OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
KLASSZIKUS ÉS KORTÁRS IRODALOM 6-9 ÉVESEKNEK
KLASSZIKUS ÉS KORTÁRS IRODALOM 6-9 ÉVESEKNEK : Hercegnők kézikönyve

Hercegnők kézikönyve

  2020.11.19. 22:39

8-10 éveseknek
Philippa Gregory - Hercegnők kézikönyveKlasszikus mesevilág egy rendkívüli hercegnővel
Illusztrálta: Chris Chatterton
Fordította: Horváth M. Zsanett
Kiadó: Kolibri Gyerekkönyvkiadó
Oldalszám: 248
Megjelenés: 2020. november 18.

Florizella nem éppen hétköznapi hercegnő...

Nem rabolja el a sárkány, és nem menti meg a herceg sem - mert előbb menti ő meg saját magát!

Hozzá hasonlóan kalandvágyó barátaival pedig keresztül-kasul bebarangolja a birodalmat, hogy óriásokkal és farkasokkal küzdjön meg Gumicukor nevű lován.

"A keresztelőt például rögvest tönkretették azzal, hogy mindenkit meghívtak, így senki sem tudott rendesen megsértődni, ahogyan kell. Nem rontott be dühödt boszorka, hogy megátkozza a kisbabát, és senki sem változtatta őt kisegérré sem. A király és a királyné elfelejtették bezárni lányukat a legmagasabb toronyba, hogy egy herceg felmászhasson leeresztett haján, és kiszabadíthassa, nem tiltották meg neki a fonást, és nem óvták a hegyes tűktől."
 
A mesékben sokszor nem úgy történnek a dolgok, ahogy elképzeljük...

 

Philippa Gregory nevével már eddig is gyakran találkozhattunk a nemzetközi és hazai sikerlisták élén. Bár a leginkább történelmi tárgyú regényeiről híressé vált szerzőnő ezt a könyvet elsősorban saját lányának és unokáinak szánta, most is otthonos pályán mozog: egy királyi udvarban.

 
A klasszikus mesevilág díszletei között íme egy vagány, minden ízében mai hercegnő, a fenséges regények koronázatlan királynőjétől a jövő uralkodóinak.
Most 3 történetben meséli el egy vagány és mai hercegnő nem épp rendhagyó kalandjait. Ismerjétek meg a könyvet!

A könyvben szereplő mesék:
Florizella hercegnő
Florizella és a farkasok
Florizella és az óriás
 
csakolvassblog.blogspot
"A könyv három részből áll, mindegyik mese Florizella hercegnő egy-egy kalandját meséli el. Ahogy haladunk előre a mesekönyvben láthatjuk, hogy Florizella egyáltalán nem egy hétköznapi hercegnő. Szereti a kalandokat, imád lovagolni, sokat gondolkodik a királyság sorsán és ötleteket gyűjt, hogy nagyszerű uralkodóvá válhasson majd, szóval teljesen máshogyan viselkedik, ahogy a többi lány a könyvben. Nem bújja naphosszat a Hercegnők kézikönyvét, nem hord állandóan óriási abroncsos szoknyát és esze ágában sincs hozzámenni a szomszédos királyság hercegéhez. Amikor édesapja bezárja egy toronyba kikéri magának, hogy a herceg megmentse, hiszen köszöni szépen ő is képes arra, hogy lemásszon a toronyból. Megvan a magához való esze, képes megküzdeni egyedül is a sárkánnyal, a farkasok közelsége sem riasztja el és akár egy igazi óriással is szót tud érteni. Benett herceg igazi jóbaráttá válik a könyvben, egyenrangú partnerekként jelennek meg egymás mellett, igazi szövetségesei lesznek egymásnak."

 

nyugatiter.blog

 

Hercegnők (nem hagyományos) kézikönyve

Képzeljünk el egy szokványos mesét, amiben a hercegnő rózsaszínű ruhát és csillogó üvegcipőt visel, miközben (tehetetlenül) arra vár, hogy a jóképű herceg fehér lovon megmentse őt a sárkánytól/gonosz mostohától/örök álomtól/egy toronyba zárt élettől. Elképzeltük? Akkor egy gyors mozdulattal tegyük is rögtön félre, ugyanis Philippa Gregory, a lelkes feminista és bestseller író legújabb, Hercegnők kézikönyve című gyerekkönyvében kifordítja a sarkaiból a hagyományos mesevilágot, és szembemegy a királylányok sztereotip szerepeivel.

A történelmi regények koronázatlan királynője, Philippa Gregory – bár megmarad a királyok és királylányok világában – egy teljesen új közönséghez szól legújabb könyvében. A gyerekeknek szánt Hercegnők kézikönyve klasszikusokat idéző meséinek középpontjában egy cseppet sem klasszikus hercegkisasszony áll. A történet eredeti nyelven először három kötetben jelent meg 1988 és 1992 között, az elmúlt évben azonban a különböző események és unokáinak hatására Gregory újraírta Florizella hercegnő kalandjait, amelyet most már magyarul is kézbe vehetnek az olvasók Horváth M. Zsanett fordításában.

 

A könyvben minden hercegnőtől elvárják, hogy a Hercegnők kézikönyvének szabályai szerint éljen – tehát mindig figyeljen oda a csinos megjelenésre, és lehetőleg a forró vízen kívül ne fogyasszon semmit –, azonban felbukkan egy olyan királylány, akinek egyáltalán nem áll szándékában követni a divatot, vagy férjhez menni az első herceghez, aki megkéri, inkább fogja magát, és Gumicukor nevű lován izgalmas kalandokat keres.

„Az eredeti verzió, ami egy szokatlan könyv volt a maga idejében, már 10 éve nem kapható” – meséli Philippa Gregory, akit olyan történelmi regényeiről ismerhetnek az olvasók, mint a nemrég megjelent A Boleyn örökség vagy A füvesasszony, amelyből részletet is olvashattok itt , a Nyugati tér blogon. „A főszereplő egy hercegnő, aki nagyon élénk és önfejű. Az első kiadásban feministának hívtam volna, és most is annak akartam. Így amikor eljött az újranyomás ideje, sok dolgot átírtam a történetekben, mert változtak az idők és a világ továbbment. A nézeteim is sokat változtak. Az új kiadás sokkal hangsúlyosabban mond ellent a női sztereotípiáknak, a passzivitás konvenciójának, mint az előző változat.”

De vajon miben változtak az írónő nézetei?

„Szerencsére, azt hiszem, sokkal radikálisabb lettem. Úgy gondolom, hogy a társadalom felzárkózott néhány akkori véleményemhez, és az emberek többsége jónak tartja, hogy a nők a saját életük irányítóivá váltak. Az elmúlt években hatalmas átalakulások mentek végbe a #MeToo-mozgalom hatására. Amikor elkezdtem írni a könyvet, az összes Disney-hősnő még csak passzív szereplője volt a cselekménynek, de mára már mindegyikük aktív szerepet játszik az eseményekben. Számomra is világosabb lett, hogyan és milyen korán kezdik el szocializálni a nőket különböző szerepeikbe. Ezért a Hercegnők kézikönyve részben szatírája a hagyományos tündérmeséknek” – vallja Philippa Gregory.

A királylányoknak szóló szabályzat számos hivatkozást tartalmaz a külső megjelenésre – mindig csinosnak, divatosnak, karcsúnak kell lenni –, és persze egy jóképű herceghez kell feleségül menni, viszont ezek az elvárások a főhőst, Florizellát távolról sem érdeklik. Az író úgy véli, minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik a fiatal lányokra a közösségi médiának köszönhetően.

„A modern vizuális kultúra, beleértve a közösségi médiát is, túlzott hangsúlyt fektet a képekre, a külsőségekre, amely irreális elvárásokat támaszthat a lányokkal, nőkkel szemben” – mondja Philippa Gregory. Aggódik a fiatalokért, akik olyan idealizált képeket tekintenek példának, amelyeket megphotoshopoltak, kinyújtottak, filtereztek és megszerkesztettek.

A Kenyában született, Bristolban nevelkedett írónő mindig is előszeretettel foglalkozott az írással. Újságírónak készült, de az egyetemi évei alatt az irodalom mellett végérvényesen beleszeretett a történelembe is.

„Azt gondoltam, írok pár regényt, majd visszatérek az újságíráshoz, de soha nem hagytam abba a regényírást.”

Jelenleg egy yorkshire-i tanyán él és ír. Két saját és négy mostohagyermeke van. A Hercegnők kézikönyvét két unokája, a nyolcéves Freddie és a négyéves Sebastian kedvéért írta újra.

 

Boldizsár Ildikó ajánlója Philippa Gregory Hercegnők kézikönyve című meséjéhez

Egy lázadó hercegnő

Van az a tévedés a népmesékkel kapcsolatban, hogy tele vannak passzív, megmentésre váró királykisasszonyokkal, akik hajukat fésülgetve üldögélnek egy toronyszobában és sóhajtozva várják megmentőjüket. Esetleg néha énekelnek is. Nemsokára azonban megérkeznek a hercegek, hogy a világszép leányokat magukkal vigyék pompás fehér paripájukon. Lakodalom, finálé, boldogan éltek, míg meg nem haltak.
Én egyetlen ilyen mesét sem ismerek, ez a toposz a rajzfilmekből került be a köztudatba és a kislányok fejébe.

A népmesék nem ilyen ostobák és lekezelőek a női szerepekkel kapcsolatban, s szerencsére ez a felismerés lassan szintén átszivárog a köztudatba,

köszönhetően néhány olyan népmesegyűjteménynek, amely célzottan fókuszál az öntudatos, bátor, saját életüket és céljaikat kézben tartó nők történetének bemutatására.

Persze régóta vannak olyan műmesék, amelyek időről időre igazságot próbálnak szolgáltatni a sztereotip viselkedésminták mögé gyömöszölt népmesei hősöknek. A klasszikus magyar gyermekirodalom is bővelkedik ilyen alakokban: van lepkéket hajkurászó Süsü sárkányunk, imádnivaló kétbalkezes varázslónk, jótevő boszorkányunk és az olyan autonóm gondolkodású királykisasszonyokból sincs hiány, mint például Árnika királykisasszony Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meseregényében. A nemzetközi meseirodalomban is gyakran találkozunk azzal az írói fogással, hogy a klasszikus mesék inverz-történetként élednek újjá, azaz az írók azzal az egyszerű fogással élnek, hogy az ismert népmesei szereplőket ellenkező minőségekkel ruházzák fel, vagy magát a történetét fordítják saját ellentétévé.

Philippa Gregory az elsők között, még 1988-ban mutatott be egy olyan királylányt, aki szakít a hagyományos hercegnő-szerepkörrel, és határozottan elutasít minden olyan jellemvonást, amelyet a rosszul értelmezett vagy félreismert népmesékből kellene produkálnia. A szerzőt méltán nevezhetjük igazi „hercegnő-kutatónak”, miután felnőtteknek szánt romantikus történelmi regényeiben is régi korok lányaival és asszonyaival foglalkozik, s kutatásaiból nyert tudását kamatoztatja gyerekkönyv-íróként, amikor megrajzol egy-egy „ellen-királylányt”. Egyik szemem sír amiatt, hogy a magyar könyvkiadásnak harminckét év kellett ahhoz, hogy meg merje kockáztatni egy efféle könyv kiadását, a másik szemem viszont nevet, hogy végre ezt is megértük. Ma már persze nem szól akkorát ez a könyv, mint a maga idejében, ugyanakkor a megcélzott hatéves korosztálynak mindenképpen mutat egy alternatív utat a hercegnőség értelmezéséhez.

A Hercegnők kézikönyve ugyanis eléggé megtévesztő cím, pontosabban felveti azt a nagy kérdést, hogy kit tekinthetünk valójában „igazi” hercegnőnek? Azt, aki unalmasan tengeti ezerféle szabállyal megnehezített életét, vagy azt, aki fittyet hány mindezekre, és saját elképzelései szerint alakítja sorsát?

Philippa Gregory egyértelműen az utóbbiakra szavaz, ami 1988-ban még meglehetősen merész ötletnek számított egy gyerekkönyvben, főleg azért, mert

hősnője, a „túlságosan fura” Florizella hercegnő jobban hasonlít a svéd Harisnyás Pippihez, mint bármelyik klasszikus hercegnőhöz.

Öntörvényű, merész gondolkodású, olykor meglehetősen pimasz (még saját apjával szemben is), rettenetesen szeleburdi, és folyton-folyvást különleges kalandokba keveredik: hol egy herceget ment meg a sárkány fogságából, hol farkaskölyköket az éhhaláltól, hol pedig egy eltévedt, rövidlátó óriást saját előítéleteitől. De ami a legfontosabb: minden körülmények között helyén van az esze és a szíve.

Vagyis abszolút alkalmas arra, hogy a gyerekeket és a felnőttek is megszabadítsa a hercegnőségről alkotott előítéletektől és közhelyektől.
Forrás: magazin.libri.hu
 
 

konyvesmas.blogspot

A könyvben összesen három történetet találunk, melyek viszonylag egyenlő arányban oszlanak el. Az első, Florizella hercegnő című mese amolyan bevezető jellegű, ebből ismerjük meg főhősünket, a világot, amiben barangolunk, illetve ebből tudhatjuk meg, hogy Florizella mitől is más, mint a többi hercegnő.

Már az első lapokon kiderül, hogy Philippa Gregory nagyon jól bánik a humorral, a mese hangulata, nyelvezete sokszor vicces és szórakoztató, de mégsem túl modern. Abszolút alkalmas tehát arra, hogy a mai gyerekeket (és felnőtteket) egy pillanat alatt magába szippantsa.

Az első dolog, ami igazán szembeötlő Florizellával kapcsolatban, hogy egyáltalán nem illenek rá a hagyományos, hercegnős sztereotípiák. Szeret lovagolni és a természetben lenni, az ilyen tevékenységeket sokkal többre tartja, mint a haja fésülgetését és az órákon keresztül tartó öltözködést. Ráadásul már most biztos benne, hogy egyhamar nem akar férjhez menni, és ha egyszer mégis, akkor sem megmentésre váró, passzív hercegnőként, hanem a férje mellett egyenrangú társként uralkodó, erős nőként. Na de ez még odébb van, éppen ezért kár a hercegnő szüleinek aggodalmaskodnia, amikor Florizellát meghívják egy szomszédos királyság báljába. A hercegnő már jó előre kijelenti, hogy ő bizony csak szórakozni akar, nem pedig férjet fogni magának.

Hamarosan megismerjük Benett herceget, aki valóban azért rendezte a bált, hogy megtalálja a tökéletes hercegnőt, a jelöltek sorra is érkeznek, és egyikük unalmasabb, mint a másik. Nem mernek enni, szórakozni, nincs önálló véleményük, mindenben csak az ifjú herceg kegyeit lesik. Bezzeg Florizella, mivel egyáltalán nincs motivációja bevágódni a hercegnél, igazán önfeledten tud mulatni, és végül éppen emiatt ő lesz az, akit Benett herceg szíve hölgyéül választ.

Nos, ha ezen a ponton főhősünk beadta volna a derekát, akkor azt mondanám, hogy kár volt a gőzért, de szerencsére az események más fordulatot vesznek: Florizella továbbra is fenntartja, hogy még nincs kedve férjhez menni, viszont nagyon boldoggá tenné, ha Benettel barátok lehetnének. Innentől kezdve a legtöbb kalandban már együtt vesznek részt, a kötetben szereplő másik két mesében is, ahol egyszer rakoncátlan farkaskölykök nevelésébe kezd főhősünk, máskor meg megpróbálja megmenteni a királyságot a hatalmas óriástól. 

Nekem nagyon tetszett a kötet stílusa, az, hogy a történet folyamatosan megidézi a klasszikus mesék világát, mégis tud valami pluszt hozzátenni. A nemi szerepekkel kapcsolatos üzenetek miatt mondhatjuk éppen feminista mesekönyvnek is, de amikor ilyesmit leírok, mindig arra gondolok, hogy jó lenne már ott tartani a világban, hogy az ilyesmi teljesen természetes legyen anélkül, hogy címkéket ragasztunk rá.

Szerintem nagyon egészséges és követendő példa egy olyan hercegnő, aki nem nyafka módon és passzívan várja a megmentőjét, hanem olyan személyiség, akinek vannak céljai és értékei, ráadásul Florizella többször is tanúbizonyságot tesz arról, hogy empatikus, érzékeny, józan és bátor ifjú hölgy, aki hercegnői mivoltát nem arra használja, hogy kiváltságokhoz jusson, hanem arra, hogy segítsen a barátainak és a népének. Mindemellett persze tinilányhoz illően habókos, szeleburdi, eleven, de alapvetően helyén van a szíve és nagyon könnyű vele azonosulni.

A meséket csodásan kiegészítik Chris Chatterton illusztrációi, melyek szintén nagyon jó aránnyal keverik a hagyományos mesei elemeket a humorral. A végeredmény egy olyan kötet, amit öröm kézbe venni és forgatni, és amin biztos, hogy nem csak a gyerekek fognak jól szórakozni. A kiadó egyébként hat éves kortól ajánlja, szerintem is ez a reális alsó határ, de az árnyaltabb humor és a viszonylag hosszabb szöveg miatt én 8-12 éves kor között mondanám ideálisnak az olvasását. Összességében nekem nagyon kellemes meglepetés volt ez a könyv, szuper volt egy ilyen belevaló, őszinte és cseppet sem hagyományos hercegnőről olvasni, akit jó szívvel állítanék példaképként bármilyen kislány vagy kisfiú elé.

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót