OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
X-Y-Z GENERÁCIÓ
X-Y-Z GENERÁCIÓ : Hogyan változtatja meg az internet az agyunkat? A sekélyesek kora

Hogyan változtatja meg az internet az agyunkat? A sekélyesek kora

Írta: Nicholas Carr
Fordította: Németh Ádám
Kiadó: HVG, 2014
Oldalszám: 352

„Vajon elbutít-e bennünket a Google?” A könyvolvasás megtanított figyelmünk összpontosítására és a kreatív gondolkodásra, ezzel szemben az internet a sok forrásból származó, apró információfoszlányok gyors megismerésére ösztönöz, s mindeközben eltereli a figyelmünket. Tudományosan bebizonyították, hogy élményeink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit.

Nicholas Carr sokakban aggodalmat kelt, amikor rávilágít korunk egyik legfontosabb dilemmájára: miközben élvezzük a világháló előnyeit, vajon nem áldozzuk-e fel az elmélyült olvasás és gondolkodás képességét? Ez a rendkívül olvasmányos mű leírja azt a furcsa, mesterséges világot, amelyben jelenleg élünk, miközben komoly kérdéseket vet fel a modernkori szellem állapotával kapcsolatban.

Nagy Zsolt: Az elbutító internet

A kétezres évek eleje óta publikál cikkeket és könyveket Nicholas Carr (1959) a technológia és tudás kölcsönhatásáról. Szóban forgó, a népszerű-tudományos kategóriába sorolható műve tudomásom szerint a harmadik kötet, amit ennek a témának szentel.

(Újabban ide sorolják az élettől teljesen elszakadt tudományvallás kritériumainak megfelelni nem tudó vagy akaró, a zsurnalizmusnál viszont igényesebb publikációkat).

 

Az eredetileg 2010-ben megjelent kötet Pulitzer-díj jelölt volt non-fiction kategóriában, szerepelt a The New York Times bestseller listáján, 17 nyelvre fordították le. Carr ezután következő művei: a 2014-es The Glass Cage (Üvegketrec), és az idén nyáron megjelenő Utopy is Creepy (Hátborzongató utópia) is hasonló kérdéseket feszegetnek. 2005-ben blogján komoly kritikát fogalmazott meg a Wikipédiával szemben, 2008-ban jelent meg az Atlantic magazinban „Elhülyít-e bennünket a Google?” című, nagy vitát kiváltó írása.
 
A közelmúltban elhunyt Umberto Eco A rózsa neve című regényében vak szerzetesként halhatatlanná tett Jorge Luis Borges sokak szerint már a múlt század derekán megelőlegezte az internet eljövetelét Bábeli könyvtár című elbeszélésében. Borges sem tartozott a feltétlen derűlátók közé, említett elbeszélésében azt írja például, hogy „ma már tudjuk, hogy egy értelmes sor vagy egy pontos hír körül mérföld hosszúságú esztelen kakofónia, verbális limlom és összefüggéstelenség található” a könyvtárban. Ebben a kötetben

Carr olvasói is józan, szkeptikus hanggal találkozhatnak, amihez hasonló manapság szinte alig hallható

az internet diadalmas elterjedését ünneplő, a „hozzáférés” új istenét dicsérő, a nyilvános diskurzust uraló technológiai hurráoptimisták kórusa mellett. Carr a digitális bevándorlónak tekintett X generáció tagja, vagyis felnőtt fejjel ismerkedett meg a számítógépek és a web kínálta lehetőségekkel, így az Y és Z nemzedékek többségével szemben még van személyes tapasztalata az elmélyült (könyv)olvasásról.

Írása elején frappánsan mutatja be saját, az Analóg Ifjúságtól a Digitális Felnőttkorba vezető – a Commodore-tól a Twitterig ívelő – számítógépes karrierjét. Az első lelkesedés és szédület elmúltával azonban számos gyanú ébredt benne az új technológia egyértelműen áldásosnak beállított hatásaival kapcsolatban. A McLuhan médiaelméletét felidéző, az agy újraprogramozásával, illetve az elmúlt évszázadok technikai fejlődésének kulturális visszahatásaival foglalkozó fejezetek után az internethasználat következményeivel kapcsolatos fenntartások és kételyek kifejtése alkotja a kötet második felét. A szerző mindezt számos, érveit jórészt alátámasztó izgalmas és ötletes szociálpszichológiai és más kísérlet bemutatásával teszi, nem hallgatva el, de lehetőség szerint cáfolva az állításaival szembeni ellenérveket. Külön fejezetben foglalkozik a lineáris olvasást és gondolkodást felváltó, „multitasking” üzemmódhoz szoktatott „zsonglőragy” működésével, illetve a „Google egyház” térhódításával.

 

Carr fenntartásai elsősorban a hagyományos lineáris olvasás és könyvalapú kultúra, vagyis, a Gutenberg galaxisnak nevezett ötszáz éves időszak domináns tudástárolási és befogadási eljárásait alapjaiban kikezdő netes böngészéssel és képernyős olvasással kapcsolatosak. Az új médium – McLuhan tételét igazolva – átformálja magát az üzenetet, annak tartalmát, illetve a befogadás módját, ezen keresztül pedig a kultúra teljes univerzumát. Ennek következményei kiterjednek egészen az emberi agynak az igénybevételhez gyorsan alkalmazkodó „újrahuzalozásáig”, vagyis a neuroplaszticitás ma már bizonyítottnak tekinthető jelenségéig.

 

Nicholas Carr; forrás: nicholascarr.comCarr egyik fontos állítása szerint – a könyvolvasással ellentétben – monitoron szinte lehetetlen az elmélyült olvasás, a médium természete nem engedi meg a koncentrációt, a figyelem tartós összpontosítását, a szövegekben történő elmerülést, és nem kedvez a kitartó, az olvasottakat megemésztő és feldolgozó szellemi munkának sem. Ennek szerinte beláthatatlan következményei lesznek az irodalmi és tudományos művek tartalmára, illetve az elmélyült és kreatív gondolkodás esélyeire is. „Az interneten belépünk egy olyan környezetbe, amely elősegíti a felületes olvasást, a sietős és megzavart gondolkodást, valamint a felszínes tanulást.” (151.p.)

 

A „félbeszakító technikák” által uralt, felgyorsult és töredezetté vált (vagy üzleti okokból azzá tett) információ áramlásban való részvétel, a hiperlinkek nyújtotta vonzó lehetőségekkel kibővült netes böngészés aligha más, mint a dekontextualizált ismeretmorzsák, esetleges és hullámzó színvonalú értesülések áramlatában való kétségbeesett fulladozás, a mennyiség uralma a minőség felett. Szervező és rendező elv, kontextusba helyezés, alapos feldolgozás nélkül ezek az információ törmelékek kelthetik ugyan a tájékozottság benyomását, ám valójában nem adnak mást, „ijesztő tájékozottságot a lényegtelenben” (Hamvas Béla).  

„Az interneten való kereséskor nem látjuk az erdőt, de még csak a fákat sem. Csupán gallyakat s leveleket látunk.” (120.p.)  Carr filozófia és irodalom szakos egyetemi hallgatók példáit idézi, akik immár feleslegesnek találják a hosszú és fárasztó könyvek elolvasását, hiszen „a világhálón hamarabb hozzájutnak mindahhoz az információhoz, amire szükségük van” (21-22.p.)  De hogyan fest vajon a weben „információ” formájában a Phaidrosz, a Zarathustra vagy A Karamazov testvérek?

Egy pár soros, ki tudja kik által és milyen színvonalon összerakott Wikipédia szócikk tényleg pótolhatja a művek elolvasását?

Valóban a „kötelezők röviden” típusú „műveltségé” a jövő? Az ilyen módon gondolkodó „filozófusok” és „irodalmárok” megszaporodása egy szép új világ kezdetét, egyben az európai kultúra végét is jelentheti.

Lányi András egy közelmúltban megjelent remek írásában így fogalmaz:

„Megszabadultunk az emlékezetünket őrző történetek túlnyomó többségétől (mesék, mítoszok, legendák, mondák, személyes elbeszélések), a mai civilizáció maga semmisíti meg saját kulturális örökségét, annak a tudásanyagnak a javát, aminek felemelkedését köszönheti. (…) Manapság a műveket, melyek a hagyományt hordozzák, túl hosszúnak vagy túl bonyolultnak találják, a szöveg tiszteletét az interaktivitás akadályának, a történeti kontextus (hagyomány) tiszteletét xenofóbiának. A műveltséget pótolja az adatbázisok kezelésében szerzett jártasság, az igaz, a szép és a jó értelméről zajló párbeszédet a kereslet és kínálat játéka, a bölcsességet a szakszerűség.”

Lányi fenti megállapításai – nem meglepő módon – egybecsengenek Carr komor következtetéseivel a tudás jövőjét illetően.

Carr bátor és provokatív könyvet írt, amit jó szívvel ajánlok minden nyitottan gondolkodó érdeklődőnek, aki elviseli, ha alapvető meggyőződéseit kérdőjelezik meg, és megcsontosodott nézeteire kérdeznek rá. Azon ritka művek egyik ez a könyv, ami a nyilvános beszédteret uraló szép számú álprobléma helyett valódi és lényeges kérdéseket vet fel a kultúra és az ember jövőjével kapcsolatban.

Annál szomorúbb, hogy magát a könyvet is utolérte a benne sokat emlegetett sekélyesség, megjelentetését például érezhetően nem hátráltatta nyelvi lektor akadékoskodása a silány fordítás miatt. A szöveg hemzseg a helyesírási vétségektől és stílusbűnöktől, az „amely’” névmás és az „egy” névelő szinte minden – és sajnos nyomasztóan gyakori – előforduláskor helytelen vagy fölösleges használatától.

Németh Ádám fordító sokszor folytat kilátástalan küzdelmet az angol szöveg megértésével, és szinte minden mondatban alulmarad a helyes magyar szórenddel vívott csatájában. Az eredmény egy „amelyektől” hemzsegő, kínosan gyenge „magyar” változat lett. Az igénytelenségben fordító és szerkesztő egymásra találtak, így a helyenként akár mókásnak is nevezhető félrefordítások, máskor a teljesen értelmetlen mondatok is könnyedén utat találtak a végleges szövegbe.

A jobb sorsra érdemes kötet magyar változatának megjelentetése ezen a gyatra színvonalon önmagában frappáns és nyomós érv Carr kijelentéseinek alátámasztására a sekélyesség térhódításával kapcsolatban…

Forrás: konyv.guru

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót