OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
X-Y-Z GENERÁCIÓ
X-Y-Z GENERÁCIÓ : Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? A HETEK.HU recenziója

Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? A HETEK.HU recenziója

Leülnél könyvet olvasni, de még mielőtt kinyitnád, eszedbe jut, hogy másfél órája nem csekkoltad az e-mailjeidet. Ha már ott vagy a laptop előtt, belenézel még a hírekbe, miközben csengetve érkezik a jelzés, hogy egyik ismerősöd lájkolta legutóbbi posztodat a Facebookon. Persze erre illik visszaküldeni legalább egy szmájlit, miközben az idővonaladon felbukkan a napi top vicces összeállítás, „ha csak egy klipet nézel meg, ez legyen” kommenttel. A YouTube videó mellett jobboldalt még további személyre szabott klipajánlatok tűnnek fel, legalább egybe muszáj belenézni. A hosszúra nyúlt körútnak a telefon SMS-jelzése vet véget, innen a navigálás az okostelefonra vált. A kiszemelt könyv ott hever a kanapén, reménytelenül, vesztesen. Előfordult már ilyen veled is?
 
„Az elmúlt néhány évben az a kellemetlen érzésem támadt, hogy valaki vagy valami megbabrálta az agyamat, átstrukturálta a neurális hálózatot, és átprogramozta a memóriát. Amennyire meg tudom állapítani, nem butulok, de az agyam változik. Már nem úgy gondolkodom, mint régen. Ezt leginkább akkor érzem, amikor olvasok.

 


Valaha könnyedén el tudtam merülni egy könyvben vagy egy hosszabb cikkben. Elmémet magával ragadta a fordulatos elbeszélés vagy a jól felépített érvelés, és órákon át tudtam hosszas prózai szövegeket olvasni. Ez most már ritkán fordul elő. Manapság már egy-két oldal után kezd elkalandozni a figyelmem. Türelmetlen leszek, elveszítem a fonalat, és inkább valami más tennivaló után nézek. Úgy érzem, mindig erőszakosan kell a konok agyamat visszaráncigálni az olvasnivalóhoz. Az elmélyült olvasás, amely egykor oly természetes volt, kínlódássá változott” – írja Nicholas Carr Hogyan változtatja meg az internet az agyunkat?  A sekélyesek kora című, most magyarul is megjelent könyvében. Az alapmű eredetileg 2010-ben íródott, de az akkori amerikai állapotok némi optimizmussal megfeleltethetők a 2015-ös hazai szokásoknak.

Amikor Carr rácsodálkozik a magán észlelt változásokra, sokunk tapasztalatát fogalmazza meg. Nem azt mondja, hogy ami a digitális környezetünk hatására történt, az rossz, csak annyit állít, hogy a változások sokkal mélyebben érintenek bennünket, mintsem gondoljuk.

„Ki sem tudom számolni, hány órát vagy liter benzint spórolt meg már nekem az internet. Banki ügyeimet és beszerzéseimet is többnyire online intézem, böngésző segítségével fizetem ki a számláimat, jegyzem elő a találkozói­mat, foglalom le a repülőjegyemet és a szállodai szobát, hosszabbítom meg a jogosítványomat. De még amikor éppen nem dolgozom, akkori is sokszor fürkészem a web adatrengetegét: e-maileket olvasok és írok, átfutom a főcímeket és a blogbejegyzéseket, követem, ahogy mások frissítik állapotukat a Facebookon, videókat nézek, zenét töltök le, vagy egész egyszerűen csak sodródom linkről linkre.”

Google-memória

Az internet mint univerzális médium a történelemben először karnyújtásnyira hozta az emberiség kollektív tudását az emberekhez. Az információk korábban fizikailag szétszórva voltak megtalálhatók a világon, most azonban a Google és társai segítségével bárki hasznosítani tudja azokat. „A szilíciummemória tökéletes működése óriási áldás lehet a gondolkodás szempontjából” – írta Clive Thompson, a Wired magazin munkatársa.

A kérdés, hogy az ismeretszerzés megváltozott módja csak a szokásokat változtatja meg (napilap helyett online hírportált olvasok, telefon helyett interneten rendelem a pizzát és a mozijegyet, vagy éppen könyvesbolt helyett a webáruházban választom ki az olvasnivalót, amit aztán inkább letöltök e-könyvként, mert akkor azonnal el is kezdhetem olvasni), vagy ennél mélyebbre ható változásokat is eredményez bennem?

Vannak, akik az információáradat miatt töredezett figyelmet nem tekintik problémának. „Igaz, hogy ma már nem tudnám elolvasni a Háború és békét, de soha nem voltam olyan kreatív, mint ma” – állítja Bruce Friedman bostoni orvosprofesszor. Még radikálisabban fogalmaz Joe O’Shea filozófus: „Semmi értelme leülni és az elejétől a végéig elolvasni egy könyvet. Nem ez az idő felhasználásának az ideális módja, mert a világhálón hamarabb is hozzájuthatunk azokhoz az információkhoz, amelyekre szükségünk van. Aki megtanul ügyesen »vadászni« az interneten, azok számára a könyvek egy csapásra fölöslegessé válnak.”

A lineáris elme alkonya

Az információszerzés modern módjai és a gondolkodási formák közötti összefüggéseket már jóval azelőtt elkezdték vizsgálni, hogy Tim Berners-Lee szoftver-programozó 1990 körül megírta volna a világháló kódját. 1964-ben – egy évvel Kennedy meggyilkolása és a Beatles-mánia kitörése után – Marshall McLuhan amerikai kutató megjelentette Understanding Media: The Extensions of Man (A média megértése – Az ember kiterjesztése) című könyvét, amelyben megjósolta a lineáris elme felbomlását.

McLuhan szerint a 20. század elektromos médiumai (megjelenésük sorrendjében: a telefon, a rádió, a filmek és a televízió) megtörik a szövegek önkényuralmát gondolataink és érzékszerveink felett. Könyvének híres szlo­genje szerint: „A médium maga az üzenet.”

Mit eredményez ez a változás, miután az ezredfordulót követően globális piacvezető médiummá vált az internet? Carr szerint a világháló nyújtotta gazdagságért cserébe „le kell mondanunk a régi, lineá­ris gondolkodási folyamatokról”.

Milyen a lineáris elme?

„Nyugodt, koncentrált, és nem lehet elterelni a figyelmét.” Ezt a típusú gondolkodást „félrelöki egy újfajta elme, amely rövid, feldarabolt és gyakran egymásba érő adagokban akarja és egyben kénytelen is magába szívni és szabadjára engedni az információt – minél gyorsabban, annál jobb”.

De vajon ez a gondolkodásbeli változás csak egyfajta praktikus rutinná vált az internet-felhasználók számára, vagy mélyebb változásokat is létrehozott agyunkban?

Nicholas Carr könyvében részletesen leírja, hogy az elmúlt évtizedekben miként vált bizonyossá, hogy a felnőtt emberi agy a korábbi feltételezésekkel ellentétben nagyon is képlékeny. Bár a kor előre­haladtával a képlékenység csökken (maga módján az agy is megreked, igaz, az egyes személyeknél rendkívül eltérő mértékben), soha nem szűnik meg teljesen.

„Az agy képes arra, hogy menet közben újraprogramozza magát, és módosítsa a működését” – állítja James Olds amerikai neurológus.

A filozófiában az elme fejlődéséről két egymással ellentmondó nézet alakult ki. John Locke szerint az elme, amellyel születünk, olyan, mint egy üres palatábla, egy tabula rasa.

„Amit tudunk, arra teljes egészében a tapasztalatainkon, az életünk során megtanult dolgokon keresztül teszünk szert. Ez annyit jelent, hogy nem így születünk, hanem ilyenné válunk” – írja Carr.

Az empiristákkal szemben a racio­nalisták – köztük Immanuel Kant –azt állítják, hogy „belénk kódolt »sablonokkal« születünk, amelyek meghatározzák, miként érzékeljük és értjük meg a világot. Ezek a velünk született sablonok pedig megszűrik az összes tapasztalatunkat. Szerintük tehát a természet van túlsúlyban.”

Az agykutatás fejlődése aztán kiderítette, hogy mindkét nézetben van igazság: génjeink nagyrészt meghatározzák az idegsejtjeink közötti kapcsolódásokat. Ezek a genetikailag meghatározott kapcsolatok alkotják a kanti értelemben „velünk született sablonokat”, vagyis az agy alapvető szerkezetét. A kapcsolatok erejét vagy hosszú távú hatékonyságát azonban a tapasztalatok szabályozzák, és – ahogy Locke állította – lehetővé teszik az elme folyamatos átformálását és „új magatartási minták kifejezésre juttatását”.

Információterelés

Az agy tehát nem gép, mint korábban gondolták. Bár saját, közvetlen érzékszervvel nem rendelkezik, valamennyi érzékelést ez szolgálja ki, ráadásul nem mechanikusan, hanem intelligens módon. Mint Carr írja, a legnagyobb szabású és leginkább figyelemre méltó változások az idegrendszert érő károsodásokra válaszul mennek végbe. Közismert, hogy a látás elvesztését az agyban lévő neuronok drasztikus információ­hiányként érzékelik, és ha ez tartóssá válik, elkezdenek alkalmazkodni: átprogramozzák magukat, aminek következtében például a hallás és az érintés érzékenyebbé válik.

De nem csak a fizikai károsodások nyomán képes alkalmazkodni az agy. A rugalmasság képessége – az úgynevezett „neuroplaszticitás” – az életmód, sőt az általunk használt eszközök változását is figyelembe veszi. Egy híres vizsgálat során például megállapították, hogy a hangszeren játszó személyek – a kísérletben hegedűsök – bal kézhez tartozó agyi területei sokkal nagyobbak voltak, mint a hangszertudás nélküli (és szintén jobbkezes) kontrollcsoport tagjainak. Mint megállapították, a különbség abból fakadt, hogy a hegedűsök a bal kezüket a hétköznapi tevékenységeken kívül még a zenélés során is intenzíven használták a húrok lefogására. A jelenség azoknál is mérhető volt, akik felnőtt korban kezdtek el zenélni.

Hasonló, markáns eltéréseket érzékeltek az agy térbeli tájékozódásért felelős részén a londoni taxisok vizsgálata során. A bonyolult úthálózat és rendszeres dugók miatt a sofőröknek folyamatosan „jár az agyuk” vezetés közben, hogy az adott helyzetben a leghatékonyabb útvonalat megtalálják.

Mindez azt jelenti, hogy egy olyan markáns változás, mint az internet beépülése a mindennapokba, szintén megjelenik, nemcsak új viselkedésformákban, hanem az agy átalakulásában is. Mindehhez hozzájárul az új eszközök használata, amelyek korábban nem alkalmazott mozdulatsorokat (egérgördítés, az érintőképernyőn történő navigálás vagy a tableten és okostelefonon történő gépelés) is napi rutinná tettek. Az új készségek elsajátításának azonban ára van: „Ha nem használjuk mentális készségeinket, akkor nem csak elfelejtjük őket: az agytérképen az adott készségekhez kapcsolódó helyet megkapják azok, amelyeket gyakrabban használunk” – állítja Jeffrey Schwartz pszichiáter.

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót