Milyen mesékkel, könyvekkel és hány éves kortól érdemes elkezdeni olvasni a gyereknek?

Talán furcsa lesz, amit mondok, de én már akkor meséltem a fiaimnak, amikor még meg sem születtek, bár arra már nem emlékszem, hogy pontosan miket olvastam fel nekik, de elsősorban verseket. Később saját magam találtam ki meséket. Hol mosogatás közben a kiskanálról, hol hűtőfürdőzés közben a bátor „Repcsike Fercsikéről”. Aztán a különböző tömegközlekedési eszközökön is meséltem az óvodába menet, vagy homokozás közben a játszótéren. A korhatár tehát a mínusz kilenc hónap.

Őszinte leszek, mi még akkor is olvastunk közösen esti meséket, történeteket, amikor a nagyobbik fiam már tizenkét éves volt, a kicsi pedig hét, igyekeztem olyan könyveket keresni, ami mind a kettőjüket érdekelheti. Egyik legnagyobb élményem Darvasi László Trapiti című könyvéhez kötődik. Sosem felejtem el: egy hétvégén már reggel tíz volt, és még mindig óriási csönd. Amikor bekukucskáltam a gyerekek szobájába, azt láttam, hogy a nagy olvas a kicsinek, mert nem bírták kivárni az esti folytatást. Azt, hogy mit olvassunk nekik, nehéz megmondani. Mindenkinek ismernie kell a saját gyerekét, tanítványát, ahhoz, hogy olyan könyvet tudjon adni a kezébe, ami érdekelni fogja, és ha eltaláljuk az érdeklődési körét, már nyert ügyünk van. Napjainkban nagyon mások a gyerekek még ugyanabban a korosztályban is. Iránymutató lehet több honlap vagy kiadvány is a témában.

Miért tartod fontosnak, hogy értő olvasót neveljünk a gyerekekből?

Egy mondatban úgy foglalnám össze: azért, hogy boldog és gondolkodó emberekké váljanak. A könyvek, az olvasmányaink mind hozzátesznek valami pluszt az életünkhöz. Az értőn olvasó ember gyakran nemcsak információt szerez – ami egyébként napjaink egyik legjobb valutája – de az érzelmi intelligenciája is fejlődik. A könyvekkel megszűnnek a határok. Ismeretlen helyekre, korokba repítenek, ahol megismerhetjük más emberek érzéseit, gondolatait, életét. A különböző művek sokszínűsége megmozgatja a fantáziát, az érzelmeket.

A könyvek iránytűk lehetnek az élet minden területén, gondolatokat ébresztenek. Ezért is mondtam, hogy az értő olvasó gondolkodó emberré válik, nem csak passzív befogadója az információknak. És miért lesz boldog? Mert a különböző művek hatnak az érzelmeinkre. Gyakran megfigyelhető a ventilláció jelensége olvasás közben, ami hozzásegíti őket a felgyülemlett feszültség vagy negatív érzelmek kiadásához, levezetéséhez, de a pozitív érzelmek is megerősödhetnek. A mindennapok megélése szempontjából fontos tehát, hogy értő olvasókat neveljünk.

Milyen készségeket fejleszthetünk az olvasással?

Az alábbiakban nem csak készségekről beszélnék, hiszen az olvasásfejlesztés hatását véleményem szerint komplexitás jellemzi. Kezdjük először a személyiség fejlődésével, ami egyébként szorosan kapcsolódik az előző kérdéshez is. Úgy gondolom, elsősorban személyiséget fejlesztünk az olvasással.

Aki olvas, annak működésbe lép a fantáziája, edzi az agyát, fejlődnek a gondolkodási struktúrái. Az olvasás aktív tevékenysége fejleszti a kreativitást, hozzájárul a körülöttünk lévő világ pontosabb észleléséhez, fejleszti a problémamegoldásunkat, empátiánkat mások iránt. Mindemellett bővül az olvasók szókincse, nyelvi kifejezőkészsége, beszédstílusa.

Természetszerűen fejlődik a szövegértési készség, képesség. Mélyebben nem is mennék bele a kérdés megválaszolásába, mert az egy egész tanulmányt venne igénybe. Egyébként sok érdekes cikk is olvasható a témában.

Hogyan lehet felkelteni a gyerekek érdeklődését az olvasás iránt?

Könyvtárostanárként a leghatékonyabbnak a személyre szabott ajánlást tartom. Igyekszem sokat beszélgetni diákjaimmal, megismerni őket, ezután ajánlani nekik témákat, írókat. Örömmel mondhatom, hogy általában elégedettek. Ha mégsem, akkor megbeszéljük miért „nem jött be” nekik egy szöveg, aztán ehhez mérten újból próbálkozom. Időnként érdekes problémákkal is találkozom, például van egy kislány, akinél nem elég a könyv tartalmára figyelnem, hanem a betűtípusra is kell, mert csak egy típust hajlandó olvasni.

A személyre szabott ajánlás mellett különböző „figyelemfelkeltő” kezdeményezések is segíthetnek. Néhány példa: drámapedagógiai módszerek, papírszínház előadások, egymásnak tartott könyvajánlók. Az utóbbit külön kiemelném. Megfigyeltem, hogy gyakran a kortárs hatásból adódóan, egy-egy könyv különösen „közkedvelt” lesz és akkor mindenki azt szeretné kikölcsönözni. Ha meg tudjuk nyerni a gyerekeket, ők kelthetik fel egymás érdeklődését is az olvasás iránt. Ahogy a különböző játékok divatosak egy-egy korosztálynál, úgy az olvasás is azzá válhat.

Hasznosak lehetnek a különféle digitális eszközök is, akár utazáskor, mint amilyen például a BOOKR Kids Mesetár, ami új szempontból közelíti meg az olvasás megszerettetését, a klasszikusok mellett kortárs történeteket is feldolgoz egyedülálló, interaktív formátumban (pl. Borbáth Péter: Sündör és Niru, Lanczkor Gábor: Gúfó-sorozat, Lackfi János: Domboninneni mesék stb). Ma már egyre több könyvtár és oktatási intézmény él a Meseasztal adta lehetőségekkel, ami szintén nagyon hasznos lehet az olvasás iránti érdeklődés felkeltésében.

Mit gondolsz a Kaméleon Olvasóklub programról?

Hihetetlenül jó kezdeményezésnek tartom a Kaméleon Olvasóklubot. Az alsós korosztály megszólítása egy fontos és egyben hálás feladat is. A szülőknek és pedagógusoknak nagyon nagy segítség lehet, hogy a játékban korosztályokra bontva, lényegében egy könyvajánlót is kapnak, a feladatlapokkal együtt. Négy fordulón keresztül dolgozhatnak a gyerekek kortárs és klasszikus gyerekirodalmi szövegekkel. Mivel nem kell a feladatok megoldásához elolvasni az egész könyvet, hamar sikerélményhez jutnak, ami nagyon fontos a mai diákoknál. A feladatok korosztályi sajátosságokat figyelembevevő összeállítása viszont felkelti az érdeklődésüket. Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy vagy önállóan, vagy szülővel együtt, mindenképpen elolvassák a játékhoz kapcsolódó műveket, még a feladatlapok megoldása közben vagy később. És itt már kapcsolódhatunk is az olvasás iránti érdeklődés felkeltéséhez. Ez a játék ötleteket adhat nekünk, pedagógusoknak is. Az elmúlt évek könyvei, mintafeladatai egyben könyvtári programok kiinduló anyagai is lehetnek.

A könyvtárostanárok figyelmét pedig arra is felhívnám, hogy a játékban való részvétel könyvtárfejlesztési lehetőségeket is jelenthet a legaktívabb iskolák részére, hiszen az az 50 intézmény vagy csoport, amelyik a legtöbb alsó tagozatos diákot hozza a játékba, megkapja a játékban szereplő összes könyvet tartalmazó rendkívül értékes könyvcsomagot.

Miért érdemes csatlakozni a játékhoz?

Az olvasás öröméért. A feladatmegoldások sikeréért. Az érdeklődés felkeltéséért. Értelmes és izgalmas szabadidő eltöltéséért. A játékos fejlődésért. Az iskolai könyvtár fejlesztéséért. És még sorolhatnám. Nem teszem. Örülnék, ha a kezdeményezés pályázati lehetőségek útján még több hátrányos helyzetű diáknak, iskolának is biztosítani tudná a csatlakozást. Minden fórumon, ahol megszólalhatok, azt képviselem, hogy az olvasás lehet a felemelkedés lehetősége. Sajnos az olyan kezdeményezések, amik érthető módon, de anyagi vonzatokkal járnak, csökkentik a résztvevők körét. Ennek a problémának a megoldása viszont túlmutat a kiadók hatáskörén.

Forrás: Tiszatáj online