OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
MESEPSZICHOLÓGIA
MESEPSZICHOLÓGIA : A mese és televízió hatása

A mese és televízió hatása

http://magyarno.com/wp-content/uploads/TV1.jpgA mese és a képernyő megbabonázza a gyermekeket. Ám míg a szülők által olvasott mesék értékes lelki és szellemi táplálékot adnak, addig a televízió inkább árt a gyermek fejlődésének, mint használ.
Íme az indokok, hogy miért meséljük rendszeresen ahelyett, hogy leültetjük a gyereket a képernyő elé.
 
A televízió és a többi képernyős készülék – kezdve a laptopoktól az okostelefonokon át a tabletekig – hasznos és nehezen nélkülözhető eszközei a 21. századi életvitelnek. Ám nem mindenkinek szolgálják a javát. A gyerekek például akkor is civilizáltan és egészségesen nőhetnek fel, ha pici korukban egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba velük. Sőt, inkább akkor fejlődnek megfelelő irányba, ha kütyük helyett inkább a valósággal érintkeznek, és a fantáziavilágba kalauzoló meséket nem a képernyőről, hanem édesanyjuk, édesapjuk szájából hallgatják.
 
Otthon sok a tévé, kevés a mesélés

 

Egy 2014-es felmérés szerint a magyar gyerekek elképesztően sokat ülnek a televízió előtt: napi 197 percet, vagyis több mint három órát töltenek tévézéssel, és ennek több mint hatvan százalékát teljesen egyedül. A szülök pedig egyre többet panaszkodnak, hogy a gyermek ideges, nehezen kezelhető, agresszív, az iskolában pedig fáradt, aluszékony, figyelemzavaros tanulókkal küszködnek a tanárok.

A tévézés ráadásul belenyúlik az estébe is, amikor családi programként a gyerekekkel közösen nézik a szülők a gyakran durva, nem éppen gyerekeknek szóló műsorokat. Közösségi programmá alakult a televíziózás, ami egyértelműen a szülők felelőssége. Pedig ha tudnák, mennyivel hasznosabb időtöltés nekik és gyermekik számra is egy fél órás esti meseolvasás, akkor biztosan nem tévét választanák.

 

Idegesítő műsorok

A képernyő ugyanis káros a gyerekek szellemi, lelki és testi fejlődésére. Nem csupán – és nem elsősorban – a sugárzott műsorok minősége rombol, hanem maga a meredt, mozdulatlan testhelyzet és rohanó, értelmezhetetlen, de az érzelmeket felkavaró, nyugtalanító és drámai hatásokban bővelkedő képek.

Figyeljük csak meg: a gyermek leül a tévé elé, ami megbabonázza (a gyors vágások, képváltások, intenzív hangeffektusok éppen azt a célt szolgálják, hogy feszültségben tartsák a nézőt és ne engedjék levenni a szemét a képernyőről), és szépen lassan egyre idegesebb, feszültebb lesz. Elkezdi a körmét rágni, csavargatja a haját, és a belső indulatok, amiket a gyorsaságuk miatt feldolgozhatatlan képek szülnek a gyermekben feloldatlanok maradnak. Ne is ringassuk magunkat abba, hogy ez nem így van akkor, ha a korosztályának megfelelő adást néz a gyerek: a kutatások szerint a feszültség éppen a rajzfilmek nézése közben növekszik leginkább bennük. De nem pusztán attól lesz ideges, mert vadak és értelmezhetetlenek a műsorok számára, hanem azért is, mert közben egyhelyben ül és a szervezete mozgásigényét nem elégíti ki.

 

A mese fejleszti a fantáziát, a tévé sorvasztja

Egyrészt tehát a televízió folyamatosan feszültségben tartja a gyermeket, aminek hosszú távon nem csak az idegeire, de a fizikumára is negatív hatása lesz. Másfelől pedig a képernyőről a kicsik készen kapják a világot: nekik nem kell hozzátenni semmit, a fantáziájukat nem mozgatja meg a tévéműsor. Egy idő után ezért elfelejtenek belső képeket készíteni, amik pedig olyan intenzíven jelentkeznek akkor, amikor valaki mesét olvas fel számukra. Ekkor a gyermek saját maga formálja meg a képzeletében a figurákat, és eközben az idegrendszer és a, lélek fejlődése szempontjából igen fontos és komplex gyakorlatokat végez – mindezt játszva. Ha ezek a gyakorlatok hiányoznak, annak a képzelőerő, a kreativitás, az agy idegi kapcsolatainak fejlődése és a lelki érzékenység látja majd kárát a gyermekben.

 

A mesehallgatás közben fejlőfdő épzelőerőt hihetetlen módon képes fejleszteni, ugyanakkor már egészen kicsi kortól segíti a koncentráció elsajátítását, aminek később a gyerek az iskolában, a tanulás során fogja nagy hasznát venni. Minél többféle színes történetet olvasunk, a gyerekek annál nyitottabbá válnak, annál több dolgot ismernek meg a nagyvilágból, a mesehősök pedig fontos értékekre, empátiára is tanítják őket.

 

A szókincs bővítése a kezdetektől fontos szerepet játszik a gyerek szellemi fejlődésében. Ha olvasunk neki, megtanulhatja, hogyan fejezze ki magát választékosan, észrevétlenül sajátítja el a nyelvtant és javul a kommunikációs képessége, ami segíti a társas kapcsolatainak kiépítését a bölcsődében és az iskolában is. Egyes vélemények szerint a rendszeres meseolvasással - ami az első lépcsőfok ahhoz, hogy a gyerekkel megszerettessük a könyveket - növelhető a gyerek intelligencia hányadosa és könnyebben tud beilleszkedni majd a társadalomba.

 

A tévé sosem simogatja a gyereket

Ezek a belső képek, amik a mesehallgatás során kialakulnak a gyermek fejében nagyon fontosak a szorongás és a problémák feloldásában. A számukra túl zavaró, gonosz” személyeket, jelenteket csak éppen annyira jelenítik meg magukban, amennyire még el tudják viselni, fel tudják dolgozni, a televízió viszont rákényszeríti az műsor alkotóinak képeit, fantáziavilágát a gyermekre tekintet nélkül arra, hogy hol húzódik a gyerek tűrőképessége.

 

Mesélés közben a szülő figyelheti a gyerek reakcióját, látja, ha lankad a figyelme vagy éppen már alszik, de emellett válaszolni tud a kérdéseire is, együtt megvitathatják a hősök jellemét és a cselekményeket. Ez az interakció fejleszti a gyermek gondolkodását, építi a kapcsolatot a szülő és a gyermeke között, gyarapítja a szókincset, segít feldolgozni a mesehallgatás közben feltoluló feszültséget, magyarázatot ad a nehezen érthető konfliktushelyzetekre és erkölcsi problémákra.

 

A tévé, amely egyoldalúan, frontálisan „szórakoztat”, nem ad lehetőséget a kérdéseknek, nem lehet beszélgetni vele, sem odabújni hozzá, és nem kap a gyermek tőle megnyugtatást, védelmet, válaszokat.

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót