Módszerek, eredmények    A tanulók elé tett szövegek sajátosságai meghatározó szerepet játszanak a tanulási folyamatban. Az aktív szókincs, a kifejezések ismerete, a szöveg terjedelme, az érdeklődést kiváltó tényezők, a szöveg illusztráltságának minősége és mennyisége, a nyomdai kivitelezés (betűméret, szó- és sorközök) a kezdő olvasók számára sokkal jelentősebb tényezők, mint a későbbi életkorokban. Egyes tankönyvi szövegek olvasásakor például látványosan növekszik a tanulócsoportok teljesítménye, ugyanakkor egy-egy szó vagy kifejezés ismeretének hiánya, szokatlansága a teljes szöveg megértésének akadályává válhat.   Mit olvassanak olvasni még alig tudó tanulóink? "Az első osztályosok számára készült olvasókönyveket!" - válaszolnak, akik kevéssé ismerik az olvasástanulás folyamatát. Mások úgy gondolják, hogy a gyorsan, kiemelkedően haladók már kezdetben is képesek nehezebb szövegeket elolvasni, számukra nyitva áll a gyermekirodalom. A lassabban fejlődőknek pedig elég az olvasókönyv. Azt szeretnénk a továbbiakban bizonyítani, hogy az előbbieknek és utóbbiaknak is szükségük van adekvát olvasnivalóra.    A tankönyvek nem elégíthetik ki minden gyermek érdeklődését. A beiskolázáskor már határozott különbségek mutatkoznak egyrészt a fiúk-lányok, másrészt az azonos neműek érdeklődésében. A tankönyvet meghaladó érdeklődéseket csak speciálisan kezdő olvasóknak készülő segédkönyvekkel lehet kielégíteni. Hiszen a gyermeknek érdeklődnie kell az olvasottak tartalma iránt. Az olvasást nem az olvasás kedvéért tanulja, hanem valaminek a megismerése motiválja a tanulást, a nehézségek elfogadását. A gyermek vállalja a nehézségeket, ha kedvenc meséit, érdekes történeteket tarthat a kezében.     Ezeket a segédkönyveket a szakirodalom Graded Books-nak (nehézség szerint egymásra épülő könyveknek), illetve Easy Reading-nek (könnyű olvasmánynak) is nevezi. Közkedvelt például az angliai Ladybird (katicabogár) sorozat.     A kezdő olvasóknak ajánlható olvasnivaló sokféle formájával találkozhatunk a világban a tartalom, a terjedelem, az illusztráció milyensége tekintetében. E kiadványokban megtestesült értékeket érdemes számba vennünk, hiszen nálunk az "Olvass magadnak!" (...eddig mások olvastak fel neked) sorozat megjelenéséig /l982/ nem volt múltja az ilyen irodalomnak.   Tartalom tekintetében azok a könyvecskék olvashatók a legkönnyebben, amelyek az óvodáskorban megismert meséket tartalmazzák. Az ismert mesék, az ismert fordulatok lehetővé teszik, hogy hosszabb eseménysort röviden és egyszerűen fogalmazzunk meg. Ekkor nem kell minden részletet közölnünk az olvasóval, ugyanis a mondanivaló lényeges elemeit tartalmazó rövid szöveg előhívja az eredeti, a teljes mese által keltett képzeteket és érzelmeket.    E könyvek íróinak és rajzolóinak sokféle igényt kell kielégíteniük. A rövid szövegben is benne van a félig kimondás lehetősége. Továbbá rövidebbé, gördülékenyebbé válhat a szöveg párbeszéd esetén. Két-három válasz után azonban ismét meg kell neveznünk a szereplőket, mert a gyakorlatlan olvasó könnyen felcserélheti őket. Hosszabb beszélgetésnél a jól olvasó is elbizonytalanodhat: ki is mondja ezt? Ilyenkor visszatérünk az utolsó azonosítható mozzanathoz, majd nagyobb figyelmet fordítunk a további szövegre. A kezdő olvasónak ezt még meg kell tanulnia, bizonytalan, hogy milyen gyakorisággal vállalkozik erre az önkorrekcióra.     Leküzdhetetlen nehézséget okozhat a kezdő, lassan olvasónak a hosszú, esetleg többszörösen összetett mondatok olvasása. A gondolat elemei távol kerülnek egymástól, és ez gyengíti a szövegértést. A lassan olvasó újra és újra visszatér a szöveg korábbi részeihez, így adva értelmet a mondatnak. (Jó a prognózisa a megértést előnyben részesítő tanulónak.) Ha túl sokszor kell ismételnie ezt a tevékenységet, akkor a gyermek elveszítheti a kedvét, türelmetlenné válhat. Ezért is tartják a szövegnehézség egyik meghatározó elemének a mondatok hosszúságát. AZ ISMERTETŐ FOLYTATÁSA⇒