Ám aztán a semmiből feltűnik egy szép mosolyú fiú, és egy csapásra minden megváltozik: minden színesebb lesz, és persze bonyolultabb. Tizenhárom évesen a kamaszkor első nagy csatáit vívja a szüleivel, és egyre több időt tölt a lovakért rajongó Grétivel, aki megérti a szívügyeket, sőt tökéletes stílustanácsadónak is bizonyul. Együtt próbálják kideríteni azt is, ki lehet az a titokzatos férfi, akinek a telefonja miatt kisebb botrány tört ki a Borbély családban. A megfejtés persze nem érkezik könnyen…   gaboo_1028 Nem tipikus sorozatzáró kötet, el is tér az eddig megszokott vonaltól, mégis számomra egy különleges élményt nyújtott. Zsófi története szintúgy magával ragadó, akárcsak a Kassai-lányoké, az E/3-as mesélés sem vont le az értékéből.  Az előbukkanó utalások is megszínesítették a sztorit, akárcsak a családi bonyodalmak és persze az a bizonyos serdülés. Meghatározó olvasmányélményem a sorozat, amit nem fogok egykönnyen elfelejteni, mindenkinek ajánlani fogom és természetesen idővel ismét terítékre kerül, ha újraolvasandó műveket keresek! omam Eltelt egy „kis” idő, mióta kiolvastam a könyvet, de azért értékelem. Szerintem jó lezárása volt a sorozatnak. Az írónő jól megoldotta a befejezést (már ha ez az volt, nem tudom, lesz-e még folytatás), nagyon ötletes módon, ugyanis nem Dóri, a megszokott kétbalkezes főhősnőnk, hanem a hetedikes Hűvösvölgyis gimnazista szemszögéből olvashatják a könyvet. Zsófi, eleinte utálja az iskolát, inkább lenne az általánosban, a Meggyesben. A gólyatábort kihagyta, így az első nap senkit sem ismer, és úgy tűnik, a többiek sem iparkodnak, hogy jóban legyenek vele. Úgy éreztem, hogy Zsófi kicsit olyan típus, mint én. Még ha külsőleg nem is annyira, de a személyisége hasonló az enyémhez. Zárkózott, nem barátkozik olyan könnyen, csöndes, és még álmodozónak is nevezhető. Jobban megértettem őt, mint Dórit (de az utóbbiról is szívesen olvastam). A hónapok végén mindig egy „riport” jött Dórival, így egy kicsit az ő végzős életébe is bepillantást nyerhettünk, még ha nem is ő volt középpontban. Igaz, nekem kicsit túlzás, hogy a lány így 12.-re hirtelen feltűnően érettebb lett… Annyira nem valószínű, hogy valaki ilyen gyorsan megváltozik. Tetszett a történet, egy elsőéves gimnazista gondolatai, csetlés-botlásai. Lezárásnak tökéletes.