OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
KORTÁRS IRODALOM OLVASÓI
KORTÁRS IRODALOM OLVASÓI : "Nem arról van szó, hogy egyszerűen kidobjuk Jókait vagy a Bánk bánt, de nem minden iskolában kell tanítani"

"Nem arról van szó, hogy egyszerűen kidobjuk Jókait vagy a Bánk bánt, de nem minden iskolában kell tanítani"

Tényleg érdemes lenne kihúzni a kötelező olvasmányok listájáról a Jókai-műveket, a legismertebb Móricz-regényt vagy éppen a Bánk bánt?
Van helye a magyarórán a populáris irodalomnak, például az Alkonyat-trilógiának vagy Az éhezők viadalának?
Biztosan igaz, hogy a kortárs műveket könnyebben értelmezni tudják a tizenévesek, mint a 19. század irodalmát?
És mihez kezdhet egy magyartanár, ha az osztály több mint fele nem olvassa el A kőszívű ember fiait?
 
"A Légy jó mindhalálignak nincs helye a kötelező olvasmányok között. Nem azért, mert nem jó regény vagy ne lennének jó elemzési szempontjai, ne lehetne számos megközelítésből olvasni. De Móricz Zsigmond regényével a tanárok kisebb hányada tud boldogulni, és kevés gyerek tartja meghatározó olvasmányának, ha egyáltalán elolvassák. Hagyjuk meg későbbre, tegyük vissza a felnőtt olvasmányok közé, ahová az írója eleve szánta" – mondta Szilágyi Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem oktatója a Magyartanárok Egyesülete és az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának kötelező olvasmányokról szóló csütörtöki konferenciáján, ahol ismét előkerült az elmúlt években komoly vitát kiváltó kérdés: milyen műveket lenne érdemes kihúzni a kötelező olvasmányok listájáról? És helyettük milyen műveket kellene bevinni az irodalomórákra?

 

A diákok harmada kudarcot vall

„A sokat emlegetett PISA-vizsgálatok azt mutatják, hogy a diákok szövegértési, szövegalkotási készségei folyamatosan romlanak” – mondta előadásában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumának vezetőtanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, kiemelve, hogy a különböző iskolatípusok diákjainak eredményei között is nagyok a különbségek, vagyis a magyar iskolarendszer nagyon szegregáló.

„A magyar diákok 27 százaléka kudarcot vall, az olvasáskészség legalsóbb szintjét sem éri el", ez pedig egybevág az olvasásszociológusok adataival, amelyek szerint van egy nagyon komoly réteg, amely az olvasáskultúrán kívül marad, évi egy könyvet sem olvas el – magyarázta, hozzátéve: meg kellene szüntetni a kerettantervek szintjét, helyette többféle mintatantervet kellene létrehozni, amelyek közül az iskolák – iskolatípus, a diákok készségei és más szempontok alapján – választhatnának.

 

Nem véletlenül kerül elő az irodalmi tananyag differenciálásának kérdése: a 2017-es kompetenciamérés pár hete nyilvánosságra hozott eredményei is azt mutatják, hogy hatalmasak a különbségek az egyes iskolatípusok diákjainak szövegértési képességei között. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók jobb átlageredményt értek el, mint az általános iskolákban tanuló kortársaik, és jobb eredményeket értek el a négyosztályos gimnáziumok tanulóinál is. A szakközépiskolások – vagyis a korábbi szakiskolások – pedig nemcsak az országos átlagnál szereztek sokkal kevesebb pontot, a tizedikesek átlageredménye a matematikai és a szövegértési készségek terén a hatodikos általános iskolásokét sem éri el.

 

Jókai és Móricz: nem minden iskolában „megy át”

„Nem arról van szó, hogy egyszerűen kidobjuk Jókait vagy a Bánk bánt, de nem minden iskolában kell tanítani” – mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki szerint a szakiskolákban – a mai szakközépiskolákban – a Légy jó mindhalálig például egyszerűen nem tanítható, „nem megy át”. A Bánk bánnal azonban foglalkozni kell, de kérdés, hogy hányadik évfolyamon, „és nagyon sok idő kell hozzá, el kell fogadni, hogy akkor sok más művel meg nem lehet foglalkozni”.

Szilágyi Zsófia is hasonló véleményt fogalmazott meg, a szegedi egyetem oktatója szerint nemcsak iskolatípusonként, hanem iskolánként, osztályonként is más-más műveket lehet bevinni az irodalomórákra,

„mert egyáltalán nem mindegy, hogy egy dunaújvárosi szakközépiskolában vagy Radnótiban próbál valaki irodalmat tanítani".

A magyartanár nem ízlést szolgál, hanem ízlést formál, a diákok érdeklődését pedig nemcsak a Harry Potterrel lehet felkelteni, hanem Jókai Mórral és Madách Imrével is – reagált a konferencia egyik résztvevője Fenyő D. György előadására, aki szerint természetes, hogy sokakból heves érzelmet vált ki, ha arról beszél egy pedagógus, hogy Jókai-műveket ki lehetne venni a kötelező olvasmányok listájáról,

„de az, hogy az ember szereti-e Jókait, a tantervkészítés szempontjából mindegy, Jókait lehet tanulni, ha a gyerekek utána olvasók lesznek, még jobban fogják szeretni, de az iskolák zömében vélhetően nem ez lesz a helyzet”.

Arató László szerint azt is érdemes látni, hogy Jókai nemzedékek tucatjait nevelte olvasóvá, „Jókai könnyű, szórakoztató olvasmány volt”, de mára ez a képessége és funkciója megszűnt.

„Hiába nagyszerű Jókai nyelve, ha az értelmezéséhez a tanárra mint szótárra szükség van. A kőszívű ember fiait a diákok hatvan százaléka nem olvassa el, ezzel valamit kezdeni kell” – tette hozzá a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

 

Jókai-regények helyett inkább kortárs irodalom?

Fenyő D. György szerint az irodalmi anyagot a jelen felé kell közelíteni, a kortárs műveknek a jelenleginél fontosabb szerepet kellene betölteniük, ahogy a populáris irodalom tananyagba emelésének kérdésével is érdemes foglalkozni. Abban ugyanakkor egyetértettek a konferencia előadói: nem minden kortárs műre igaz, hogy könnyebben értelmezhető, mint egy 19. századi regény vagy dráma, Szilágyi Zsófia egyik hallgatója éppen azt vizsgálta, hogy Kosztolányi, Jókai és Garaczi közül kinek a műveit tudják a legkönnyebben értelmezni a diákok. Nagy meglepetésre az derült ki, hogy Jókait könnyebb olvasmánynak tartják, mint Garaczi Lászlót.

 

„A 16 évesek rendkívül konzervatívak. Kortárs művészeti zajjal kellene körbevenni a gyerekeket, így fel sem merülne a probléma, hogy Garaczi Lászlót értik-e” – mondta Kukorelly Endre író, aki kifejezetten rossz lépésnek tartaná, ha a tantervbe bekerülne a populáris irodalom.

„A gyereknek a legjobb ételt kell adni. Úgyis a gyorsétterembe vágyódik, de legalább mi ne adjunk neki gyorskaját” – mondta az irodalomtanításról, szerinte az iskolának a diákokból olvasásmániás felnőtteket kellene nevelnie.

„Ha jól csináljuk, a gyerek úgy fog rákattanni a komoly irodalomra és -zenére, mint ha drogos lenne” – mondta, hozzátéve: „antropológiailag függők vagyunk, erre a függőségre kellene építeni, egy gyerekeket meg kellene őrjíteni a magasművészettel, hogy az irodalom a gyerekeknél valamiféle droghatást váltson ki”.

Forrás: eduline.hu

 

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót