OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
KÖNYVRÉSZLETEK - KISKAMASZ-KAMASZ
KÖNYVRÉSZLETEK - KISKAMASZ-KAMASZ : Altináj

Altináj

  2013.07.23. 08:07

Írta: Kiss Attila. Móra Könyvkiadó, 2013., 320 oldal
 
Kiss Attila: AltinájA gall Asterix és a kelta Merlin nyomdokában született meg Csábán, az ősi magyar mondavilág mesehőse. Mítosz és fantázia, mese és a nomád élet valósága fonódik össze alakjában...
 
 
Késő este a jurtájuk szomszédjában egy rejtélyes keszi törzsbeli férfi telepedett le, aki két ketrecbe zárt fekete párducot hozott a vásárba. „Egy bizánci görögnek hoztam megrendelésre” – mondta. Még jurtát sem állított, szekere alatt húzódott meg éjszakára.

A vadállatok ordítottak, miközben a ketrecet taszigálták.

Akkus lovai nyerítettek, horkantottak, a juhok és ökrök sem nyughattak.

 

– Hé, barátom! – szólította meg reggel Akkus az illetőt. – Nem tudnál máshol letelepedni? Világgá szaladnak az állataink a párducaidtól.

– Ne idegeskedj! Megszokják – felelte az ember.

– Jó lenne, ha megerősítenéd azt a ketrecet, mert mindjárt szétesik. Remélem, téged kóstolnak meg először.

– Ne aggódj, szomszéd, ezek teljesen szelídek!

– Adsz nekik enni egyáltalán? – faggatta Akkus.

A férfi végighúzta ostorát a ketrec rácsain, mire az egyik fenevad elordította magát, és mancsával az ostor felé kapkodott. – Esznek eleget, hidd el!

– Ez az ember megőrült – jött vissza Akkus az övéihez.

Csábán délelőtt Altinájt futtatta a homokos vízparton. Csodálatos formában volt a kanca. Néha még rájött a csikókra jellemző bohóság, de a fiú hamar rendreutasította. Egy hónappal ezelőtt az első felülés nem okozott gondot, ugyanis Csábán rengeteget játszott a csikóval kicsi kora óta. A vége felé többször játékosan a hátára nehezedett, mire Altináj eleinte oda-odakapott, de megszokta.

Mikor Csábán először a hátára ült – persze nyereg nélkül, hogy ne essen olyan nagyot –, az volt a gond, hogy Altináj egyensúlya megváltozott, és ez annyira zavarba hozta, hogy meg sem moccant. A fiú türelmesen nógatta, mire megtette első bizonytalan lépéseit. Olyan volt, mint aki akkor tanul járni. Az első nap lépéssel telt. Másnap próbálták az ügetést, majd a vágtát. Aztán felkerült a nyereg. A szárak húzására egyből a kívánt irányba fordult az okos állat, de még rengeteget kellett tanulnia.

Mostanra viszont úgy vágtatott a parti homokon, hogy messzebbről úgy tűnt, mintha repülne.

Csábán az első kápára akasztotta a szárat, felállt a kengyelben, széttárta karját, hagyta, hogy a ló maga válassza meg a sebességét.

– Hej, hej, hej – vijjogott, és a légáramlatokat meglovagló ragadozó madárnak képzelte magát. – Repülj, gyönyörű táltosom! – kiáltotta.

Altináj pedig vágtatott, hiszen élvezte a futást; a vágta volt az élete. Belehalt volna, ha egy másik ló megelőzi.

A köves partszakaszhoz közeledve Csábán megfékezte lovát, a bal szár húzásával megfordította és visszafelé végigvágtatta vele az előbbi szakaszt, aztán újból és újból. Altináj ahelyett, hogy elfáradt volna, egyre gyorsabban futott, pedig már szakadt róla a víz; a nyaka két oldalán a szárak hófehér habot vertek. Fiatal eszével azt gondolta, hogy lehagyhatja a madarakat, a felhőket, a Napot, az egész világot. Csábán ismerte a lova gondolatait, és azon fáradozott, hogy hitében ne törje meg senki.

Halkan dúdolt; a szárakat hosszúra engedte. Hagyta, hogy Altináj kinyújtsa nyakát, lehajtsa fejét és szagolja a homokot. Így baktattak hazafelé. Nagyapja intő szavai jutottak eszébe: „Korai még ezt a lovat versenyeztetni, ki se fejlődött rendesen.” Az apja szavait is felidézte: „Apám, tudom, mit csinálok. Ennek a lónak futnia kell!”

Épp a meredek parti kaptatón kapaszkodtak fel, mikor jurtájuk felé tekintve Álmist pillantotta meg. Pej lován a szekereik között léptetett, talán éppen őt kereste.

És akkor Csábán olyasmit látott, amitől megfagyott ereiben a vér.

Akkus aggodalma a párducketrec miatt nem volt felesleges siránkozás, ugyanis a folytonos rázkódás, csapkodás miatt szétnyílt, és az egyik fenevad kiszabadult. Mivel gyötörte az éhség, egyből valami zsákmány után nézett. A legközelebbi ehető élőlény, akit észrevett: a lóháton ülő Álmis volt. Lelapult, de a következő pillanatban izmai megfeszültek és ugrott. Karmai végighasították a ló hátsó combját. Kalpag a hirtelen fájdalomtól eszeveszett ugrálásba fogott, mintha kínzó fájdalmától akarna szabadulni. Egy csapásra tiszta vér lett minden. Álmis egyensúlyát vesztve kibillent a nyeregből, és elterült a földön. A sebesült állat ordító nyerítéssel elvágtatott, majd jóval odébb reszketve összeesett.

A párducot most már csak a fiú érdekelte, aki felült, de a döbbenettől mozdulni sem tudott. Süvege leesett, így láthatóvá vált felnőttesen borotvált fejbúbja. Nem sírt, nem kiáltott segítségért, hanem a vadállat szemébe nézett, és várta a halált. Tudta, hogy testőrei messze vannak, senki nem segíthet rajta.

Ekkor lépett ki a jurtából Akkus, aki a ló halálüvöltésére lett figyelmes.

A váratlan mozgás egy pillanatra a férfira terelte a párduc figyelmét, de végül úgy ítélte meg, hogy a kisebb ember könnyebb zsákmány lesz. Már be is mérte ugrásához a távolságot. Izmai újból megfeszültek és nekirugaszkodott.

Mikor a párduc Akkusra nézett, a férfi villámgyorsan felkapott Szabolcsu íjai közül egyet a jurta előtt leterített perzsaszőnyegről, és a húrra helyezett egyet a kovácsoltvas hegyű próbanyílvesszőkből. Megfeszítette, de addigra a párduc már a levegőben volt. Mint egy vadászsólyom, úgy repült ki a vessző, és nem tévesztve a röppályát, egyenest a vadállat szívébe csapódott.

A párduc holtan puffant Álmis lába elé.

Akkus ledobta az íjat, és a fiúhoz futott. – Jól vagy, fiú? – kérdezte.

– Jól, köszönöm – pihegett a gyerek.

– Bátor vagy – mondta a férfi.

– Te meg jól lősz – felelt Álmis.

– Arra kérlek, ne mondd senkinek!

– De egynéhányan láttak minket.

– Igen, de te Ücsek fia vagy, és a szavad súlyosabb ezekénél – zárta le a témát Akkus.

Csábán mindent látott, de nem hitt a szemének. „Ez nem lehet az apám, mert ő nem is tud lőni” – gondolta.

Akkus felült a jurta elé kikötött Turul nevű lovára, eloldotta a kötelet, majd felkapta és nyerge elé ültette Álmist, hogy a dzsila jurtájához vigye. Egy darabig vitte, de mégse ment el odáig.

– Tőlem bármit elmondhatsz – oktatta ki a fiút –, de engem nem láttál, nem ismersz!

– Jótett helyébe jót várj! – mondta Álmis.

– Én nem várok semmit! Na menj, és gyógyítsd meg a lovadat!

Álmis még a távolodó férfi után nézett, nem értette az egészet. Most, hogy senki nem látta, kitört rajta a félelem: a keze reszketni kezdett, és egy könnycsepp gördült le az arcán. Egy vitéznek, főleg a hadvezér fiának keménynek kell lennie, de ő akkor is csak egy tíz év körüli gyermek volt. A következő pillanatban letörölte könnyét, és belépett a vezéri jurta ajtaján.

Mikor Csábán a döglött párduchoz ért, Akkus még nem jött haza. Keszi törzsbeliek vették körül a tetemet, volt, aki a szétnyílt ketrecet vizsgálgatta.

A fiú a beszélgetésből csak egyetlen mondatot szűrt ki, de ez százszor visszacsengett a fülében: „Akkus még mindig a régi.”

„Miért, ki ez az Akkus? – gondolkozott Csábán. – Tíz éve ismerem, ő az apám, egy nomád bő, aki reggeltől estig dolgozik a juhokkal, marhákkal, de főleg a lovakkal, aki utálja a fegyvereket, a harcot. És most kiderül, hogy mégsem ismerem. Létezik egy másik Akkus, aki csak úgy véletlenül, kapásból lelő egy ugró párducot.”

A fiú mindig érezte, hogy valami rejtély lengi körül az apját, de kérdéseire senkitől sem kapott választ. „De talán most – gondolta –, nagyapa biztosan beszélni fog.”

A vásár idején egy jurtában lakott rajta kívül az apja, anyja, húga, nagyapja, nagynénje, nagybátyja és egy unokatestvére, de mikor belépett az ajtón, szerencsére csak a nagyapját találta ott. Keresztbe vetett lábbal ült a félhomályban, és egy madártollat forgatott.

– Már vártalak, Csábán – kezdte az öreg a fiú nem kis döbbenetére.

– Atya, mit jelent, hogy: „Akkus még mindig a régi”? – kérdezte Csábán reszkető hangon. – Tudod, mi történt odakint?

– Tudom – bólintott Boila. – Apád megmentette a dzsila fiának az életét.

(...)

A történet folytatása a Medveszív címmel megjelent kötetben olvasható.

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót