A tündér csizmája egy különleges történet, melyet Szegedi Katalin gyönyörű rajzai tesznek teljessé. A történet egy öreg suszterről szól, akinek már az ük-ük-ükapja is suszter volt. Apró műhelyében varázslatos cipőket készít tündéreknek, királylányoknak és óriásoknak. Felmenőitől örökölt szerszámaival minden lábra tökéletes cipőt tud alkotni, legyen az apró, mint egy szöcskéé vagy hatalmas, mint egy elefánté. Lehet bütykös, göcsörtös vagy gágogó lúdtalpas, a mester mindenre talál megoldást. Az öreg cipésznek az a legfontosabb, hogy a mesterségét továbbörökítse a gyerekeire, ám a fiai egészen más utat képzeltek el maguknak: az egyik bankigazgatónak áll, a másik centercsatárnak, a harmadik meg feleségül vesz egy királykisasszonyt, és attól fogva csak heverészik a kanapén. Egyetlen közös tulajdonságuk, hogy egyikük sem vágyik a cipészmesterség kitanulására. Szomorú lesz az öreg suszter a fiai miatt, másra nem is tud már gondolni. Morcos és goromba a vevőkkel, nem leli örömét többé szeretett boltjában sem, amit egyre inkább üvegpaloták, emeletes épületek és villamosok vesznek körbe. Minden csupa zaj és por lesz, míg végül az öreg suszter bezárja a műhelyét. De aztán egy napon egy varázslatos tündér érkezik hozzá, aki megtanítja neki, hogy nem az a fontos, hogy a szeretteink mindenben egyetértsenek velünk, vagy az általunk kijelölt utat kövessék, hanem hogy elfogadjuk egymást, és együtt legyünk szeretetben és békességben. A mese megmutatja, hogy mindig találhatunk új motivációt és életcélt akkor is, ha addig az egész életünket másként éltük. A legfontosabb, hogy a szeretteinkkel együtt legyünk. Gimesi Dóra varázslattal teli kötete a legjobb választás a fa alá, nem csupán azért, mert karácsonykor játszódik, hanem azért is, mert az ünnep egyre inkább háttérbe szoruló lényegére emlékezteti az olvasókat. Forrás: pagony.hu