OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK
OLVASÁSI SZOKÁSOK : 1/ A funkcionális analfabetizmus

1/ A funkcionális analfabetizmus

Csoma Gyula  2010.12.05. 03:21

Az olvasás évében fókuszba került az olvasásnak a szocializációban betöltött szerepe. A szerzőpáros tanulmányában az olvasási képesség árnyoldaláról, a funkcionális analfabetizmus terjedéséről ír, megvilágítva ennek kulturális, munkaerő-piaci és szociális összefüggéseit.

 

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy milyen szoros összefüggés van az olvasni tudás szintje és az életminőség között. Ezért is nyugtalanítóak a magyar felnőtt lakosság rossz szövegértési képességeire utaló nemzetközi összehasonlító adatok.

 

Vajon mikor kezdődött?
Mikor vált az olvasás társadalmasodása idült problémává?

 

Amióta az emberiség így vagy úgy írni és olvasni tud, évezredekig jól megvolt azokkal a felkent kevesekkel, akik az írás-olvasás tudományát birtokolták, és nem volt gondja arra, hogy az írás és az olvasás társadalmilag kiterjedt tudássá váljék. A nyomtatott betű, majd a reformáció - nagyjából fél évezrede - indította el a változást. A következő jelentős változást a felvilágosodás hozta. A felvilágosodás nagy hatású eszmeáramlata úgy kétszáz évvel a reformáció évszázada után az értelem világát és a tudományokat kezdte terjeszteni a jobb s talán boldogabb élet feltételeként a betű hatalma által is. A felvilágosító törekvésekkel szinte párhuzamosan az iparosodás és a merkantilizálódó társadalom szükségleteiből fakadó információs korszakváltás kényszerűen igényelte az olvasni tudás társadalmasodását, ebben a folyamatban az olvasási kultúra társadalmilag egyre inkább többrétegűvé vált.

 

De megmaradtak az olvasási kultúrából kiszorítottak tömegei, akikkel kapcsolatban a kérdés az volt, hogy vajon analfabéták vagy csupán félanalfabéták.

 

Analfabéta az a személy, aki nem tud írni-olvasni. A félanalfabéta legfeljebb a neve leírására képes, és töredékes olvasni tudása néhány gyakori szókép felismerésére, a nagybetűk döcögő összeolvasására alkalmas csupán. Az analfabetizmus és tulajdonképpen a félanalfabetizmus is - a kettő együtt - valódi, technikai analfabetizmus. Az olvasás társadalmasodása hosszú ideig az olvasási kultúrából kiszoruló társadalmi rétegek - az analfabéták - albafetizációja volt, ami nem járt feltétlenül együtt az olvasási funkciók használatának, művelődési szerepének és műveltségi értékének a növekedésével. (...)

 

Az alfabetizáció ügye elég lassan haladt előre. A folyamat fontosabb állomásai Magyarországon: a két Ratio Educationis (1777, 1806) és a népoktatási törvény (1868). (...) Egy felmérés szerint 1920-ban Magyarországon a 10 éven felüli népességből analfabéta 13 százalék, 1970-ben 1,9 százalék és 1990-ben 1,0 százalék körüli. (...) Új jelenség viszont, hogy az 1990-es években az analfabéták és félanalfabéták aránya emelkedést mutat (1992-ben 1,2 százalék, 1997-ben már 2 százalék).

 

Az olvasás társadalmasodásának másik vonulata - összefonódva az előbb vázolt alfabetizáló vonulattal - a többrétegű olvasási kultúra birtokosainak körében e kultúra színvonalának átalakulása, értékrendjeinek módosulása, illetve intézményesült törekvés a színvonal növelésére, az értékrendek gazdagítására a frissen befogadott társadalmi rétegekben is. A mennyiségi expanzióval együtt tehát kibontakozik valamilyen minőségi expanzió is a művelődés objektív folyamataiban, valamint az intézményes társadalomművelés programjaiban.

 

Az idők folyamán számos kezdeményezés célozta az olvasás elterjesztését, megkedveltetését. Gondoljunk csak az olvasókörök rendszerére, mely a 18. században bontott zászlót, az 1950-es évek olvasómozgalmaira vagy az 1961-ben indított könyvtármozgalomra. Szintén itt kell említeni az 1968-ban induló olvasó népért mozgalmat, valamint a színvonalas irodalmat olcsón terjesztő könyvkiadó mozgalmakat is. (...)

 

Mennyi erőfeszítés! A tennivaló mindig az olvasás társadalmasítása. Egyik vonulataként az alfabetizáció kiterjesztése, másik vonulataként az olvasni tudók olvasóvá tétele, olvasási kultúrájuk fejlesztése. (...) Aztán az erőfeszítések a funkcionális analfabetizmusba torkollottak.

 

A funkcionális analfabetizmus olyan műveltségi állapot, amelyben az írás-olvasás képességének a szintje egyre kevésbé teszi lehetővé az új információk befogadását és közlését, az új tudás megszerzését, feldolgozását és kezelését, a személyközi interakciók lebonyolítását. Az elnevezés az írás-olvasás funkcionális ellehetetlenülésére utal. (...)

 

A funkcionális analfabetizmus "felfedezése" az 1970-es évekre esik, olyan műveltségi állapot leírásaként, amelyre a művelődés, a tanulás alapképességeinek mozgósítási képtelensége a jellemző. Ebben az összefüggésben találtak rá az írni-olvasni tudás működési elégtelenségére. (...)

 

Magyarországon az 1990-es években éleződött ki a probléma. A rendkívül gyors társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális változások sok társadalmi csoportban devalválták a korábban szerzett szakmai és kulturális tudást és értékeket, és az alapképességek hiánya lehetetlenné tette az új helyzethez való alkalmazkodást. (...) A változások természetesen az aluliskolázottakat érintették először. (...) Az érintetteket valószínűleg csak az alfabetizációs alapképességek reanimálása után lehetett volna bevonni valamilyen képzésbe, oktatásba. A 2000-ben publikált "Literacy"-kutatás adatai alapján a felnőtt magyar lakosság 80 százaléka az olvasási feladatokban rosszul vagy gyengén teljesítők közé tartozik. (...)

 

Fontos lépés volt 2001-ben meghirdetni az olvasás évét, tennivalók azonban maradnak még az alfabetizálás területén, és még nem jutottunk el az olvasás minősége javításának időszakába.

Csoma Gyula - Lada László

 

Forrás: sulinet.hu

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót