OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
KORTÁRS MESÉK MESEKUCKÓJA ÓVODÁSOKNAK
KORTÁRS MESÉK MESEKUCKÓJA ÓVODÁSOKNAK : A szomorú kacagány

A szomorú kacagány

Bosnyák Viktória  2014.06.21. 09:54

Írta: Bosnyák Viktória, illusztrálta: Rippl Renáta. Csimota Kiadó, 2014., 20 oldal

 

A kacagányok és kacabajkák falvát sövény választja el. Senki sem tudja, milyenek a sövényen túliak, de mindenki félelmetesnek és gonosznak képzeli őket. 

Történet az egymás megismerésének fontosságáról és az előítéletek leküzdéséről.

 

- Mama! Elmegyek bicajozni, jó? – kérdezte Alfi, és válaszra sem várva indult kifelé az ajtón.

– Menjél csak, kisfiam. – felelt az anyukája. – De ugye tudod a szabályt?

– Persze, Mama! Messze elkerülöm a sövényt, nehogy elraboljanak a kacabajkák. Ezt már az ovisok is tudják.

– És mit csinálsz, ha esni kezd az eső?

– Hagyom, hogy vizes legyen a fejemen a tulipán – nevetett a fiú.

No igen. Alfi fején tulipánok virítanak. Mert Alfi egy kacagány.
 
A kacagányok különben éppen olyanok, mint te, meg én, csak a fejükön haj helyett virág nő. Egyiknek ilyen, a másiknak olyan. Lehet nárcisz, ibolya, margaréta. Ráadásul a kacagányok folyton-folyvást kacagnak. Olyan jókedvűen és harsányan, hogy nevetésük mindenkire átragad, aki csak hallja. Tavaszi zápor idején kisietnek a szabadba, mert az esővíz sokkal jobbat tesz a virágnak, mint zuhanyozás.

Miután Alfi megnyugtatta jácintos fejű anyukáját, felült a biciklijére, és elkerekezett. Egyesen a falut körülvevő irdatlan magas, áthatolhatatlan, szúrós csipkebokor sövényhez igyekezett. A kacsaúsztatón túl állt meg, ott ahol a kecskék legeltek. Leszállt a bicikliről, és kalapáló szívvel kuporodott le a sövény mellett. A fülét hegyezte, de nem hallott semmi mást, csak hápogást és mekegést. Hiába próbált átlátni a sövény kusza ágai között, az túlságosan sűrű volt. Nagyon szeretett volna végre kacabajkát látni. Sokáig várt. Aztán egyszer csak kacagást hallott a sövény túloldaláról.

Egy kacagány a sövényen túl? – gondolta döbbenten. – Elrabolták a kacabajkák!

Újra felhangzott a kacaj. Egy kacagánylány nevetése. Most mitévő legyen? Átmenjen érte? De ha a kacabajkák észreveszik, őt is elkapják. Addig járkált a sövény mellett, míg végül észrevette, hogy egy helyen a kecskék kis lyukat rágtak a sövényen. Átkukucskált rajta. Odaát egy kacagánylány ugrálókötelezett nevetve. A feje csupa mosolygós, sárga virág. Alfi ilyen fajtát még senkin sem látott. De félelmetes kacabajkának se híre, se hamva.

– Hahó! – kiáltott át a sövényen, minden bátorságát összeszedve. – Ne félj kislány! Megmentelek!

Csend lett a sövény túloldalán.

– Hé te! Hallod?– kiabált Alfi.- Nem lesz semmi baj.

– Ki vagy? – hallatszott odaátról. – Nem mehetek a sövény közelébe, mert elrabolnak a kacagányok.

Alfi nem értette.

– Elrabolnak a kacagányok? Vicces vagy – nevetett. – Hiszen téged már el is vittek. Mégpedig a kacabajkák. De nem látok itt egyet sem.

– Nem látsz? De hisz én kacabajka vagyok – nevetett a lány, közelebb jött a sövényhez és meglátta Alfit. – Te is az vagy.

– Ne beszélj butaságokat! Kacagányok vagyunk mindketten – mondta Alfi. – Na, gyere! Segítek átbújni a sövényen.

– Nem megyek! Minden kacabajka tudja, hogy nem szabad.

– Hogy hívnak?

– Pitypangnak – felelt a lány kacagva.

– Az én nevem Alfi. Szépek a virágaid. Megnézhetem őket közelebbről is?

– Persze. Gyere át!– bíztatta Pitypang.

A kacabajkalány addig győzködte a kacagányfiút, míg végül átmászott a sövényen.

– Fogalmam sincs, mi a különbség köztünk – jelentette ki Alfi, miután nagyokat nevetve tüzetesen szemügyre vették egymást.

– Én sem értem ezt az egészet – csóválta a fejét Pitypang. – Miért mondják nekünk, hogy veszélyes szörnyek vagytok ti kacagányok, nektek meg, hogy mi vagyunk azok? De nem mindegy? Játsszunk inkább valamit!

Először kavicsokkal kacsáztak, mivel odaát is volt egy szakasztott olyan kacsaúsztató, mint a sövény másik oldalán. Aztán megsimogatták a gidákat, mivel kecskék is voltak. Ugróköteleztek, és amikor szemerkélni kezdett, hagyták, hogy megázzon a fejük, ahogy a mamájuk kérte.

– Mennem kell – mondta Alfi, amikor esteledni kezdtett. – Találkozunk holnap is?

– Persze – felelt kacagva Pitypang. – Várlak.

Alfi visszamászott a kecskerágta lyukon és hazakerekezett.

– Ti láttatok már kacabajkát? – kérdezte vacsora közben a szüleitől.

– Miket kérdezel, fiam! – felelt bosszúsan nevetgélve kopaszodó apukája, akinek nőtt ugyan egy kevés illatos gyöngyvirág a fején, de a feje búbja csupasz volt. – Nem is akarunk látni kacabajkát. Soha, de soha! Olyan rondák, és olyan gonoszak, hogy még a fényképük is megbetegítheti a tisztességes kacagányt.

– De Apu! Milyen betegség lenne az? És miért akarnak bántani minket? – kérdezte Alfi, akinek elment a kedve a nevetéstől.

– Nem tudom, ki ültette a fejedbe a butaságot, de rendes gyerek nem is kérdez ilyesmit – mondta a papa.

– És ha pont olyanok, mint mi? Ha…ha semmi különbség sincs a kacagányok és a kacabajkák között? – próbálkozott a gyerek.

– Kisfiam! Ne bosszantsd fel Apádat! – szólt a mama. – A kacabajka nem olyan, mint mi, és punktum. Ez tény. A mi fejünk csinosan virágos, és csilingelő a kacajunk. Ők pedig… mások.

– Pontosan, ahogy Édesanyád mondta – dörmögött az apuka. – Most pedig együnk!

De Alfinak elment az étvágya. És egész este egyszer sem nevetett. Rosszul aludt és reggelre megbetegedett.

A kacagány anyukáknak könnyű dolguk van, ha tudni akarják, hogy gyermekük egészséges-e. Elég ránézni kisfiuk, vagy kislányuk buksi fején a virágokra. Ha hervadtak a szirmok, sárgásak a levelek, akkor bizony orvoshoz kell fordulniuk.

A kacagány orvost Dr. Kertésznek hívják, és nagyon ért a fejtetőn növő virágokhoz. Egykettőre megtalálja a gyógymódot, akár a túllocsolás, akár az ügyetlen gereblyézés a baj. Igaz, leggyakrabban a levéltetű a bűnös.

– Meg fog gyógyulni, doktor úr? – kérdezte kezét tördelve Alfi anyukája az idős orvost, aki tüzetesen megvizsgálta a gyereket, a fején kókadó tulipánoktól a lába ujjáig. De hiába csiklandozta meg szakszerűen, a kacagányfiú csak nézett maga elé szomorúan, és annyit sem mondott, hogy „kac”.

– Csak reménykedhetünk, anyuka – felelt gondterhelten Kertész doktor bácsi. – Bevallom, hosszú pályafutásom alatt ilyen kórsággal még sosem találkoztam. – Tessék hazamenni, és a fiúcska fejét esővízzel borogatni. Javallott még napi háromszor három vicc evés előtt, és ha lehet, délelőtt, délután egy-egy órát kellene töltenie a napon. Ha esetleg rosszabbodik az állapota…

– Rosszabbodik? – csapta össze a kezét ijedten a mama. – Mi jöhet még?

– Nem szívesen festem az ördögöt a falra – mondta az orvos-, de előfordulhat, hogy sírni kezd. Akkor tessék felhívni. Az éjszaka kellős közepén is, és azonnal házhoz megyek. És még valami: mivel a virágkókadás és a kacaj elvesztése fertőző lehet, a gyermeket el kell különíteni.

VISSZA A BESZÉLGETŐS KÖNYVHÖZ>>


 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót