AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
http://olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg
AJÁNLÓK ÉLETKORONKÉNT   0-4 éveseknek      4-6 éveseknek     6-10 éveseknek    Kiskamaszoknak (9-12)    Csak kamaszoknak
MERT OLVASNI JÓ!
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 
 
KLASSZIKUSOK
Kolibri Kiadó fényképe.

Gyűjtemények

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
-Ajánlók

Gyűjtemények

 
-Gyermekújság
 
-Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
-Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

/2016-07-01

 

 
OLVASÓI NAPTÁR
2017. November
HKSCPSV
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
<<   >>
 
MÉDIAHATÁSOK
MÉDIAHATÁSOK : Óvodás korban

Óvodás korban

Ranschburg Jenő  2010.11.06. 15:09

 

Ha egy órára is belebújhatnánk egy óvodás bőrébe és újra úgy látnánk a világot, mint egykor, ennyi idős korunkban, komoly segítséget kapnánk ahhoz, hogy felnőtt létünkbe visszatérve könnyebben megértsük a gyerekek gondolkodását, élményvilágát, a valóság érzékelésének sajátos gyermeki másságát.


Varázslat hiányában a gyerekek viselkedésének, játékainak, rajzainak megfigyelésén, a hozzánk intézett kérdéseiken keresztül juthatunk egy kicsit közelebb valóságészlelésük mélyebb megértéséhez. A megértés pedig nagyon fontos a médianevelés során is.

 

Ebben a cikkben a gyermekek észlelésének, televíziós élmény-, és filmbefogadásának sajátosságairól szeretnénk néhány gondolatot közvetíteni, mert úgy gondoljuk, hogy ez a tudás a mindennapokban felmerülő televíziózással összefüggő helyzetek, konfliktusok megoldását segítheti. A leírás során kifejezetten az óvodás, kisiskolás korú gyerekekre koncentrálunk, mert 10 éves kor körül jelentősen megváltozik a gyermekek észlelési, értelmezési képessége. Természetesen a kiskamaszok, kamaszok médiahasználata is rengeteg kérdést vet fel, de a felmerülő problémák, konfliktusok gyökerét máshol kell keresni, mint az óvodásoknál. Az egészen kicsik, a három éves kor alatti gyerekek médiahasználata is fontos, de ez is más jellegű kérdésfelvetéseket és válaszokat implikál.     

Kezdjünk egy játékkal! (A játék a tapasztalatszerzés forrása kisgyerekkorban, mi felnőttek hajlamosak vagyunk ezt is elfelejteni.)

  • Próbáljuk meg felidézni, mi az a televíziós vagy filmélmény, amely először eszünkbe jut a kisgyermekkorból?
  • Mi is történt akkor a képernyőn, vagy a vásznon?
  • Ki volt még ott a szobában, vagy a moziban velünk?

Biztos, mindenkinek sikerül találni emlékei között egy élményt, képet, és talán a hozzá kapcsolódó érzés emléke is felidézhető. Egyszerű játék, de segítheti a sajátos gyermeki valóságérzékelésről szóló gondolatok megértését.

Az óvodás, kisiskolás gyermek televíziós élmény befogadása, észlelése eltér a felnőtt észlelésétől, amelynek két alapvető oka van:

  • az első a gyermek sajátos – erre a korszakra jellemző – világlátása, gondolkodási módja, észlelési képességei,
  • a második pedig maga a televíziós nyelv.

A kettő összefügg, és együttesen eredményezik a gyermeki filmészlelés másságát.    

Milyen jellemzők mentén írható le az óvodások gondolkodásmódja, világképe?

  • Óvodás korban a gondolkodás legfontosabb jellemzője a képi reprezentáció, azaz a világ tárgyai, személyei, eseményei képi szimbólumok formájában rögzülnek a gyermek fejében (például a „fa” szó egy kisgyermek fejében egy konkrét, általa ismert fa képét hozza fel, nem tud általánosságban, elvontan gondolni egy fára). A nagyobb óvodásoknál már megkezdődik a fogalom elszakadása a konkrét képtől, de a fogalmi gondolkodás hiánya miatt a vizuális tapasztalat még nagyon könnyen megzavarja a gondolatban zajló műveletet, az óvodást könnyen becsapja a szeme, ítéletei, értelmezései ösztönösek, benyomás-szerűek. Ezt nevezzük perceptuális kötöttségnek („a gyermek nehezen tud elvonatkoztatni az érzékletektől, az érzékszervei által közvetített információktól, élményeit közvetlenül az határozza meg, amit lát, hall”)  A szemlélettelen fogalmak megjelenése már lehetővé teszi az elvont gondolkodást, ekkor már a fogalom teljesen elszakad a konkrét képtől. Ez azonban csak nagyobb iskolás korban válik meghatározó működési móddá.
  • A fogalmi gondolkodás hiánya miatt a kisgyermek még nem képes különbséget tenni a lehetséges és a lehetetlen között, számára még nem léteznek azok a fizikai törvényszerűségek, amelyeket a felnőtt nem csak tud, hanem mélyen át is él (Bár a szomszéd néni dühösen néz, nem fog a következő pillanatban boszorkánnyá változni és elrepülni). A gyerekeket jellemző mágikus gondolkodás miatt a világ egy óvodás számára varázslatok színtere, ahol minden megtörténhet, csak gondolni, vágyni kell rá. A mesék varázslatos világa nem csak a gyermek fantáziáját, hanem gondolkodásmódját is tükrözi, jól mutatja a gyermekek vágyakban áramló gondolkodási módját. Jellemző még az animizmus, a megelevenítő gondolkodás, a tárgyaknak, állatoknak érzései, gondolatai, szándéka van. A sajátos gyermeki világszemléletben az objektív valóság, az álmok, a fantázia még összekeveredik, az objektív és szubjektív valóság közti határ még átjárható számukra. Egy óvodás úgy gondolja, hogy a fejében lévő gondolatok mások számára is láthatók, vagy az álmában szereplő anyukája is pontosan tudja mi történt az álomban, hiszen ő is ott volt. 
  • Szólni kell még az egocentrikus gondolkodásról, mint jellemző működési módról, ami azt eredményezi, hogy a gyermek a valóságot saját nézőpontjához igazítja, saját magára, cselekedeteire összpontosít, képtelen a másik nézőpontjának átvételére, a nézőpontváltásra. A nézőpontváltás képességének hiánya – mint majd látni fogjuk – komoly összefüggésben van a televíziós nyelv olvasásának lehetőségével.
Forrás:
Ranschburg Jenő (2006): Áldás vagy átok? Gyerekek a képernyő előtt.
Saxum Kiadó)

 

 

 
TÖRTÉNETEK TÉMA SZERINT

1. Állattörténetek 

2. Tündér-varázsmesék 

3. Kalandos történetek

4. Novellisztikus irodalom

 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
KÉPESKÖNYVEK

PAPÍRSZÍNHÁZ

 
GYERMEKTÉMÁK

Mesekönyvek időjárásról, évszakokról, természetről

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNYEK
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

    MONDÓKÁK

 
 
 KÖNYVAJÁNLÓ

2/KISGYERMEKEKKOR (1-3)

 KÖNYVAJÁNLÓ

3/'MI EZ' KORSZAK (3-4)

  KÖNYVAJÁNLÓ

Kicsik mesekuckója

Játékos ismeretszerzés
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2016 - 2001>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
MESE ÉS FILM

DIAFILM ÉS ANIMÁCIÓ

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót