OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
KÖNYVRÉSZLETEK - KISKAMASZ-KAMASZ
KÖNYVRÉSZLETEK - KISKAMASZ-KAMASZ : Agenor

Agenor

  2013.07.26. 10:32

Írta: Nógrádi Gergely. Presskontakt, 2011
 
Csodálkozó hümmögés hallatszott a vendégek felől. Ekkor egy alacsony, sárga fogú, a sok whiskytől kissé már elázott férfi botladozott előre, egészen a medencéig. Első pillantásra roppant barátságtalannak tűnő ember volt. Második pillantásra is.
 
– Ha nem veszik zokon, én azért megmártóznék kissé az ősömmel – rötyögte. ‒ Ő is emlős, én is emlős…! ‒ És ruhástól, kezében egy kristálypohárral a medencébe vetette magát.

 

Felhördülés, sikoltás kísérte a produkciót. A vendégek sápítozni kezdtek, s még azok is közelebb jöttek, akiket addig inkább a hosszúkás ezüsttálakon kínálkozó halványpiros főtt sonka, pisztáciás nyúlpástétom, vagy épp a szarvasgombával töltött borjúszegy foglalt le.

– Uram, megőrült?! – kiabált a szmokingos, de rögtön leguggolt, és a karját nyújtotta: – Azonnal kapaszkodjon belém!

A diplomatának persze eszében sem volt. Valamilyen délszláv nyelven csalogatni kezdte a bálnát, miközben esztelenül csapkodta maga mellett a vizet.

A bálna egyelőre nem mozdult. Lebegett a medence alján, és figyelt. Úgy tűnt, kimeríthetetlen jóindulat lakozik benne az emberek iránt. A részeg férfi elvesztette a türelmét, lebukott a víz alá, s vadul az állat felé rúgott. Ekkor megpillantott odalent egy égő szempárt: a bálna villámló tekintetét A sárga szemekben felparázsló indulat azonnal feledtette a férfival az állat iménti barátságosságát. Egy csapásra elillant a bátorsága. Vadul kapálózott a víz színe felé, hogy levegőhöz jusson. Valahogy sikerült kidugnia a fejét, lihegve keresett kapaszkodót, de meglehetősen távolra került a medence szélétől. S akkor fülsiketítő sivítás hallatszott valahonnan. A cet harci üvöltése volt, beleremegett a bálterem padlózata. A részeg iszonyodva látta, hogy a bálna megfeszül, s egészen összehúzza magát.

 A férfi felkapta a fejét, és segítségért kiáltozott. Arca eltorzult. Úgy tűnt, egy csapásra kijózanodott. Borzadva vonaglott meg, tagjait átjárta a rémület. Váratlanul lerúgta az egyik cipőjét. Vélhetően az a méla gondolat lopózhatott az agyába, hogy azzal majd eltereli a cet figyelmét, s ő azalatt kijuthat a medencéből.

A vendégek felől zűrzavaros hangok szálltak a medence felé. Egyre többen kiabáltak tanácsokat a vízbe ugrott szerencsétlennek. A szmokingos úr a fejét fogta, úgy üvöltött az adóvevőjébe, hogy riassza a biztonságiakat.

Ekkor a bálna ellódult a medence aljáról. Borzalmas gyorsasággal hasította a vizet. A vendégek mindebből semmit sem láttak, csak a férfit bámulták, akinek

feltűnően kitágult pupillája iszonyú rémülettel szegeződött a víz mélyére, míg ujjaival görcsösen a medence szélébe kapaszkodott. A következő pillanatban a bálna irtózatos erővel a férfi gyomrának csapódott és orrával a magasba taszította.

A férfi magatehetetlen szalmabábként repült a kupola felé. Kifejezéstelen arcán látszott, hogy elvesztette az eszméletét. A bálna eközben hirtelen lázas köröket kezdett írni a vízben. A roppant test keltette örvény szélén forgó haböv keringett. Nyilván ez is a zsákmányejtés része volt: az állat arra várt, hogy az áldozata pontosan a kör közepébe hulljon. Néha kint, a nyílt óceánon is így „játszik”. A levegőbe taszítja, majd mesterséges örvénnyel a mélybe húzatja áldozatát, ahol már senki sem lehet az ellenfele.

Az ájult férfi visszavonhatatlanul ki volt szolgáltatva a vizi óriás kényének-kedvének.

Mint egy fahasáb, úgy zuhant a medencébe, pontosan az örvény közepébe.

A következő pillanatban azonban egy másik csobbanás is hallatszott. Az emberek szinte észre se vették, olyan gyorsan történt: valaki a vendégek közül a vízbe ugrott! Megérkeztek a biztonságiak. Némelyikük kezében pisztoly volt, másoknál szigony. Határozott mozdulatokkal hátrébb szorították a nézelődőket, de egyenlőre mást ők sem tehettek. Semmit sem láttak a kavargó vízben. Csak a szemüket meresztgették, de hiába: a felkorbácsolt habok magasba nyúló permetfelhőbe borították a medencét.

Néhány diplomata a lenti hagzavarra unott arccal kiténfergett a szivarteremből, s most közömbösen bámultak lefelé. Min mulat már megint a tömeg?

A másodpercek, amíg a vízben a különös, láthatatlan küzdelem folyt, hosszú perceknek tűntek a vendégek számára. Az összes tekintet a medencére szegeződött, mindenki visszafojtotta a lélegzetét. Egyszerre csak kiemelkedett a vízből az eszméletlen férfi teste, amit egy kéz a partra lökött. Mindjárt utána egy fiatalember feje jelent meg a habokban, s a medence körül állók éljenezni kezdtek.

Ami igaz, igaz: sokkal nagyobb élményben volt részük, mint amit a szmokingos japán ígért.

A fiatalember felhúzta magát a medence szélére, majd kiugrott. Elegáns ruhájából csorgott a víz. De nem törődött vele. A fényképezőgépét kapta fel, amit ugrás előtt a medence szélén hagyott, s azt vizsgálgatta, hogy nem esett-e valami baja a ráfröcskölődő víztől. Az emberek nevettek: micsoda egy figura! A fotómasinája izgatja, miközben egy perce még életveszélyben volt Aztán néhányan újra a medence felé fordultak. Kíváncsiak voltak, mit csinál a bálna, ami úgy megijesztette őket.

Amint elcsendesedett a víz, azonnal előtűnt a robosztus állat. A medence alján lebegett, várakozó állásban. Amikor azonban a fiú feltápászkodott és nézegetni kezdte a fotómasináját, a bálna a felszínre vetett magát, és farkuszonyával hatalmasat csapott a vízre. Pompás szökőkútként lövellt a magasba a vízsugár.

*

Rendkívül izgalmas vizsgálati eredmények következtek. Victor figyelmét leginkább mégis az utolsó oldal ragadta meg. Pedig mindössze két mondat állt rajta:

A sejtátültetés feltétele: megfelelő donor.

Készenléti idő alatti kezelhetőség morfiummal biztosítva.

Hideg borzongás futott végig a fiún. Miféle sejtátültetés? Miféle donor?

Ebben a pillanatban kattanás hallatszott. Mintha kinyílt volna egy zár. Azon nyomban teljes sötétség vette körül Victort.

Gyenge légáramlatot érzett a páncélajtó felől. Mintha kinyitották volna. Ellépett kissé az asztaltól. Moccanatlanul várt. Úgy érzékelte, életre kel körülötte a sötétség.

Volt ott bent vele valaki!

Elakadt a lélegzete. Hátrált egy lépést. Feszülten figyelt.

Néhány méterről különös fémes suhogást hallott közeledni. Egyszerre csak, egészen közel hozzá, felvillant két izzó, vörös pont: egy parázsló szempár!

Victor egyetlen fényforrása a fényképezőgépe vakuja volt. Megnyomta a gombot a masina tetején. A felvillanó fényben egy kegyetlen ábrázatú fémszörnyet látott, egy hengertestű, ember méretű robotot.

A fiúnak annyi idő jutott, hogy tetőtől talpig végigmérje a különös szerkezetet.

Ötven kilónyi huzal- és tekercstömeg két vastag talpon! Egyetlen emberi jellemzője: a szemében lángoló gépies kegyetlenség.

Mielőtt Victor pontosabban felmérhette volna a robot nagyságát és erejét, a vaku fénye kihunyt.

A robot csak erre várt. Amint sötét lett, újra mozgásba lendült. Fémlába egy szempillantás alatt fölfalta a közte és Victor közötti lépésnyi távolságot. Szögletes krómacél karjával igyekezett a fiú nyakát megragadni. A sötétben is kitűnően tájékozódott. Sőt, ez volt az igazi közege. Erre fejlesztették ki. Meg arra, hogy minden áron őrizze meg a bizalmas iratok titkát

Előre vetette magát, bal kezével elkapta Victor nyakát. Elképesztő erővel szorította. Tűhegyes mutatóujjával könnyedén elmetszhette volna a fiú torkát, de úgy látszik, ez kimaradt a programozásából. Fojtásra állították be. Meg ütésre. Jobb kezét a magasba emelte, és vasöklével a fiú mellkasára sújtott. Victor arca kínba torzult.

Embertelenül sajgott a kulcscsontja. Hirtelen súlyos nyomást érzett a hátában: a robot a fejét a lapockái közé nyomva igyekezett Victort a falhoz préselni, miközben csúkolójára kapcsolta hideg fémujjait és hátrafeszítette a fiú karjait.

Victor alig elviselhető fájdalmat érzett. Beléhasított a gondolat: nincs menekvés! Itt fog megfulladni ebben a visszataszító odúban, és egy agyatlan fémszörnyeteg lesz a gyilkosa.

Nem adhatta föl! Erejét megfeszítve próbált szabadulni. Mondják, a sarokba szorított áldozat ereje megkétszereződik. Különösen, ha az életéért küzd. De úgy tűnt, hiába minden igyekezet. A robotember feje satuként préselte össze Victor tüdejét.

A fiú szédülni kezdett az oxigénhiánytól. Nem habozhatott. Egy utolsó kétségbeesett mozdulattal hátrarúgott. Reccsenést hallott. Épp a robot támaszkodó lábát találta el. A támadó térdre zuhant. Victor villámgyorsan megpördült és talpával tiszta erőből megrúgta a térdelő robot nyakát. Találomra a vörös szempár alá irányította a rúgást, de a célzás nappali világosságban se sikerülhetett volna jobban. A robot hátrabukott. Elektromos kisülések remegtették meg fémvázát, apró villámok cikáztak végig kézfejétől a feje tetejéig. Végül mozdulatlanná merevedett.

*

Dorotea az első meglepetés után olyan hévvel kapaszkodott a fiúba, mintha sosem akarná többé elereszteni.

– Úgy fáj… – sóhajtotta a lány. – Mi lesz velünk?

A fiú újra megcsókolta. Dorotea érezte, hogy tűzforró az ajka. Boldogan elolvadt volna a csókjától. Amikor szétváltak, Victor behúzta magával az egyik fülkébe. Magukra zárták az ajtót.

– Jól figyelj rám, szerelmem – suttogta a fiú –, ha mindent úgy teszel, ahogy mondom, nemsokára újra megölelhetjük egymást.

A lány itta a fiú szavait.

– Most nem tudunk szabadulni, haza kell repülnöd, túl sokan vigyáznak rád –folytatta Victor. – De a világon sehol sem talállak meg könnyebben, mint az óceán felszínén. Sosem engednének be engem a hazádba, de az óceán felé út nyílik. Amint módod lesz, ülj be egy motorcsónakba, és indulj neki a víznek. Ha éjszaka pihensz is, másfél-két nap alatt el kell érned a Humboldt-áramlatot. Amikor úgy érzed, hogy a levegő hirtelen lehűl, a víz színe pedig zölddé változik, akkor tudd, célba értél. Ott sodródik az Antarktisz hűvös vize, nagyjából kilencven kilométerre a parttól. Mindent értesz?

Dorotea a könnyeit nyelve bólogatott.

– Rendben – ölelte magához a fiú, miközben teleszívta magát a lány illatával. – Érted megyek egy kétéltű repülőgéppel. Felveszlek a tengeren. A Humboldt vonalában foglak keresni, pontosan mához egy hétre. Leszállok érted, és meg sem állunk Hawaiiig.

Ismerek a nagy sziget keleti oldalán egy sekély kis öblöt, odaviszlek. Hawaii-on biztonságban leszünk, szerelmem.

Dorotea belefúrta az arcát a fiú mellkasába.

– Hogy bírom ki nélküled?

Egyre inkább megszállta a kétségbeesés. Arcát eltorzította a fájdalom. Szemét félig lehunyta, ajka meg-megrándult. Szívének ijesztő dobogása szüntelenül arra emlékeztette, hogy milyen kevés idejük maradt Victorral. Megérintette a fiú kezét.

Megsimogatta. Lassú, égető cirógatás volt ez, ám Victor bőre hideg maradt, mintha jégből lett volna.

– Ha nagyon hiányzom, szorítsd meg a varázskavicsot – fogta tenyerébe Victor a lány arcát. – Én pedig magammal viszem a levendulaillatodat. Csak egy hét, Dorotea. Egy hét, és többé senki sem állhat az utunkba!

*

– Victor… – suttogta a lány az önkívület határán. Feszült figyelemmel nézte a cetet. Az állat tágra nyitott szemében lágyan tükröződött Dorotea arca.

Az esti szürkülettel hideg homály nehezedett az óceánra. A lány előtt furcsán elhalványult minden. Kibújt a ruhájából, és egyetlen mozdulattal átlendült a csónak szélén.

Langyos volt a víz. Dorotea eleresztette a csónakot, és a mentőövbe kapaszkodott. Egyenesen a cet felé úszott.

A cet mozdulatlanul követte a tekintetével. Vöröses árnyalatú szeme szárazon ragyogott. Megvárta, míg a lány odaér és megérinti. Érezte az ujjai puhaságát, a forró leheletét, a törékeny test gyöngéd remegését.

A lány a fújtató állat szeme közé szorította a homlokát, s karjait a hűvös bőrre fektette. Óvatosan, érzéki vággyal telve csókolgatni kezdte a cetet. A hatalmas test lassan egészen elernyedt, elnyújtott morgás tört fel az alagútnyi torokból.

Csodálatos pillanatok volt ezek. A hullámok elcsendesedtek, mintha a tengert is lenyűgözte volna az eszményi, gyönyörűséges, emberfeletti ölelkezés.

Agenor bódultan, lehunyt szemmel szürcsölte a vizet. Úgy tűnt, attól fél, hogy soha többé nem érhet meg ehhez fogható boldogságot.

„Vége, vége, elvesztem…” – szorult össze óriási bálnaszíve. Minden porcikájában remegett a robosztus test.

A lány ösztöne azt súgta, hogy azonnal bontakozzon ki az önfeledt ölelkezésből.

De egyszerűen képtelen volt elereszteni Agenort.

Végül kimerülten, lankadtan felemelte karjait, és a mentőövre hajolva tempózni kezdett a csónak felé.

A cet irtózatos sikollyal ocsúdott fel a bűvöletből. Panaszos, vádló hangját messzire repítette a feltámadó szél. A lány elkapta a pillantását. Az állat szemében haragos fény lobbant. Tekintetéből a kérlelhetetlen természet örök igazságtalansága sugárzott, mely lehetetlenné tette, hogy az élővilágban egymáséi lehessenek, akik nem egymásnak teremtettek.

A lány visszakapaszkodott a csónakba, s a mentőövet is felhúzta. Felöltözött, aztán térdre ereszkedett. Kinyújtotta a kezét. A bálna egészen közel siklott a csónakhoz, hogy a lány megsimogathassa. Úgy vette körül a Doroteát, mint valami meleg, gyengéd árnyék.

A boldogság percről percre mélyebb gyökeret eresztett a lány lelkébe. Ugyanaz az érzés lobbant fel benne, amit Victor Madison karjában érzett, és ez az érzés egyre elevenebben égette belülről. Több volt ez, mint a hit különös, magával ragadó ereje.

Több volt, mint a sok szenvedést megélt sóvár szív mohó boldogságvágya.

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót