AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
http://olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg
AJÁNLÓK ÉLETKORONKÉNT   0-4 éveseknek      4-6 éveseknek     6-10 éveseknek    Kiskamaszoknak (9-12)    Csak kamaszoknak
MIT OLVASSUNK?
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 
 
KLASSZIKUSOK
Kolibri Kiadó fényképe.

Gyűjtemények

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
-Ajánlók

Gyűjtemények

 
-Gyermekújság
 
-Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
-Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

/2016-07-01

 

 
OLVASÓI NAPTÁR
2017. December
HKSCPSV
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
KORTÁRS MAGYAR ÍRÓK
KORTÁRS MAGYAR ÍRÓK : Lázár Ervin

Lázár Ervin

  2012.06.03. 17:44

"A népmese több az irodalomnál "

Lázár Ervin mesél, de meséiben él, lélegzik, szenved és szeret az egész világ. Kevés olyan magyar irodalmi mű van, amelyben a totalitás ilyen fantasztikus egységben és szépségben bontakozna ki.

"A mesébe, ebbe az elhanyagolt műfajba, ő nagyon újat és eredetit hozott. Ő is be tudta bizonyítani, amit Weöres Sándor a verseivel: nem lehet kettéválasztani a gyerekeknek és a felnőtteknek szóló irodalmat. Néhányadmagával ő tette Magyarországon a gyerek- és meseirodalmat újra fontossá" (Csukás Isrván)

CIKKEK

 
Interjú a Lázár Ervinnel (2001)
 

  • A meseíró miben különbözik a többi prózaírótól?

Szerintem semmiben.

  • Mi az a semmi?

Azt szoktam mondani, ha valaki prózaíró lesz, az a kudarc beismerése. Azé a kudarcé, hogy nem lehetett költő. A meseíró prózaíróként is szeretne néha kicsit költővé válni. Ez lehet a különbség. Meg az, hogy a "rendes" prózaírót nem nézik le, a meseírót viszont igen, mert ez másodosztályú foglalkozásnak számít.

  • Amiatt a kis költészet-többlet miatt?

Inkább azért, mert valamikor rengeteg mesét fogyasztott a rádió, a könyvkiadás, még talán a televízió is. Sokkal többen írtak mesét a kelleténél, így színvonaltalan dolgok is megjelenhettek.

  • Volt, amikor a meseírás - a műfordításhoz hasonlóan - megélhetést jelentett.

Az más volt, amikor mondjuk Tersánszky Józsi Jenőt arra kényszerítenék a megélhetési gondok, hogy mesét írjon. A Misi Mókust azóta is játsszák a bábszínházban. Akkoriban sokan választották ezt az "apolitikus" műfajt. Ám ez nem vált hátrányára a magyar meseirodalomnak. Számos remekmű született. A probléma inkább az, hogy mindenki azt hiszi magáról, tud mesét írni. Senki nincs, aki ne ült volna egyszer legalább a gyereke, unokája mellé és ne mesélt volna. A gyerek meg nagyon élvezi az ilyesmit.

S akkor azt gondolja a mesélő, miért ne írnám meg? Nehéz elmagyarázni, hogy miért. Kaptam már olyan könyveket lektorálásra, amik úgy születtek, hogy a nagymama azt mondta, a gyerekek élvezik a meséit, ő leírta, és tessék, itt van. Nekem is vannak gyerekeim, én is meséltem nekik, ám ezeket sosem írtam meg, ugyanis sajátságos, intim világba tartozó szeretet-műfajok voltak, amik nem tartoznak másra. Ezért megőriztük magunknak. A mese viszont mégiscsak irodalom, s az irodalomnak megvannak a szabályai. Olyanok is, amiket meg lehet tanulni, és olyanok is, amiket nem.

  •  Honnan lehet tudni, mi a mese és mi a meskete?

Vannak mesetudósok, akik számon kérik a műmeseírótól azt a mélységet, tudáskincset, amely a népmesében benne foglaltatik. Ez persze hiba, a népmese ugyanis több az irodalomnál. A gyerekeim egyszer leültettek a televízió elé, hogy ezt nézzem meg. Terminátor-egy, kettő, három? Nem tudom, mi volt. Döbbenten láttam, mennyire hasonlít a népmesére, és mégis lényeges köztük a különbség. A népmesében mindig van kapcsolat a valóságon túlival, egy magasabb szférával, ebben pedig nem ez volt.

  • Lázáréknál ki mesélt otthon?

Nem nagyon szerettem mesélni, ezért inkább a nagypapa meg az anyukájuk mesélt a gyerekeknek. De nemcsak nem szerettem, nem is tudok igazán mesélni. Az egy külön adottság, leül valaki, előad, és mindenki csüng a szaván.

  • És nálatok otthon, a kis Lázár Ervinnek ki mesélt?

Mindenki a környezetemben, mert én alsórácegrespusztai vagyok, ami ugye a világ vége volt...

  • És egyben a közepe...

Természetesen, de semmilyen technika nem volt. Rádió sem, újság nem járt, az emberek egymást szórakoztatták. Nekem mesélt anyám is, apám is, meséltek a pusztai öregasszonyok és meséltek egymásnak a fölnőttek. Csodálatos történeteket. És esetleg megengedték, hogy hallgassuk őket. Fölülmúlhatatlan történetek voltak azok. Később, idősebb fejjel azokból jöttem rá, hogyan születhettek a népballadák. Ahogy Alsórácegrespusztán beszéltek megtörtént eseményről, és ahogy lassan-lassan kiterjedt a történet, átkúszott a mesébe... A mesés elemek meg a valóság úgy támogatták egymást, hogy amikor később a gyerekkoromat akartam megírni, és sehogyan sem sikerült, egyszer csak a fejemre csaptam, öreg, nem emlékszel, hogyan meséltek a kocsisok az istállóban egymásnak? Úgy kell megírnod! Bátran átlépni a valóságból a mesébe és vissza. Így született a Csillagmajor című könyvem.

  •  Ezek voltak hát a legkedvesebb meséid. Nem volt drámai utánuk a műmesékkel való találkozásod?

Műmeséket is olvastam gyerekkoromban, vadul faltam a könyveket, amikhez csak hozzájutottam iskolában, igazgató bácsinál, tisztelendő úrnál, akárhol. Tamási Áront és a meséket egyszerre kezdtem olvasni. A népmesék máig a kedvenceim.

  • Legújabb köteted népmese-átírás.

Ámi Lajos mesemondónak az Akadémiai Kiadónál megjelent, tudományosan feldolgozott háromkötetes hagyatékából, közel háromszáz meséjéből írtam át kilencet - nem is tudom, mit mondjak, néha úgy fogalmazok magamnak, hogy meseszelídítő vagyok, mesefésülgető. Ezekben a mesékben olyan dolgok szerepeltek, amik igazán nem valók gyereknek. A vaskos, népi részeket - néha nagy sajnálatomra - ki kellett hagynom. Egyébként az ilyesmi a népmesék sajátossága, mert az eredendően nem gyerekműfaj. Felnőttek mesélték egymásnak. Ezt Ámi Lajos is leírta, pontosabban elmesélte, mert írni-olvasni nem tudott. Miként a nagy mesemondók kilencven százaléka analfabéta, ő is az volt.

Elmondta például, hogy katonakorában mesékkel szórakoztatták egymást, és ő a jobbakat megjegyezte. Csoda, hogy miket meg tudtak jegyezni! Amikor rájöttek, hogy van a kaszárnyában egy jó mesemondó, a tisztfeleségek megkérték az urukat, hogy azt a katonát, aki olyan szépen mesél, hozzák ki. Akkor a Lajos ott leült, és naphosszat mesélt. Ezért különböző könnyítéseket kapott. Varázslatos volt az öreg és az a világ, amit elmesélt. Azt hiszem, jól tettem, hogy foglalkoztam vele, hiszen ritka örömet találtam benne, és remélem, hogy gyerek, fölnőtt, akinek ez a könyv a kezébe jut, hasonlóan vélekedik Ámi Lajos meséiről.

  • Korunk mennyire kedvez a meséknek?

Szerintem ez a mesék ideje, mert például amiket néznek az emberek a televízióban, ezek a bárgyú marhaságok, mind tiszta mesék. Talán a népmesék ideje is eljön újra, és akkor az valahogy hat majd az irodalomra.

  • Miért Dömdödömön és Bab Bercin át vezetett az út a Csillagmajorig? Miért nem a Csillagmajor gyerekkori élményeivel kezdted, és folytattad Dömdödömmel?

Egyszerre kezdtem. Örökösen próbálkoztam a gyerekkorom leírásával, sőt a legkorábbi novelláimban éppen olyan erővel benne van az alsórácegresi világ, de nem találtam a megfelelő hangot. A mesék viszont hozzásegítettek ahhoz, hogy a már korábban is megírni próbált történetek hogyan szülessenek meg. Amik aztán vagy jók, vagy nem. Én csak azt tudom, nagyon örültem, amikor rátaláltam a formájukra.

  • A gyerekek meséltek-e neked valami szépet, maradandót valaha?

Mindig hangoztattam, hogy a gyerekektől tanultam a legtöbbet, mert odafigyeltem rájuk, és a gyerek mindig tud valami olyasmit, amit a fölnőtt már nem, mert sajátos a világlátása, és a nyelvalkotása is. A mesehőseim több mint felének a nevét ők adták, ahogy a lányom a Berzsián és Didekit és még sok minden mást. Hálás vagyok a gyerekeknek. Bárcsak sok gyerek lenne körülöttem most is! De még nincs unokám.

  • Azt mondják, a művész addig művész, amíg a gyereket nem veszíti el önmagában, amíg nem válik teljesen felnőtté. Ez fokozottan igaz a meseíróra?

Valószínűleg, mert ahogy öregszem, egyre jobban vesztem el magamból a gyermeket, egyre mogorvább leszek. Idővel kivész az emberből sok minden, kopik, érdesedik; és ez meglátszik az írásain is.

Forrás: ESŐ folyóirat 2001/2

 

 
TÖRTÉNETEK TÉMA SZERINT

1. Állattörténetek 

2. Tündér-varázsmesék 

3. Kalandos történetek

4. Novellisztikus irodalom

 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
KÉPESKÖNYVEK

PAPÍRSZÍNHÁZ

 
GYERMEKTÉMÁK

Mesekönyvek időjárásról, évszakokról, természetről

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNYEK
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

    MONDÓKÁK

 
 
 KÖNYVAJÁNLÓ

2/KISGYERMEKEKKOR (1-3)

 KÖNYVAJÁNLÓ

3/'MI EZ' KORSZAK (3-4)

  KÖNYVAJÁNLÓ

Kicsik mesekuckója

Játékos ismeretszerzés
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2016 - 2001>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
MESE ÉS FILM

DIAFILM ÉS ANIMÁCIÓ

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót