A magzati fejlődés
A méhen belüli fejlődés sajátosságait és kockázatait, a magzati életre vonatkozó legújabb tudományos eredményeket - pl. a képességek performációs elmélete - írja le a szerző a fejlődés első szakaszaként.
A születéstől az első év végéig
Ezután a "kiscsecsemőkor", a születéskori állapot mentális funkcióit (érzékelés, emlékezet, tanulási képesség); a veleszületett képességeket (reflexek, utánzás), valamint a korai anya-gyermek kapcsolat, az érzelmi fejlődés meghatározó jelentőségű tényezőit veszi számba.
A kisdedkor (1-3 év)
Az első év szenzomotoros intelligenciája, testi és érzékszervi fejlődése adják a következő szakasz csomópontjait, majd az óvodáskor előtt megjelenő "társas" jelenségek (beszédértés, beszédprodukció), a kommunikációs készségek, valamint az énfejlődés jellemzői fedik le a következő szakasz főbb témáit.
Az óvodáskor (3-6 év)
Az óvodáskor új fejezetet nyit a kisgyermek lelki fejlődésében: megjelenik a prelogikus gondolkodás, átstrukturálódik a felnőttekkel és a kortársakkal való kapcsolat, meghatározó lesz a személyiségfejlődésben a játék, a rajz, a mese mint új kommunikációs eszközök.
A kisiskoláskori fejlődés (7-12 év)
Külön fejezetet kap az iskolakezdés, a 6-9 éves korosztály fejlődésének leírása, az "átmenet a konkrét műveletek korszakába".
A pubertáskor (9-12 év) a felgyorsult testi fejlődés válságos időszaka, új szerepek elsajátítása, a kortárscsoporttal kialakított, meghatározó jelentőségű kapcsolatok kora, az erkölcsi fejlődés első szakasza jellemzik e korszak legfontosabb állomásait.
A serdülőkor (13-21 év)
A serdülőkor a fejlődés újabb nehéz szakasza; sorra veszi a szerző e stádium jellemző folyamatait: felgyorsul a testi fejlődés, amely együtt jár az elsődleges nemi jelleg kialakulásával; az értelmi fejlődésben megerősödnek az absztrakt műveletek; az énfejlődésben a serdülőkori válságok jelentkezhetnek, formálódik a világkép, az erkölcsi fejlődés, és új szerepet kap a kortárscsoport.
A felnőttség és a fejlődés
Újabb fejezetben tárgyalja a szerző a fiatal felnőttkor fejlődéslélektani csomópontjait: pályaválasztás, családalapítás stb., valamint a felnőttség, az öregedés és az elmúlás legfontosabb lélektani problémáit.
A kötet végén előbb az egyén szerepét elemzi a fejlődési folyamatban, a veleszületett tulajdonságok és a környezeti tényezők "interakcióját", majd a fejlődési rendellenességek (organikus és endogén zavarok, megkésett fejlődés, magatartási rendellenességek, környezeti ártalmak stb.) leírásával zárul a kötet. - A pedagógusképző intézményekben tankönyvként használható kötet egyúttal a fejlődéslélektan kitűnő összefoglaló kézikönyve is, amely széles körben ajánlható.
|