OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
KÖNYVRÉSZLETEK - KISISKOLÁS MAGYAR
KÖNYVRÉSZLETEK - KISISKOLÁS MAGYAR : Hóbucka Hugó a mókusoknál (1)

Hóbucka Hugó a mókusoknál (1)

  2016.06.22. 13:31

Írta: Demény Péter, Illusztrálta: Keszeg Ágnes. Koinónia Kft., 2011., 48 oldal
 
A nyárban rekedt hóember története az 2009-es Aranyvackor pályázat megosztott első díjas meséjének és illusztrációinak folytatása, mely egyben a szerző első önálló meseregénye.
 
A hóember felriadt ábrándozásából és mozgatni kezdte elgémberedett tagjait. Először is leengedte a seprűt, mert most már tényleg nagyon nyomta a vállát. Aztán levette a fazekat a kobakjáról, fejkörzést végzett és közben sziszegett: egészen elállt a nyaka. Végül úgy tett, mintha futni akarna s ezzel egész testét megmozgatta. Mikor újra hóembernek érezte magát, körülnézett – és majdnem hanyatt esett a megdöbbenéstől.

Köröskörül lángolt és égetett a nyár. Már rövid edzése alatt érezte, hogy valami nincs rendjén (a murok például mintha megmelegedett volna az arca közepén), de mindezt fáradtságának tulajdonította, s azzal biztatta magát, hogy majdcsak kigémberednek a testrészei, és minden helyrejön. Most rémülten látta, hogy helyrejövésről szó sincs. Ábrándozása olyan hosszúra nyúlt, hogy a tél elmúlt, társai pedig hazamentek a Hó és Hideg Birodalmába.

Itt kell hát maradnia, amíg ismét tél nem lesz. Jó, hogy a termosztátom nem hagyott cserben – gondolta.

 

Tőle nem messze egy kislány és egy kisfiú focizott s egy mókuskölyök állt a kapuban. Feléjük indult, hiszen feltétlenül meg kellett ismerkednie valakivel, ha nem akart télig egyedül kószálni és ebben a rekkenő hőségben álldogálni. Nem jó a termosztát húrját feszíteni.



hoember2.gif

 

- Kerek hógolyót, köszöntötte őket illedelmesen, amikor közel ért hozzájuk. Még a fazekát is megbillentette.

- Jó napot, hóember, köszöntek kórusban a gyerekek, de a kis mókus álmélkodva csapta össze a mancsocskáit:

- Szent mogyoróhéj! Hát te meg mit keresel itt?!

- Elábrándoztam és mire magamhoz tértem, egyedül maradtam, a társaim mind hazamentek a Hó és Hideg Birodalmába.

- Elábrándoztál?! – csodálkozott még jobban a mókuskölyök. És min ábrándoztál el olyan végzetesen? (A mókuskölyök már ötödikes volt a Mogyoróroppantó Gimnáziumban s beszédét gyakran fűszerezte művelt szavakkal.)

- Egy felhőt néztem – vallotta be szégyenlősen a hóember.

- Egy felhőt! – vihogott össze a kislány a kisfiúval.

- Egy felhőt, nahát – tűnődött el a mókus. És legalább mogyoróalakja volt annak a felhőnek? – kérdezte hirtelen élesen, mint aki véletlenül sem akarja azt a látszatot kelteni, hogy netán romantikus lenne.

- Nem mondanám – válaszolta a hóember bocsánatkérően. Nem is tudom, mihez hasonlított… de az biztos, hogy nagyon-de-nagyon szép volt.

Biztos erős volt, mint édesapám, gondolta a kislány. Biztos kedves volt, mint édesanyám, töprengett a kisfiú. Biztos szép, lombos farka volt, mint apukámnak, mondta magában a mókuskölyök.

- Azt szeretném kérdezni – kezdte a hóember, akinek már valósággal tüzelt az arca közepén a murok –, hogy nem volna-e hely valamelyikőtöknél? Nem mehetek vissza, amíg a nyár véget nem ér és…

- Miért ne mehetnél vissza? – vágott közbe a mókuskölyök.

- Mert egyedül egyikünk sem tudja az utat – világosította fel a hóember. Ezért járunk mindig együtt.

- Hogy mik vannak, gondolta a kislány, a kisfiú és a kismókus.

- Nálunk sajnos… – kezdte a kislány és a kisfiú majdnem egyszerre, de a mókus ismét közbevágott:

- Az emberek úgyis annyira földhözragadtak – legyintett a mancsocskájával. A mogyorónak is csak a héját látják, vagy csak a belét. Gyere hozzánk, a Hetedik Tölgyfában igazán jó hűvös van, és mi csak ketten élünk anyukámmal, mert apukám elköltözött az Örök Mogyoróbokorba.

- Köszönöm szépen – hajolt meg a hóember a mókuskölyök felé. Ismét levette a fazekát és jólnevelten bemutatkozott:

- Hóbucka Hugó.

- Makk Marci – hajolt meg a kismókus. Akkor menjünk is, éppen ebédidő van! Sziasztok! – köszönt el a kislánytól és a kisfiútól és már indult is.

- Remélem, találkozunk még – szólt vissza a hóember a gyerekeknek és követte Makk Marcit.

- Kellene vennem valamit édesanyádnak – szólalt meg a hóember az egyik sarkon és még mielőtt Makk Marci szólhatott volna, már be is ment az egyik üzletbe. Nemsokára megjelent egy vadonatúj cirokseprűvel.

- Na mehetünk – jelentette ki szemlátomást büszkén, amit Makk Marci sehogy sem értett. Náluk, mókuséknál is szokás volt természetesen ajándékot vinni, főleg, ha először látogattak valahová s ráadásul ismeretlenül, de a vendég ilyenkor rendszerint zöldágat vásárolt, semmi esetre sem seprűt! No de nemhiába járt már ötödik osztályba, viselkedni is megtanult: egy szó nem sok, annyi célzást sem tett a különös ajándékra. Különben sem neki hozzák, majd Anyu feltalálja magát valahogy.


De kiderült, hogy a hóember kell feltalálja magát, az odúba ugyanis sehogy sem fért be még a feje sem. Többszöri próbálkozást követően átállította a termosztátját, hogy leolvadjon róla némi hó. Előzőleg persze megnyugtatta Makkékat: ha csepegni fog, ne aggódjanak, tudja ő, mit tehet meg veszélytelenül. Arányosan olvad majd, ugyanolyan lesz, mint eddig, csak jóval kisebb. És tényleg: egy negyedóra múlva ott állt egy fele akkora Hugó, aki most már könnyűszerrel befért a mókuslakba.

Makk Melánia cseppet sem jött zavarba: mosolyogva fogadta az ajándékot s olyan kedvesen vezette körbe Hóbucka Hugót a lakásban, mintha semmi furcsaság nem lenne abban, hogy fiacskája július végén egy hóemberrel jön haza, aki természetesen velük marad, amíg le nem esik az első hó. Melánia ugyanis kedves és megértő lánynak született s e két tulajdonsága csak mélyült Makk Miklóssal kötött házassága alatt. Makk Miklós, mi tagadás, gáláns egy mókusférfi volt, aki otthon is megértően ugrándozott, de talán még megértőbben tüsténkedett idegen odúkban – szörnyű halálát is az okozta, hogy a fiatalon özveggyé vált Rügyes Renáta karcsú kacsói felé igyekezett s bókjai hatásáról álmodozva elvétette az átugrást.

Így hát Hóbucka Hugó csupán este, lefekvés után jött rá, hogy tévedett. A tölgylevélből készült falon áthallatszott Makk Melánia és Marci sugdolózása:

- Anya, miért hozott ez a hóbácsi seprűt?

- Gondolom, azért – válaszolt Melánia bársonyos hangja –, mert náluk a Hó és Hűvösség Birodalmában (Hó és Hideg, javította ki Makk Marci), szóval ott, ahol ő él, ezt visznek, ha örömet akarnak szerezni valakinek.

- Nahát – értetlenkedett a mókuskölyök –, milyen furcsák ezek a hóemberek!

- Nekik mi vagyunk furcsák – mosolyogta el magát Melánia –, de most már aludj szépen. Reggel korán kell kelned!

És Hóbucka Hugó azontúl már csak a tölgylevelek zizegését hallotta, ahogy meglebbentek az odú könnyű szellőjében.

Miért gondolta, hogy olyan öreg vagyok? – töprengett másnap reggel Hóbucka Hugó. Mi tagadás, kissé meg volt sértve. Nem olyan öreg ő, hogy akárki mókusfia bácsinak nevezze! Hiszen mióta először meglátta a kavargó hópelyheket, még egyszer sem kellett kicserélni az őt alkotó hódöngölegeket. No mindegy, gondolta aztán megbékélten, végső soron ez a Marci tényleg nem tudhatta. Csak egy mókus, legyintett sokatmondóan.

Elropogtatott néhány jégkockát a hűtőszekrényből. Azért csak néhányat, mert hirtelen megszólalt a kaputelefon. Makk odú – szólt bele Hugó, híven követve Melánia utasításait. Hógöröngy úr? – kérdezte egy szeleburdi hang, mély sebet ejtve hősünk önbecsülésén. Már éppen ki akarta javítani a szemtelent s el is kezdte, hogy korántsem hógöröngy, így csak azokat hívják, akik idomtalanok és vagy a murok hiányzik az arcuk közepéből, vagy a seprű a vállukról, vagy pedig a fazék a fejük tetejéről, ám az ismeretlen nem hagyott időt efféle pontosításokra. Mindegy, mindegy – hadarta, most az a lényeg, hogy Marci itthon felejtette a diószámlálóját, úgy emlékszik, az ágy alatt van és arra kéri, vigye be az iskolába. Ezzel az illető elengedte a kaputelefon gombját s Hugó ott maradt egy határozott utasítással és egy csomó bizonytalansággal.

A diószámlálót hamar megtalálta (tényleg az ágy alatt hevert, sehogy sem értette, hogy kerülhetett oda) s az odút is be tudta zárni (Melánia ott hagyta a faágreteszt a konyhaszekrényen), de hogy ezután mit cselekedjen, arra sehogy sem tudott rájönni. Fogalma sem volt, hol találja az iskolát – tegnap érkezett a Város Melletti Erdőbe, azt sem tudta, merre induljon. Hála a Bőséges Hóhullásnak, mikor leért a lépcsőn, találkozott egy jóságos arcú öreg mókussal.

Folytatása>

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót