Írta: Kőszegi-Arbeiter Anita, illusztrálta: Tarr Andrea. MeseRóka Könyvkiadó, 2019., 48 oldal Abigél és Andris, a rosszcsont ikerpár néhány nap múlva ünnepli ötödik születésnapját. Nagyon kíváncsiak, hogy mit kapnak ajándékba. Amikor anya és apa elmennek vásárolni, az ikrek nyomozásba kezdenek, hogy kiderítsék, hova dugták a szüleik az ajándékukat.   A mama nem engedte át őket a papához, így inkább kifaggatják őt

 

Abigél izgatottan várta a választ, miközben Andris egy újabb sütit vett el az asztalról. – Nem tudtok most átmenni – felelte mama –, papa éppen alszik. Inkább ne zavarjátok. – De vinnénk neki sütit – vágta rá Andris. – Azért biztos szívesen felébredne. Mama a fejét rázta. – Maradjatok inkább itt, és játsszatok valamit. – Játsszunk! – kiáltotta Bence, és már rohant is volna a nappaliba, de mama megállította, és egy konyharuhával letörölte a kisfiú arcáról és kezéről a sütimaradékot. Abigél és Andris csalódottan mentek vissza a nappaliba, Bence pedig vidáman szaladt utánuk. Lehuppantak a nagy zöld kanapéra, ahonnan a mesét is szokták nézni apával és anyával. – Most mi legyen? – kérdezte Andris. Most, hogy tele volt a hasa sütivel, ő is inkább keresgélt volna. – Játsszunk kalózosat! – kiáltotta Bence. – Mi lenne, ha kifaggatnánk a mamát? – kérdezte Abigél. – Hátha kikotyogja, mi is az ajándék. – Ha mi kérdezzük, úgyse mondja el – élte Andris. Mind a ketten Bencére pillantottak, aki a kanapén ugrált és kiabálta, hogy „Tengerre, cimborák!”. Az ikrek huncutul egymásra kacsintottak. Ha Bence kérdezi, mama neki biztos elmondja, hogy mi lesz az ajándékunk. – Bence, akarsz nekünk segíteni? – szólt az öccsükhöz Abigél. Bence azonnal abbahagyta az ugrálást, és buzgón bólogatott. – Menj vissza mamához a konyhába, és próbáld kideríteni, hogy mit kapunk a szülinapunkra! – utasította Andris. – Én tudom – felelte Bence vidáman. Az ikrek döbbenten nézték a kisfiút. – Ajándékot! – De azt akarjuk tudni, hogy milyen ajándékot. Ez olyan, mintha kém lennél – mondta Abigél. – Segítesz? – Igen! – kiáltotta Bence. – Kém akarok lenni! – és már indult is a konyha felé. – De aztán a mama rá ne jöjjön, hogy mi kérdezzük! – szólt utána Andris. Bence a konyhaajtóhoz szaladt és merészen bemasírozott a konyhába. Közben Abigél és Andris is az ajtóhoz sietett, és a fülüket hegyezték, hátha kihallatszik valami. – Te hallasz valamit? – kérdezte Abigél a testvérét. – Igen – felelte Andris. – Valaki azt kérdezte: „Te hallasz valamit?” Abigél a szemét forgatta, közben pedig még jobban az ajtóra tapasztotta a fülét. Egyszer csak megmoccant az ajtó, az ikrek pedig ijedtükben a kanapéhoz szaladtak. Mama rájött, hogy ők küldték Bencét és most leszidja őket? De nem mama jött, hanem Bence érkezett meg, almát szorongatva a kezében. – Na, mit mondott? – kérdezte egyből Abigél. – Hogy nem ehetek több sütit, egyek inkább gyümölcsöt – felelte Bence, és Abigél orra alá dugta a félig megrágcsált almáját. – Nem – rázta a fejét Andris. – Az ajándékról mit mondott? – Ja, azt elfelejtettem megkérdezni – mondta szomorúan Bence. – De kémkedtem – húzta ki magát büszkén. – Most már játszhatunk kalózosat? Andris és Abigél csalódottan sóhajtott. Most már biztos nem fognak rájönni, mit kapnak ajándékba. De már csak egy nap, valahogy majd csak kibírják. Bencére kacsintottak, és elszaladtak a lépcső felé. – Gyere – kiáltott Andris –, hozzuk le a kardokat. – Én leszek a kapitány – sikkantott Abigél.

<<VISSZA A REJTÉLYES ÜGYEK - NYOMOZÓS KALANDOKHOZ