OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
MÉDIAHASZNÁLAT
MÉDIAHASZNÁLAT : A médiapedagógiáról röviden

A médiapedagógiáról röviden

A család, az óvoda, az iskola mellett ma már az egyik legbefolyásosabb intézmény a mozgókép formájú média. A gyerekek azok, akik a legkevésbé tudatosak ahhoz, hogy ellenálljanak a képernyő csábításának, s a szülők többsége pedig nem tudja, miért hatékonyabb az élő szóban elmondott mese a mesefilm nézésénél. Úgy gondolják, hogy a film sokkal színesebben, élvezetesebben adja elő a mesét, mint ha ők, maguk mondanák. „Ráadásul mennyivel kevesebb energiába telik gyermekünket a tévé elé ültetni, mint szemünket, torkunkat fárasztani a meséléssel.” (Pintér)


A televízió megjelenésével több kutató is a gyermekkor végét látja:

a)  Marie Winn: Gyermekek gyermekkor nélkül című könyvében azt írja, hogy a televízió átalakította a nevelési szokásokat. A televízió elterjedésével manapság általános a kontroll elvesztése és a gyermekek felügyeletének lazulása. A szülők rábízzák gyermeküket az „elektronikus babysitter!”-re, s nem lényeges, hogy mit néz a gyermek a televízióban, legalább egy időre leveszi a terhet a szülők válláról. És mivel a gyermek ott tölti szabadidejét, nem jut ide a játékra, mozgásra, a társaival való kapcsolatra.

b)  Neil Postman: Elveszett gyermekkor című könyvében Winnhez hasonlóan leírja, hogy a televízió értelmezéséhez nem szükséges különös képesség, ezért elveszi a szülőktől az információ megszűrésének lehetőségét. A nyomtatott szövegnek az az előnye, hogy elrejti a gyermekek elől a felnőttek titkait.

c)  David Elkind: A siettetett gyermek című könyvében ugyanezt az észrevételt tette. A szülőket, az iskolát és a médiát egyaránt hibáztatja azért, mert a gyermekeket idő előtt „átsiettetik” a gyermekkoron. A szülők hibája az, hogy túl sokat fegyelmezik gyermekeiket, és hogy egyre fiatalabban várnak el tőlük kiemelkedő eredményt. Ezzel már nagyon korán stressznek teszik ki gyermekeiket, melyen az iskola sem segít, hiszen egyre fiatalabb gyermekektől követel összetett feladatokat.

 

A fent idézett szerzők tehát határozottabb lépéseket sürgetnek a gyermekek védelmére és ellenőrzésére. A gyermekkor eltűnését a média is gerjeszti, hiszen a televízión keresztül bármilyen tartalom rendelkezésükre áll.

Tudnunk kell, hogy a tévé által közvetített műsorok más és más hatást gyakorolnak felnőttekre, s mást a gyerekekre. Még a gyermekkoron belül is különbözőek a hatások, a különböző életszakaszokban, fejlődési periódusokban. A különböző hatások előidézésében sok más egyéb körülmény is szerepet játszik, amely függhet a tévénéző szociális, kulturális közegétől, pszichés állapotától, előzetes ismereteitől is.

 

Sajnos, vannak olyan gyermekek, akik már egészen korai életszakaszban ki vannak téve a tévékészülék hatásainak. Természetesen ebben az életkorban még nem beszélhetünk a műsorok tartalmi hatásairól, de egyéb fizikális hatások már megmutatkozhatnak. Különösen igaz ez olyan esetekben, amikor a kisgyermek közvetlen környezetében egész nap háttérként szól, villog a televízió.

A szülő kezdetben boldogan konstatálja, hogy gyermeke már érdeklődve tekintget a készülék irányába. Természetes, hogy a villódzó fények érdekesek számára. Szakemberek megfigyelték, hogy „a gyerekek már igen korán, mintegy 6 hónapos koruktól bizonyos figyelmet szentelnek a televíziónak, majd 12–18 hónapos kor között a «szemlélődő figyelem» ideje a négyszeresére nő. 2–2,5 éves koruktól kezdve a gyerekek már úgy ülnek le a televízió elé, hogy látszik, valóban az adás nézése a céljuk. A szemlélő figyelem időtartama ettől kezdve fokozatosan nő az iskoláskorig. A nézés ideje párhuzamosan halad a gyerekek információfeldolgozási képességének javulásával.” (Kósa) 

 

A vizualitás nagyon erősen hat a gyermekre: megfigyelhető, hogy ha leül egy képernyő elé, az annyira lebilincseli, hogy alig tud elszakadni tőle. Gyakran úgy köti le, hogy éppen azokat a képességeit befolyásolja kedvezőtlenül, melyek kialakítása – mint például a beszédkészség és a társas kapcsolatok fejlesztése – a legfontosabb lenne ebben a korban.  

 

A képernyő ugyanis mozdulatlanságra kényszeríti a gyermeket, s ezáltal a feldolgozás, a beépülés és a fejlesztő elsajátítás már a testi szinten leáll. Henry Wallontól tudjuk, hogy a kisgyermek testi mozgás közben dolgozza fel élményeit, és építi be ezeket személyiségébe. A megjelenő külső kép azonban blokkolja a belső képkészítést, ugyanis tévénézés közben készen kapja a képeket és hangokat.

A könyvből olvasott, vagy fejből mondott mesék viszont olyan képzeletbeli beleélést kívánnak meg tőle, mely során kénytelen belső képet alkotni. Ha a meséket mindig csak a televízióból kapja, nem fogja tudni elképzelni magának a halott mese helyszínét és a szereplők külsejét. A gyermek képzeletében született farkas, boszorkány, ördög csak annyira ijesztő és csúnya, amennyire ő akarja, ameddig nem okoz számára félelmet.

Mindez bármilyen témájú filmre igaz: a legszelídebb természetfilm is ingerültséget ébreszt a gyermekben, miközben nézi, felkelti az agresszióját, mert a belső feszültsége oldódás helyett inkább tovább fokozódik...

<<Vissza

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót