Előszó Az ifjúsági novella évtizedek óta méltatlanul mellőzött műfaj. Bár léteznek olyan klasszikusai, mint Mándy Iván kamaszoknak (is) szóló írásai, vagy Karinthy remekműve, a Tanár úr kérem, ám az ezredforduló óta csak elvétve jelent meg elsősorban tizenéveseket megszólító novelláskötet. Ezt a hiányt pótolta a Móra Kiadó és a József Attila Kör Jelen!  című közös kiadványa 2016-ban. A kötet összeállítását országos pályázat előzte meg, amelyre közel negyven fiatal szerző küldött be novellát. A korunk izgalmas lenyomatát nyújtó antológiába a pályaművek legjava mellé további hat sikeres kortárs szerző műve került. A kötet igen komoly kritikai és közönségsikert aratott: 2017-ben elnyerte a legjobb ifjúsági könyvnek járó Év Gyermekkönyve díjat, és bő egy éven belül megjelent a második kiadása. A jelen feltérképezése után a jövőbe akartunk bepillantást nyerni, ezért hirdettük meg tavaly a 2050 című novellapályázatot. A következő kérdésekre kerestük a választ: „Milyen lesz 33 év múlva a kamaszok élete? Hogy képzeled el 2050 Magyarországát? És mihez kezd majd egymással a Föld 9 milliárd lakosa?” Ezúttal ötvenhét pályamű érkezett be, amelyek közül a három győztes (Makai Máté, Bégányi Dániel, Lapis József) mellett további öt szerző (Farkas Balázs, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Jassó Judit, Zelei Bori) novelláját válogattuk a kötetbe. A Jelen!-hez hasonlóan most is kiegészült a lista más írók (Brandon Hackett, Lackfi János, Moskát Anita, Szöllősi Mátyás, Totth Benedek) szövegeivel, amelyek színesebbé és izgalmasabbá teszik a válogatást. Bízunk benne, hogy a 2050 a Jelen!-hez hasonlóan kiugrási lehetőséget biztosít a pályakezdő szerzők számára, kamasz olvasóinak pedig bevezetést nyújt a szépirodalomba. Valamennyi jövővízió a 2050 körül felnövő fiatalok életéből villant fel sorsfordító pillanatokat. Legjellemzőbb témái közé sorolható a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia, valamint a humanoid robotok, illetve a dehumanizált emberek bonyolult, ellentmondásos viszonya. A család és az iskola ezekben a disztópiába hajló történetekben is fontos elem, ám semmi nem marad a hagyományos és megszokott keretek között. Sirokai Mátyás, a 2050 novellapályázat zsűrielnöke és a kötet válogatója minél szélesebb merítést kívánt nyújtani a szépirodalmi igénnyel megírt, kísérletező hangú sci-fi-novellákból. Jó szívvel ajánljuk a kötetet minden tizennégy éven felüli olvasónak, akiket érdekel a nem is olyan távoli jövő tizenhárom lehetséges forgatókönyve. Dávid Ádám     Körkérdés az írókhoz Bégányi Dániel Miről szól a novellád? Arról, hogy van, ami nem változik: a kommunikáció harminc év múlva is rendkívül izgalmas, sokszor nehéz, de biztosan központi része lesz az életünknek. Például két barát, a lányok és fiúk, vagy épp ember és háziállat közt. És persze, ha egy srác le akarja nyűgözni a lányt akit bír, ahhoz mindig egy kutya lesz a lehető legalkalmasabb partner. Melyik a kedvenc sci-fid és ifjúsági könyved? Sci-fi: Ted Chiang - Életed története és más novellák, Jeff Noon - Vurt, Michel Houellebecq - Egy sziget lehetősége. Ifjúsági könyv: Lev Grossman - Varázslók trilógia, Totth Benedek - Holtverseny, Simon Rich - The last girlfriend on Earth. Mit szeretsz a novellaírásban? Legélvezetesebbnek a korai, kreatív részét találom: amikor egymás után jönnek a frappáns ötletek, csak válogatni kell közülük. Min dolgozol épp? Nagyon izgalmasnak találom a kérdést, hogy hogyan fognak élni a fiatalok cirka 30 év múlva. Ezért a pályázat óta további, szintén a 2050 tematikába illő szövegeken dolgozom. Hogyan képzeled el magad 2050-ben? Addig is türelmetlenül várva, hogy az orvostudomány feltalálja az exercise pill-t, vagyis edzéspirulát: kirobbanó fizikai formában.   Farkas Balázs Miről szól a novellád? Egy lányról, aki elveszíti az apját - egyrészt a valóságban, másrészt elzárják digitális profilját, ahol az apjáról maradtak emlékei. Tematikusan inkább a felszínességről szól. Tényleg fontosak vagyunk egymásnak? Vagy csak a játék, az elfogadottság, a tetszőlegesen meghatározott "pontok" számítanak? Bele akarjuk-e még rakni a melót valami igaziba? Ilyesmi. Melyik a kedvenc sci-fid és ifjúsági könyved? Általában inkább a horror és a fantasy felé húzok, de ha választanom kell, akkor a Dűne a kedvenc sci-fi regényem. A kedvenc ifjúsági könyvem már nehezebb kérdés. Townsend? Ransome? Rowling? Verne? Nehéz dönteni. Ma már lehet, hogy más szempontok alapján döntenék, mint amikor először olvastam őket. De ha már témánál vagyunk, mondok egy ifjúsági sci-fit, amit nagyon szerettem, amolyan fél-kanonikus, sosem-elemzett cucc, el is ment mellette a világ: Isaac Asimov Robotvárosa. Az előszavakat leszámítva nem Asimov írta, de az ő világát használták az írók, hat pörgős kisregény, és szerintem ritka jópofa volt. Mit szeretsz a novellaírásban? Főleg a kihívást. Kicsiben sokat mondani, ez nem egyszerű. Ha jön egy érdekes pályázat, általában megpróbálom, főleg, ha nehéz téma. Kivisz a komfortzónámból. Egyébként azt is szeretem a novellában, hogy gyorsan kész van. Szívesebben írok hosszabbat, de a kisregények, regények lassan és akadozva készülnek. Hosszú, demoralizáló folyamat az írás, egy jól sikerült novella viszont visszahozza a kedvet. Ahelyett, hogy kimerítene, azonnal feltölt. Min dolgozol épp? Ha minden igaz, ősszel jelenik meg a harmadik könyvem (remélem, nem csúszik megint), azt nézem át még egyszer. Emellett rengeteg mást is írok, fel sem tudnám sorolni hirtelen, pályázatra is, csak úgy is, mindenfélét. Hogyan képzeled el magad 2050-ben? Inkább nem gondolok bele.   Garaczi Zoltán Miről szól a novellád? A válasz előtt hadd tegyek egy pontosítást. A szöveg inkább elbeszélés, nem novella. Bár ha legjobban akarnám meghatározni a saját szerzői szándékomat, akkor a cél egy apokalipszisparódia megírása volt. A pályázat kiírásából engem leginkább a műfajokkal történő kísérletezés lehetősége érdekelt. Nem szeretnék semmilyen olvasatot ráhúzni a szövegre. Arról szól, amit az olvasó belelát. Írás közben engem olyan közhelyes gondolatok mozgattak, minthogy az az igazság, hogy nincs igazság. Annyi biztos, hogy egy tizenéves holland fiú sztorizik nekünk a jövőből, akivel egyetérthetünk, vagy éppen lesajnálhatjuk, de reményeim szerint nem lehetünk vele közömbösek. Melyik a kedvenc sci-fid és ifjúsági könyved? Az ifjúsági könyvvel kezdem, ott egyértelműen a Potter-generációhoz tartozom. Rowling világa alapvetően határozta meg a gyerekkoromat. A sci-fi nehéz ügy. Nekem kicsit olyan ez, mint a DC és a Marvel ellentéte. Valaki vagy sci-fi- vagy fantasyrajongó volt. (Ami persze hülyeség.) Ezen a téren inkább választottam Tolkient, R. A. Salvatoret. A sci-fihez jobbára filmes élmények köthetők. Star Wars, Avatar, Mátrix, Ex Machina. A sorozatfüggőségem taglalásába most nem kezdenék. Mit szeretsz a novellaírásban? A javítást, amikor pár hónap múltán előveszed egy korábbi szövegedet. Rosszabbnál, rosszabb mondatok. Elkezded meghúzni a szöveget, cserélgetni a szavakat, tagmondatokat, és érzed, ahogy az egész letisztul. Min dolgozol épp? A bűntudatomon. Már jó ideje a disszertációmat kellene írnom az egyetemre. És persze tele vagyok félbehagyott szövegekkel. Jó lenne már ezt-azt befejezni. Hogyan képzeled el magad 2050-ben? Sajnos kopasznak. L Csak sörhasam ne legyen. Pedig úgy szeretem a barnasört.   Gáspár-Singer Anna Miről szól a novellád? Egy magányos kamaszlányról, akinek az anyja kissé paranoiás, továbbá nem retten vissza a kémkedéstől sem. Melyik a kedvenc sci-fid és ifjúsági könyved? G. Orwell disztópiája, az 1984, illetve Sue Townsendtől az Adrian Mole. Mit szeretsz a novellaírásban? Azt, hogy bármi megtörténhet benne. (És még mindig a meglepetéseket.) Min dolgozol épp? Egy novellásköteten. Hogyan képzeled el magad 2050-ben? Egy üvegtoronyban ülök a tengerparton, ahonnan a madarakat figyelem. (Galambok még biztosan lesznek.)   Hackett, Brandon Miről szól a novellád? A Budapesti Virtuális Gimnáziumban tanuló Petrát egy ismeretlen alak kezdi el zaklatni. A címe Életjáték, a történet a magánszféra megsértésének a technológia fejlődésével egyre veszélyesebb következményeiről, valamint a bizalomról szól. Melyik a kedvenc sci-fid és ifjúsági könyved? Csak egyetlen kedvenc sci-fit képtelenség lenne megnevezni, úgyhogy legyen kettő! Frank Herbert: Dűne című regénye már kiskoromban elvarázsolt a gigantikus homokférgeivel és sivatagaival, főszereplője, az ifjú Paul Atreides pedig azóta is az egyik kedvenc regényhősöm. Dan Simmonstól a Hyperion pedig a modern science fiction egyik alapköve megannyi emlékezetes karakterrel és helyszínnel. A kedvenc ifjúsági könyvem - már ha belefér ebbe a kategóriába - szintén egy sci-fi, Orson Scott Card: Végjáték című regénye, amelyben borzongató módon manipulálnak kiemelkedő képességű gyerekeket a Föld megmentése érdekében. Mit szeretsz a novellaírásban? Ritkán írok novellát, a regények közelebb állnak hozzám. Számomra mindig az a legizgalmasabb egy novellában, hogy minden egyes szónak ereje van. Min dolgozol épp? A legutóbbi regényem, a Xeno tavaly novemberben jelent meg, de már jóval korábban elkészült. Úgyhogy azóta egy újabb regényen dolgozom, amely az emberi, testhez kötött létből történő továbblépésről, és az ezt lehetővé tevő technológiák okozta érdekkonfliktusokról, háborúról szól. A távolabbi jövő konfliktusai ugyanis valószínűleg arról fognak szólni, hogy milyennek kell lennie az emberi teremtményeknek. Hogyan képzeled el magad 2050-ben? Pont 75 éves leszek, remélem, aktív, pozitivista és energikus maradok ennyi idősen is. Mivel elég sok könyvet vásárolok, el sem tudom képzelni, hogy 2050-re mekkorára nő majd az otthoni könyvtáram, és egyáltalán hogy fognak ezek mind elférni a lakásban.   Jassó Judit Miről szól a novellád? Az eleve elrendelt és a választható sors kérdését vizsgálja az Indiában született Ramesh életén keresztül, aki a történet kezdetén hat esztendős, és a húgával együtt Magyarországon fogadják örökbe. Visszaemlékezéseiben tizennyolc éves koráig követhetjük végig a fontosabb állomásokat. A fiú 2050-ben válik nagykorúvá a túlnépesedett Földön, és ekkor fontos döntés elé kerül. Az első ötletektől kezdve egy keleties hangulat dominált bennem, így kis országunkat egzotikus, bár feszültségekkel teli helyszínnek képzeltem el. Fontos írói témának tartom foglalkozni az éghajlatváltozás társadalmakra gyakorolt hatásaival, közben bízom benne, hogy a globális szintű politika megteszi azt, ami tőle telik. Ezzel párhuzamosan a helyi megoldások keresését is folyamatosan szem előtt kell tartani. A témában izgalmasnak tartom Parag Khanna politikai földrajzát és a konnektográfia elméletét. Melyik a kedvenc sci-fid és ifjúsági könyved? Ken Liu frissen megjelent kötetét olvasom (A papírsereglet és más történetek), lenyűgözőnek találom a történeteit és a fordítás is szépséges. Ifjúsági vonalon vannak régi favoritjaim a gyerek- és kamaszkoromból, például Alena Santerová Kata, Katrin, Katinkája, Lene Mayer-Skumanz Ne hagy magad, Florian-ja és Evjenia Fakinu megrázó könyve, a Csillaghullás Athénban. Később a Mózes egy, huszonkettő és Az üvegbúra volt kiemelkedő élmény. Mit szeretsz a novellaírásban? Szeretem, ahogy felvillan az ötlet, egy téma, helyszín vagy eseménysor, majd fokozatosan megmutatják magukat a karakterek és a helyszínek. Ahogy Stephen King frappánsan meghatározta, az írás során egy „létezés előtti világban” járunk, hozzáteszem, hogy nekem ez mindig kegyelmi állapot. Min dolgozol épp? Épp alámerülök a rémtörténetek és egy horror regény világába. Hogyan képzeled el magad 2050-ben? Szeretném meglátni, tapasztalni, mi vár ránk majd abban az érában, ami nagyban függ attól, hogy a Z- és az A-generáció milyen irányba fordítja a világ szekerét.   Lackfi János Miről szól a novellád? Annak ellentétéről, amit annyi dalban hallunk: „Megláttalak és huss, egy pillanat alatt elaléltam, annyira spontán, annyira tervezetlen volt, annyira édes és szikrázó, bébi, más nem számított.” Aztán egy párkapcsolatban jönnek ennél kevésbé libabőrös, lilaködös pillanatok is. Na de mi lenne, ha aprólékosan megterveznénk, ki legyen a párunk? Erre akár szolgáltatás is épülhetne... Melyik a kedvenc sci-fid és ifjúsági könyved? Vernét olvastam rongyosra, de az csak az ő korához képest képest sci-fi, ma már Tesla fityeg az égen űrszemétnek. H. G. Wellstől is tetszett nagyon kölökkoromban A láthatatlan ember. Ki ne szeretett volna láthatatlanná válni, ilyen vagy olyan piszkos okokból? Legutóbb Murakami Haruki 1Q84-trilógiája és szintén tőle a Világvége és a keményre főtt csodaország lőtt ki engem a világűrbe. Sistergősen reális irrealitás, remekül barkácsolt misztikum, durván kalandos és izzón lírai.   Lapis József Miről szól a novellád? Arról, hogy a forradalmak a könyvtárban kezdődnek. Melyik a kedvenc sci-fid és ifjúsági könyved? Mivel sosem tudok egyet megnevezni, sci-fiből két klasszikust említenék, Szergej Sznyegov Istenemberek című nagyszabású, sodró űrodüsszeiáját, illetve Asimov Alapítvány–Robot-univerzumát. Droidtémában Asimovot nem lehet megkerülni... Ifjúságiból csak kortársat mondok: Guus Kuijer szép Polli-könyveinek minden oldala megragadott, és nagyon szórakoztató volt olvasni Mán-Várhegyi Réka Szupermenőkjét. Hatalmas kedvenc Elekes Dóra Dettikéje, ha azt kisebbeknek ajánlják is. Mit szeretsz a novellaírásban? Sokáig azt szerettem benne, hogy kis területen kell erős hangulatokat teremteni. Ebben a novellában viszont az egyik szereplői hang megírását élveztem inkább, azt, hogy úgy éreztem, egyszerre elkezd élni a karakter. A novellában ezt trükkösebben kell megkísérelni megoldani, mint egy hosszabb lélegzetű prózában. Min dolgozol épp? A stílusomon. Hogyan képzeled el magad 2050-ben? Az a helyzet, hogy nem merem elképzelni. Még játékból sem. Tovább>