OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
KÖNYVRÉSZLETEK - KISISKOLÁS MAGYAR
KÖNYVRÉSZLETEK - KISISKOLÁS MAGYAR : Tükörbohócok

Tükörbohócok

  2013.07.22. 20:38

Írta: Csukás István
Illusztrálta: Füzesi Zsuzsa
KiadóKönyvmolyképző Kiadó, 2009 
Oldalszám: 88

Él Budapesten egy jó és egy rossz tündér. Játékos ötlettől vezérelve szerepet cserélnek.

A jó rosszalkodni kezd, a rossz pedig jó útra tér. A rossz tündér csomót köt a macskák farkára, kilövi az utcai lámpákból a körtét

Szülinap 

Élt Budapesten egy rossz tündér, úgy hívták, hogy Vanda. Egy kis szobában éldegélt, a szoba tele volt porral, a sarkokban pókhálók lógtak, vagyis nagy rendetlenség volt, ami nem is csoda, mert Vanda nem szeretett takarítani. Meg nem szeretett mosakodni, meg fésülködni, meg ilyesmiket csinálni. Hogy mit szeretett? Hát rosszalkodni! Azért volt rossz tündér. Rosszalkodni nagyon szeretett, ebben verhetetlen volt, úgy értem, hogy nem volt párja a világon. Éppen ezért elég magányos volt, mert mindenki elkerülte, de ezzel sem törődött, egyedül is nagyokat lehet rosszalkodni.

 


De ma mégis magányosnak érezte magát, s ettől nagyon rossz kedve lett. Mikor felébredt, még nem volt rosszkedve. Izgatottan gondolt rá, hogy milyen nap is van. Különleges nap! Ma van a szülinapja! Hohó! Ezt meg kell ünnepelni. De előbb fel kell öltözni, ahogy az alkalomhoz illik.

A nagy szekrénybe bújva keresgélt és kotorászott. Egy öreg bakancs akadt a kezébe, megnézte, és dühösen hátra dobta.

 – Ez nem jó! Vacak bakancs! – morogta. 

Majd egy papucs akadt a kezébe. 

– Vacak papucs! Ez se jó! – s a papucsot is a háta mögé dobta. 

Majd kibújt kócosan és porosan a szekrényből, kezében egy fél pár kalucsnit tartott. Herregett és berregett mérgesen.

– Hrr! Brr! A nyavalya törje ki, hol a párja?

 S a fél pár kalucsnit a falhoz vágta.

Majd a lábára pillantott.

– Ja? A lábamon van.

Leült a hokedlire, s rázta a fejét nagy dühösen.

– Mindjárt leesek a hokedliról! Brr! Menj te is a másik után! – s levette a lábáról a fél kalucsnit, s azt is a falhoz vágta. Szegény kalucsni nagyot nyekkent.

– Hű, de rossz kedvem van! Mitől legyen jókedvem?

Körülnézett a poros, pókhálós szobában, de ettől se lett jobb kedve. Belenézett a falon lógó nagy tükörbe.

– Ha a tükörbe nézek, talán jobb kedvem lesz.

Felállt, s belepislogott a homályos tükörbe. De nem lett jobb kedve.

 – Nem látok, nem látok! Vacak villanykörte! Vacak tükör! Vacak, vacak, vacak! Homályos! 

Megtörölte a könyökével a tükröt.

– Most meg a könyököm homályos. Nem baj. A könyökömben nem szoktam nézegetni magamat.

Újra belenézett a tükörbe, fintorgott, pofákat vágott, a nyelvét is kiöltötte.

– Ni, egy majompofa! Brr! Ronda majompofa!

Nagyot sóhajtott, a tükör megint homályos lett.

– Szép akarok lenni! Szép, szép, szép! Ma van a születésnapom!

A falinaptárhoz ment, s dühösen nézte.

– Fekete betűk! Hrr! Mért nem piros betűs? Mért nem ünnepnap? Vacak naptár!

Otthagyta a naptárt, s folytatta az öltözködést. Benyúlt a szekrénybe, kirángatott egy mellényt, s a tükör előtt felvette. A mellény lógott rajta, az egyik fele lejjebb volt, a másik meg feljebb. Vanda dühösen morgott.

– Ronda, ronda, ronda! Le vele!

Lecibálta a mellényt, a sarokba dobta.

– Ma gyönyörű akarok lenni! Mint egy rózsabimbó!

A szekrényben kotorászott, s előszedett egy nagy, nyári kalapot.

A tükör elé állt, s feltette a kalapot a fejére.

– Szép vagy, Vanda! Nem vagy randa! – suttogta reménykedve.

De a kalap kajla volt, elöl lelógott a karimája, hátul meg felhajlott. Mérgesen lekapta a fejéről s a földhöz vágta.

– Ez nem rózsabimbó! Ez tökvirág! Le vele! Fuj! Száradj el.

Kimerülten leroskadt a hokedlira. Kinyújtotta az egyik lábát, forgatta, nézegette.

– Milyen a lábam? Hááát…

Majd a másikat is kinyújtotta, forgatta, nézegette.

– És a másik? Hááát…

Vastag, piszkos zokni lógott mind a két lábán.

– Ez a ronda zokni! – morogta. – Le vele! Randa, randa, randa!

Leráncigálta a zoknit a lábáról, és a sarokba dobta.

– De mit vegyek fel? Mezítláb mégse járhatok a szülinapomon.

Megint a szekrényhez ment, s turkált a félhomályban. Egy pár nagy vadászcsizma akadt a kezébe. Vigyorogva nézte, s csodálkozva motyogott.

– Egy vadászcsizma! Hogy került ez ide? Valaki a szekrényemben vadászott? Höhöhö! – röhögött döcögve. – Na, mindegy. Felhúzom.

Leült a hokedlira. Felhúzta előbb az egyiket, majd a másikat. Felállva nézegette.

– A legújabb divat. Igaz, hogy a fenekemig ér. Höhöhö! Igaz, hogy lötyög is. De legalább nem szorít.

Lépett egypárat, s figyelte a vadászcsizmát a tükörben.

– Na, milyen? Szép, mi? Meg jó hosszú. Legalább eltakarja a lábam.

Szélesen vigyorogva mondta a tükörnek:

– Ebben szoktak vadkacsára vadászni. Háp-háp! – hápogott, mint egy megkergült vadkacsa.

– Meg oroszlánra! Bööö!

Bőgött, mint egy oroszlán.

– Meg csikóhalra! Nyihahaha!

Nyerített, mint egy csikó, majd tátogott némán, mint egy hal.

Mikor megunta a hápogást, meg a bömbölést, meg a nyerítést, keservesen felsóhajtott.

– De én balettcipőt szeretnék! Egy gyönyörű balettcsukát! Nem ezt a ronda nagy vadászcsizmát. Hrr! Brr! – herregett, meg berregett mérgesen.

Nem is nézett többet a vadászcsizmára. A haját vette szemügyre, közel hajolva a tükörhöz.

– Milyen a frizurám? He?

Hát, a frizurája olyan volt, mint egy tüskebokor. Meg borzas, zsíros, csimbókos.

– Fuj! Randa, randa, randa! Meg kéne fésülni. Talán az segít.

A szekrényhez ment, s elővett egy nagy fésűt, s a tükör előtt fésülte a haját.

– Itt elválasztom. Itt hátrafésülöm. Most az egészet előre.

A fésű beleakadt a gubancos hajba. Vanda rángatta, cibálta, de a fésű nem jött ki.

– Jaj! Beleakadt a fésű! Nem jön ki, nem jön ki, nem jön ki!

Felvihogott, s a tükörben nézte a hajából kiálló fésűt.

– Gyökeret eresztett a fésű a hajamban! Höhöhö!

Nagyot sóhajtva hátat fordított a tükörnek, elment minden jókedve, elkeseredve letottyant a hokedlira.

– Hogy nézek ki! Mint egy madárijesztő!

S bőgni kezdett, hullt a könnye, mint a záporeső.

– Randa vagyok! Randa, randa, randa!

Megtörölte a szemét, s így vigasztalta magát két szipogás között:

– Ne bőgj, Vanda! Úgyse jön ide senki. Brühühühü!

Megint eltört a mécses, sírt keservesen.

Sírás közben mérgesen toppantott a lábával.

– Ne is jöjjön! Senki… senki… senki…

Hát, ahogy ott szipogott, meg duzzogott, valami megütötte a fülét, mintha valaki kopogott volna: kopp, kopp, kopp!

Vanda abbahagyta a szipogást, fülelt.

– Kopogtak? – majd legyintett. – Á, csak a fülem csengett.

Ám újra felhangzott a kopogás, finoman kopogott valaki: kopp, kopp, kopp.

Vanda hallgatózott.

– Megint kopogtak? Vagy megint a fülem csengett?

Felkiáltott az ajtóhoz rohanva.

– Bújj be!

Kinyitotta az ajtót s kinézett.

– Senki! Nincs itt senki! Nem kopogtak. A fülem csengett.

Mérgesen visszaült a hokedlira, háttal a nagy tükörnek.

S ekkor újra felhangzott a kopogás: kopp, kopp, kopp!

Vanda foghegyről szólt bele a levegőbe.

– Bújj be! Vagy ne kopogj! Most már azért se állok fel! Ha be akarsz jönni, gyere be. Tessék! Szabad!

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót