kínálja a May-történet metaforikusan az irodalmi mese létrehozásának a receptjét, hiszen rámutat, hogy egyetlen motívum – esetünkben az adott mesébe illő étel – rendhagyó lecserélésével a klasszikus meséből kizökkentő új szöveg keletkezik.

A modern mese születésének történetében fontos önreflexív megjegyzésként szerepel, hogy a gyerekek szívesen olvasgatják a rendhagyó történeteket, ugyanakkor a szöveg zárlatában megjelenik a motívumcsere végtelen folyamatát sejtető jóslat: „bármikor kisüthetünk egy új mesét” (32.).

Az antológia szövegei az ételhez, étkezéshez fűződő viszony alapján is egyéni rendszert rajzolnak ki. A gyermekirodalom sajátosságaként az étellel való kapcsolat erős emocionális kötelékeken nyugszik, amely a heves utálattól egészen a rajongásig terjed. A katalogizálás gyermeki perspektívából történik, hiszen az úgynevezett egészséges ételekkel szemben az édességek preferálását figyelhetjük meg.

A gyermekszempontú ételhierarchia kialakításának példaértékű összefoglalása az antológia nyitószövege, Kukorelly Endre Répátne (9.) című verse, melyben az ételhez fűződő viszony esztétikai megítélés alapján történik – az étel külseje (kereksége) és édessége alapján dönti el a megszólaló, melyik ennivalót kedveli leginkább. A lírai én perspektívájából nézve az étkezés kizárólag az élvezet, az örömforrás, az ízkavalkád terepe, ezért a kevésbé édes és zamatos ennivalók indexre kerülnek. Így válik – a szép és jó értékítélet meséből kölcsönzött összeolvasztásával – a répa, a húsleves, a csontos étel utálttá és egyben „rém randa dologgá” (9.). Az elutasított ételek sorát bővíti a későbbiekben a hús (Szécsi Noméi: Vega vagyok, 26−27.), a spenót (Jász Attila: János bácsi, a spenót és a költészet, 87.), a különböző fűszerek (Jász Julcsi: Fűszerda, 57.), illetve az egyhangú étrend is (Markó Béla Sárkányebédjében csak a desszerthez jutó hetedik fej nem lázad, 42−43.).

A nemszeretem ételekkel szemben sorakoznak az ínycsiklandozó édességek: a torták, fagylaltok, palacsinták (pl. Zágoni Balázs: Tortás mese, 18−20.; Lackfi János: Málnafolt, 14. ; Vörös István: Evéke eszik, 58−59.). A tortarajongó szövegek közül kiemelkedik Kiss Ottó A tortagyilkos éjszakája című finom iróniájú és humorú verse, melyben kannibalisztikus módon jelenik meg az étel imádata, hiszen a torta elpusztítandó ellenfélként körvonalazódik, aki visszatámad és megbosszulja önnön bekebelezését. Hasonlóan izgalmas tematikát nyit meg Scheer Katalin A bonbonkirálykisasszony (35−39.) című meséje: itt az édesség a tiltás, korlátozás eszközeként funkcionál, melyből a főszereplő a varázsmese tradicionális eszköztárának felhasználásával próbál meg kitörni.

A gasztronómiához fűződő viszony sajátos csoportját képezik azok a szövegek, amelyek az ételt, étkeztetést a szeretet megnyilvánulásaként értelmezik:

lehet az anyai gondoskodás jele (Lugosi Viktória: A nyamm, 72−78.), a barátság megnyilvánulása (Vörös István: Evéke eszik, 58−59.),

nosztalgikus visszavágyódás a gyermekkorba és a gyermekkor ízvilágába (Zalán Tibor: Gyermekkori disznótoros-sorok, 90−91., Petőcz András: És akkor, amikor nagyokat ettünk, 98−99.),

esetleg anyák napi meglepetés készítése, amit a gyermek és az apa együtt süt ki (Zágoni Balázs: Tortás mese, 18−20.).

Az ételhez és étkezéshez fűződő viszony hatalmi alapon is megközelíthető.

Bizonyos ételek uralják a fogyasztójukat, befolyással bírnak rájuk, sőt akár végzetszerűen irányíthatják őket: pl. Lackfi János szövegében a fagylalt választja meg a gazdáját (15.) vagy Garaczi László – Arany János V. Lászlóját parodizáló – versében a király sorsa, végzete lakozik a dióban (Kúnó, a zöld diómanó, 50−51.).

Az édességek és desszertek a csábítás hatalmával bírnak, bűnbe visznek és galibákat okoznak, azonban képtelenség ellenállni nekik:

így válik Mimi királykisasszonyból Bonbonkirálykisasszony (35−39.),

így kóstolja meg a Mindenes Borsószem Királykisasszony rebarbaratortáját (30.) és a gyerekek anya tortáját (18.).

Némely étel verekedésre bír

(Győrei Zsolt: Vers a legegészségesebb finomságról, 16.),

más étel pedig mágikus hatalommal rendelkezik:

pl. a káros és kártalan ételek nyaminyamm-nyavalyát terjesztenek Böszörményi Gyula meséjében (52−55.), vagy a nyamm erejével ízletessé varázsolják anya főztjét Lugosi Viktória gyerektörténetében (72−77.).

Olyan étellel is találkozunk, amely a nemzeti kultúra hordozója (Németh Zoltán: A bolgár kisfiú álma, 95.).

Az evéskultúra felfogható rituáléként, az ízlelőbimbók megajándékozásaként (Kántor Péter: Kezdjük a kenyérrel, 10.), ugyanakkor az étkezés folyamata a szocializálás eszközeként, a nevelés és megzabolázás terepeként is funkcionálhat (Jeney Zoltán: Miért szeretek otthon ebédelni, 114−115.).

Sorolhatnám tovább a sokféle ínyencséget, azonban már csak egy kérdésre térhetek ki: mint minden tisztességes gasztroszöveg, ez a kötet is tartalmaz recepteket. Érdemes lett volna ezeket is gombócokkal ellátni, hiszen Mautner Zsófia receptjei elsősorban a gyermekeket célozzák meg, azonban némelyik recept már haladóbb kuktákat igényel.

A szerkesztést dicséri, hogy a szöveg és a receptek termékeny párbeszédet nyitnak egymással, egyetlen kivétel talán a lecsó kérdése, ahol a szöveg épp a „megúszós lecsót” preferálja legkevésbé. Azonban ez nem veheti el a kedvünket/étvágyunkat a kötettől, mivel ízekben-színekben-ötletekben gazdag összeállítást találunk a borítón található piros fazék alatt. Bátran kóstolgathatják kicsik és nagyok.

A kötet szerzői:
András Sándor, Balázs Imre József, Böszörményi Gyula, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Demény Péter, Fehér Béla, Finy Petra, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Győrei Zsolt, Havasi Attila, Jász Attila, Jász Julcsi, Jeney Zoltán,Kántor Péter, Keresztesi József, Kiss Ottó, Kukorelly Endre, Lackfi János, Lugosi Viktória, Markó Béla, May Szilvia, Mészöly Ágnes, Németh Zoltán, Nyulász Péter, Parti Nagy Lajos, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Scheer Katalin, Szécsi Noémi,Tóth Krisztina, Turi Tímea, Zalán Tibor, Varró Dániel, Vörös István, Zágoni Balázs.

  Forrás: ambroozia.hu
 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót