OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
AZ IDŐ
AZ IDŐ : 1/3 A jövő tulajdonképpen a múltban megélt események kivetülése

1/3 A jövő tulajdonképpen a múltban megélt események kivetülése

Széni Katalin  2012.08.19. 00:04

Szegő Andrea pszichológussal arról beszélgettünk, hogyan formálódik a gyerekek időhöz való viszonya. Közben arra is kitértünk, hogy vajon mitől függ, mit várunk a jövőtől. 

Milyen kép élhet egy gyerek fejében arról, hogy mi az idő?

Az időről alkotott képünk tanulási folyamat eredményeképp alakul ki, miképp a térről alkotott elképzelésünk is. Miként a teret, úgy az időt sem tudjuk önmagukban, azaz közvetlenül megtapasztalni, mivel ezek a fogalmak konstrukciók, tehát a tudatunk által létrehozott megismerési formák. A térről talán még könnyebb képzetet alkotnunk, mint az időről, különösen amióta léteznek például műholdas felvételek Földünkről és az azt körülvevő űrről, de a végtelenség fogalmának megértése még a felnőtteket is nagy próba elé állítja. Az animációs lehetőségek, például az időutazásos filmek, valószínűleg segítenek a most felnövő generációnak abban, hogy formálja az időről alkotott elképzeléseit.

 

Hogyan taníthatjuk meg a gyereknek azt, hogy mit is jelent az idő?

Jogos a kérdésfelvetés, hiszen létezésünknek azt a dimenzióját, amelyet időbeliségnek nevezünk, valóban tanulnunk kell, el kell sajátítanunk. Az idő nem érzékelhető, csak azok a változások, amelyeket a múlása hoz magával. Nagyon sok megélt tapasztalat révén alakul ki bennünk az időről alkotott képzet illetve fogalom. Ha mégis el szeretnénk magyarázni egy kisgyermeknek, mire is gondolunk, amikor az időről vagy annak múlásáról beszélünk, akkor ilyeneket mondunk, hogy „emlékszel, mit is csináltunk tegnap ilyenkor?” vagy „emlékszel, hogy milyen volt az, amikor ennek a csupasz fának még lombja volt, és az alatt labdáztunk?”. Mivel az idő – miként a tér is – fogalom, amelynek értelmét és tartalmát sok-sok érzékszervi tapasztalásból és annak tudatosulásából mintegy kiszűri a gyerek. A fogalmi gondolkodás képessége már egyéb készségek és képességek meglétén alapul, és általában az iskoláskor kezdetére alakul ki. 

Az, hogy hogyan éljük meg az idő múlását, nagyon különbözik a gyerekeknél és a felnőtteknél. Mi ennek az oka?

Korunk előrehaladtával valóban erősen változik időélményünk is. Idősebb emberek gyakran élik meg úgy, hogy az idő szinte rohan, míg egy gyerek számára – visszaemlékezések tanúsága szerint – a nagyszülőknél töltött nyár egy világkorszaknak tűnhetett. E furcsa jelenségnek az oka egyrészt az, hogy időélményünk a már megéltekhez való viszonyításunkon keresztül, azzal mintegy összevetve formálódik. Annak számára, aki még csak négyszer élte át a nyarat, a következő nyár – tudatosuló életének mondjuk nyolcada – nagyon hosszúnak tűnhet így. Egy felnőtt számára már ez az arányítás más eredményt és ezzel párhuzamosan más időélményt hoz. Valaki – egy idősebb hölgy – azt mondta nekem a minap, hogy „szinte már nem is érdemes leszedni a karácsonyfát, mert mindjárt itt a következő karácsony”. A gyerek számára viszont az az idő, amely a következő Mikulásig még hátravan, örökkévalóságnak tűnhet.

Az időélmény különbözőségének másik oka felnőttek és gyerekek viszonylatában, hogy ez utóbbiak teljes figyelmükkel és ebből adódóan teljes intenzitással vesznek részt a tevékenységeikben – éppen ezért nem érzékelik közben az idő folyását. Ezért olyan nehéz nekik váltani például akkor, amikor arra kérjük őket, hogy hagyja abba a játékot, és jöjjenek már vacsorázni. Mi, felnőttek már az időkereteket is beleszámítjuk tevékenységeinkbe, és – hacsak nem vagyunk történetesen valamilyen önfeledt állapotunkban – tudatunkban tartjuk, hogy mi történt velünk ezt megelőzően, és hogy milyen kötelezettség vár ránk ezután. A gyermek részvételének az intenzitása viszont belső motivációjának a függvénye, és csak lassan, fokozatosan sajátítja el azt a készséget és készenlétet, hogy tudja, valamilyen tevékenység vagy esemény mennyi ideig fog tartani, és mire mennyi időt kell fordítania. 

Abban, hogy hogyan érzékeljük az idő múlását, nagy szerepe van annak is, hogy mivel töltjük azt az időt.

Az egyik legjellemzőbb probléma mostani világunkban, hogy kevésnek érezzük a rendelkezésre álló időt. Ezt próbáljuk megoldani vagy legalább kezelni olyan módon, hogy egységnyi idő alatt többfajta dolgot intézünk párhuzamosan, mondjuk a mobiltelefon segítségével. Kevesen gondolunk azonban arra, hogy az együtt töltött időnek nem elsősorban a mennyisége, hanem a minősége a meghatározó, tehát az, hogy valóban ott legyünk helyzeteinkben – nemcsak fizikai, hanem lelki jelenlétünkkel is. Ez utóbbi, a lelki jelenlét figyelmet, odafordulást jelent, készséget és nyitottságot arra, hogy befogadjuk a mindenkori másik fél, de legfőképp a gyerekünk lelki tartalmait. Gyakran hivatkoznak arra emberek, hogy ők több helyre is tudnak egyszerre figyelni, tehát hogy a meghitt családi együttlétbe, a gyerekkel folytatott játékba belefér például egy kis mobilcsevegés a barátnőkkel. Szerintem becsapja magát, aki így gondolkozik. Automatikus, begyakorlott cselekvések, séta, háztartási munkák, autóvezetés közben persze lehet beszélgetni, de a tudatos, éber figyelem nem osztható meg. 

Egy gyerek múlthoz való viszonya is nagyon érdekes. Hogyan formálódik ez a kép?

A múltról kialakuló kép leginkább a változáshoz, az átalakuláshoz köthető. Az idő szimbóluma általában a kerék, ami egyszerre szemlélteti az előrehaladást és az ismétlődést. A gyerekeknek is – ismétlődő tapasztalataik révén – kialakul a belső képük arról, hogy az idő múlásának vannak meghatározott ritmusai, például a napszakok, a napok, az évszakok változása, és tapasztalják, hogy ennek a folyamatnak vannak változó és kevéssé változó elemei. Az idő fogalmát azonban csak a változások tudatosításával tudjuk megmagyarázni és egyben illusztrálni gyermekünknek. Azt, hogy az idő egyszerre ciklikus és mégis visszafordíthatatlan, hogy tél lesz ugyan jövőre is, de már sosem leszünk újra például hatévesek, nehéz megérteni. 

És mi a helyzet a jövővel?

A jövőképpel még sajátosabb a helyzet, mint a múlttal kapcsolatos élményeinkkel, mivel a jövő még kevésbé „valóságos”, mint a múlt. A vele kapcsolatos elképzeléseinket zömmel múltbeli tapasztalataink alapján – mintegy valószínűsíthetőségi alapon – konstruáljuk. A szubjektíve sok kudarcot megélt ember hajlamosabb megpróbáltatásokkal teli jövőt jósolni (és talán beteljesíteni is!) magának, mint az a szerencsés, aki sikerekben gazdag életet élt addig. Mindezzel kapcsolatban pedig, lévén hogy pszichoterapeuta vagyok, szeretném hozzátenni, hogy a múlt tapasztalatainak mintázata alapján rögzülő – nem mindig tudatosuló – jövőkép az, ami a pszichoterápia tulajdonképpeni színtere. Ennek a múltra és jövőre egyaránt vonatkozó képpel, annak lehetséges és szükségszerű változtatásával dolgozunk nap mint nap gyógyító munkánk során. 
 

Forrás: MESEUTCA

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót