OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK
OLVASÁSI SZOKÁSOK : HARRY POTTER ÖRÖKSÉGE (6) - A siker titkai (3)

HARRY POTTER ÖRÖKSÉGE (6) - A siker titkai (3)

Galuska László Pál  2016.12.17. 18:17

A fantasztikum színre lép

Egész a középkor végéig a mai értelemben vett fantasztikum nem létezik a gondolkodásban. Ami valóságfölöttiként hat, az is valóságos, csupán a megismerés határain túl van elgondolva. A csodák részei a teremtett világnak, csak éppen az emberi cselekvés hatókörén túl esnek.

A késő középkorban azonban a társadalmi és kulturális változások jó alapot adtak a fantasztikum megjelenéséhez. A teremtett világ egyszerre kitágul és összeszűkül: az ember rádöbben, hogy egy viszonylag kicsiny bolygón él egy mérhetetlen univerzum peremvidékén.

A korábban megingathatatlan hit megrendül, egyre szélesebb rétegek kezdenek ráébredni a világ titokzatosságára; Isten létezése többé nem adhat megnyugtató és elégséges választ bizonyos rejtélyekre. Hozzájárult még a folyamathoz, hogy az emberek tudományos ismeretei még gyenge lábakon állnak, azaz – szemben Kalazanczi Szent József elveivel – a „se hit, se magabiztos tudás” állapotába kerültek.

 

A fantasztikum megjelenésének első markáns időszaka a meglehetősen kétarcú felvilágosodás kora, melyben az egyre inkább kizárólagosságra törekvő természettudományos gondolkodás kénytelen megtűrni maga mellett az okkultizmust és a spiritualizmust. Mi sem jellemzőbb erre a kettősségre, mint például a felvilágosodás eszméit hangsúlyosan felvállaló és terjesztő szabadkőműves mozgalom, melynek eredetét és világmagyarázatát ugyanakkor egyaránt a transzcendencia és titkok felhői lengték körül.

A felvilágosodás korában a gáláns és utaztató kalandregények nyomán felbukkanó és azok álcája mögé rejtett államregények nagy hatást gyakoroltak a fantasztikus irodalom és benne a fantasy megszületésére. Jonathan Swift Gulliver nevű hőse egy normális, hétköznapi valóságból kerül el távoli fantáziavilágokba, amik távolról, mintegy görbe tükrön keresztül idézik fel előtte saját világának hibáit és bűneit. Ám a közönség a Gulliver utazásait sem akkor, sem azóta nem bölcseleti tartalmáért, hanem gazdag és lebilincselő fantáziavilága miatt kedveli.

És amikor már kamaszok a szereplők
És amikor már kamaszok a szereplők

A fantasy úttörői

A fantasztikus irodalom igazi felvirágzása a romantika ideje, a 19. század szélsőségeinek kora. Az élet minden területén (így a fantázia világában is) felerősödő szabadságvágy, az idealizmus, a világ megismerhetőségének tagadása, a pszichológiai szemlélet előretörése és az elveszett régi, harmonikusnak elgondolt világszemlélet utáni visszavágyódás teremtette meg a fantasztikus irodalom kereteit. Elterjedésének a regény diadalútja és a szélesedő olvasóközönség fokozódó érdeklődése is kedvezett. Megformálódtak a fantasztikum fő irodalomfajtái: a horror, a sci-fi és nem utolsó sorban a fantasy. A továbbiakban néhány fontos művet említünk, de megjegyezzük, hogy a fantasztikus irodalom minden korai megnyilvánulását és szerzőjét nem kívánjuk fölsorolni, csak azokat, akik megítélésünk szerint a fantasy megszületésében és szemléletében szerepet játszottak.

A fantasztikus irodalom egyik úttörőjének E. T. A. Hoffmannt tekinthetjük, aki regényeiben olyan sajátos valóságot hoz létre, mely e világ részeként, az átlag elől rejtve, de a hétköznapi világ rendjére hatóan működik. Tulajdonképpen már Hoffmannál kialakulnak a fantasztikus hatás, a fantasztikus élmény követelményei, amik azóta is változatlannak tekinthetők.

A fantasztikum körébe sorolható a közel kortárs Lewis Carroll híres könyve, az Alice Csodaországban is. Ez Hoffmannéhoz hasonló sémával indít, de cselekménye némileg eltérő kifejletű: Alice a tudatalattijában tesz egy csodálatos utazást, melynek során szimbolikusan látja saját problémáit, vágyait és félelmeit, meg persze az őt körülvevő – történetesen épp viktoriánus – világ visszásságait is. Az utazás a nyúl üregén keresztül történik, mely egyben portálként – kapuként, átjáróként – viselkedik az elsődleges, mindennapi és a másodlagos fantáziavilág között. Alice, Hoffmann Anselmus diákjával ellentétben idegenül mozog, és kellemetlenül érzi magát a másodlagos világban.

Az alapítók és elődök említésénél nem elhanyagolható Mark Twain sem, aki az Egy jenki Arthur király udvarában című regényében még plasztikusabbá teszi a két világ közötti utazás élményét: főhőse, Hank Morgan, a connecticuti jenki egy napon a 6. századi Angliában találja magát. Itt azonban szintén nem a későbbi fantasy-történetek logikája szerint alakulnak az események. A főhős nem tud beilleszkedni Arthur király korába; arroganciája és átgondolatlan modernizáló törekvése végül feudális anarchiához és általános értékvesztéshez vezet.

A kibontakozó fantasztikus irodalom a mese és a mítosz helyét tölti be. Hiszen a hagyományos értékrend megbomlása idején jön létre: akkor, amikor az addig megszokott normarendszer és világszemlélet visszaszorul, fő témáit tekintve is leginkább a meséket és a mítoszokat idézi. (Az emberiség szerepe a világban, az ember, a természet és az állatvilág viszonya, a halhatatlanság utáni vágy, az én megkettőződése, látható és láthatatlan keveredése, átváltozás stb.)

Az egyik első igazi fantasyt egy amerikai szerző, William Morris alkotta meg „News from Nowhere” – Hírek Seholországból (1890) címmel. Morris e könyvében egy idealizált, utópisztikus középkori társadalmat írt le. Középkor iránti lelkesedése nagy hatást gyakorolt a későbbi fantasy-írókra. A fantasy alapvető sémái azóta is a Morris által lerakott alapokra épülnek: olyan fantasztikus történetek tartoznak körébe, amikben a valóságon túli történések nem kapnak tudományos magyarázatot; nem létező, de ismerősnek ható távoli múltban, idegen, de vonzóan vadregényes vagy egzotikus természeti környezetben játszódnak. Ezek következetes belső logika alapján működnek, ám szabályaik valamilyen módon eltérnek a mindennapi valóságéitól.

A fantasyn belül létezik a művek egy speciális csoportja is, amely Hoffmann szemléletét idézi; ebben evilág és a csodálatos másik világ, a mindennapi és a távoli között egy titkos átjáró rejtezik, amelyen keresztül a két világ kapcsolatba léphet egymással. A „párhuzamos világok” képzete azonban nem új: a mitikus világfelfogás része. Evilág és túlvilág egymás mellett élése és találkozása a hagyományos mítoszok szemlélete, és például a misztériumdrámákban konkrét cselekményi és képi kifejezést nyert.

Források:

Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Bp., 1988.

Goretity József: Ha a Harry Potter olvasóvá nem is tesz, íróvá talán igen”, Beszélgetés Tóth Tamás Boldizsárral. In: Irodalom Visszavág: IV/17. 2003. (letöltés: 2008. január 17.)

Kornya Zsolt: Röviden a Fantasyről.

(letöltés: 2008. január 17.)

Jung, Carl Gustav: A tudattalan megközelítése. InAz ember és szimbólumai. Göncöl Kiadó, Bp., 1993.

Kende B. Hanna: Harry Potter titka/ A gyermek csodavilága. Osiris, Bp., 2001.

Lovász Andrea: Harry Potter avagy jelen idejű holnemvolt. In: Új Forrás, 2001. 09. sz. (letöltés:2008. január 17.)

Lévi-Strauss, Claude: A mítoszok struktúrája. In: Strukturalizmus I. Szerk.: Hankiss Elemér. Európa Kiadó, Bp., 1971.

Ráth-Végh István: A könyv komédiája. Gondolat, Bp., 1967.

Forrás: Nyelv és Tudomány

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót