OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
KÖNYVRÉSZLETEK - KISISKOLÁS MAGYAR
KÖNYVRÉSZLETEK - KISISKOLÁS MAGYAR : Aprótörpe indiánok (2) - A vándor varázsló

Aprótörpe indiánok (2) - A vándor varázsló

  2013.07.25. 11:15

Írta: Erdős István
Illusztrálta: Pásztohy Panka
Kiadó: Pozsonyi Pagony, 2013
Oldalszám: 56
 
A méltán népszerű Aprótörpe indiánok második kötetében hasonlóan kedves és fondorlatos meséket találunk.
 
 
 
Nyár vége felé nagyon sokat esett az eső. A vízmosásokon lezúduló rengeteg víz elárasztotta a réteket, és néhány nap alatt nyüzsgő mocsárvilág alakult ki a manik erdeje mellett. Szerencsére az indiánfalut nem veszélyeztette a sok eső: őseik egy patak közelében építették falujukat, és a meredekfalú meder minden vizet összegyűjtött a környéken.

 

Táncoló Pitypang és Ásító Felhő persze rettenetesen kíváncsiak voltak a tiltott mocsárra, ahova csak a felderítő indiánok mehettek be. El is határozták, hogy útra kelnek, és megnézik maguknak titokban a mocsárvilágot. Hátha igazak a legendák a félelmetes mocsári szellemről, akiről az öregek is csak suttogva mertek beszélni a tábortűz mellett.
 
Egy csípős hajnalon pár szem friss szederrel és néhány makk-pitével felszerelkezve kilopakodtak a sátrukból. A nagy tölgyfánál találkoztak. Nem volt hosszú az út a lápos rétekig, alig ért a napkorong a fák koronája fölé, az indiángyerekek már tudták, közelednek:

– Te is érzed ezt a rettentő bűzt? – kérdezte Ásító Felhő.

– Igen. Ez a mocsárban rothadó növények szaga – bólintott Táncoló Pitypang, és megkapaszkodott egy vaskos gyökérben –, Szédítő Füst mesélt erről, és meg is mutatta. Egy üvegcsében van neki mocsáriszapja, annak pont ilyen szaga volt.

– És azon gondolkodtál már, hogy fogunk tudni átkelni a mocsáron? Ebben a bűzös lében én bizony nem szívesen úsznék… – fordult Táncoló Pitypanghoz Ásító Felhő, mikor az első nagyobb pocsolyákhoz értek.

– Persze – mondta Táncoló Pitypang, és letérdelt a pocsolya mellé. – Nézd, hemzsegnek benne a szúnyoglárvák! – rikkantotta, és már nyúlt is bele a sáros vízbe, és kivett egy jókora maréknyi lárvát.

– Ez meg mire jó? – csodálkozott Ásító Felhő.

De mire kimondta, a közeli zsombék mögül jól megtermett varangy toccsant eléjük az ázott fűszálak közé. Táncoló Pitypang a varangy felé nyújtotta a markában tartott szúnyoglárvákat. A varangy kinyújtotta ragacsos nyelvét, és mielőtt az indiángyerekek megmukkanhattak volna, kinyalta a lárvákat Táncoló Pitypang markából. Ásító Felhő fintorogva nézte, ahogy barátja a derékig érő sárban a varangyhoz evickél, majd a hátára mászik. Nagy levegőt vett, majd ő is elindult, és felpattant a béka hátárá. Máris nyaktörő sebességgel száguldottak a mocsár közepe felé a varangy nyakába kapaszkodva.

Nem volt könnyű a hatalmasakat szökkenő béka síkos hátán megmaradni, de Táncoló Pitypang olyan erősen kapaszkodott, ahogy csak tudott. Igyekezett kitérni az arcába vágó éles fűszálak elől, de tudta, nem sokáig fogja  bírni ezt az utazást. Az egyik ugrás után ijedten érezte, hogy Ásító Felhő hátrébb csúszik a varangy hátán.

 – Ásító Felhő! Kapaszkodj! – nyúlt hátra a lány kezéért.

De az indiánlány az iszapba pottyant.

Táncoló Pitypang hiába rángatta a béka bőrét, az csak száguldott tovább. A mocsárban hamar elhalt barátja kétségbeesett hahózása. Elvesztette őt szem elől.

Le kellett ereszkednie a száguldó békáról. Egy szárazabb folt felett elengedte lábával a vágtató állatot. Nagy levegőt vett, behunyta a szemét és egy jókora bukfenccel kikötött a földön. A terhétől megszabadult béka két óriási ugrással eltűnt a zsombékok között. A kis indián megmozgatta sajgó tagjait, majd körülnézett. A felszálló, bűzös párától alig látott, köhögés fojtogatta. Merre induljon? Hol keresse Ásító Felhőt?

Az egyik nagyranőtt fűcsomó mögül egyszer csak halk hápogást hallott.  Ahogy közelebb lopózott, egy csapat vadkacsa-fiókát pillantott meg az egyik közeli pocsolya vizén. Anyjuk mögött úsztak sorban, de hirtelen hangos csattogással csapkodni kezdtek a szárnyukkal, és bukdácsolva a levegőbe emelkedtek. Az indiángyerek körülnézett, mi ijeszthette el a kacsákat, és ekkor ő is meghallotta a szörnyűséges hangot. Valami hatalmas cuppogással, tocsogással közeledett a lengedező fűszálak között.

Lassan odafordult, és meglátta a mesebeli mocsári rémet: majdnem akkora volt, mint ő maga. Undorító, formátlan testét iszap borította, és mindenhol békalencse és hínár lógott rajta. Szégyen, nem szégyen, Táncoló Pitypangnak bizony az inába szállt a bátorsága, sarkon fordult, és szaladni kezdett abba az irányba, amerre a biztonságot adó erdőt sejtette. Futott, ahogy a lába bírta, de a térdig érő iszapban csak lassan tudott haladni. A növények a lábára csavarodtak, a posvány ezer ujjával rántotta vissza, és egyre nehezebben tudott egyik fűcsomótól a másikig vergődni. Ahányszor csak hátrafordult, a szörny mindig ott volt a nyomában, egyre közelebbről hallotta a lihegését, gyomorforgató szaga csavarta az indiángyerek orrát. Mi van, ha Ásító Felhőt is megtalálja?, villant belé. 

Egy örökkévalóságnak tűnt, mire végre elérte az erdő szélét. Most, hogy végre szilárd talajt érzett a lába alatt, előrántotta akáctövisből készült kését, és szembefordult üldözőjével.

– Most véged! – kiáltotta Táncoló Pitypang, és végső elszántsággal a szélső nádszálak közül éppen kibukkanó mocsári rémre vetette magát – Ásító Felhőt nem kaphatod el! – sziszegte az indiángyerek a foga között. De… mi ez? A rém mintha kinevetné… és a hangja is furcsán ismerősnek tűnik…

A rém oldalt vetődött, gurult a nevetéstől. Visszafordult a legszélső pocsolyához, letérdelt a partján, iszapos kezeit a vízbe dugta, és dörzsölni kezdte magát. De hiszen ez…

– Ásító Felhő! – kapott a fejéhez Táncoló Pitypang. – De jó, hogy megtaláltál!

Ahogy a szörnyeteget borító sárréteg egyre vékonyabb lett, Táncoló Pitypang már a hasát fogta nevettében. Hát persze, amikor Ásító Felhő lepottyant a varangy hátáról, a ragacsos iszap beborította az egész testét, abba pedig rengeteg vízinövény tapadt bele.

– Te sem nézel ám ki jobban – kacagott az indiánlány. Táncoló Pitypang belenézett a pocsolyába, és egy víziszörny nézett vissza rá. 

A két indiángyerek egész úton hazafelé kacagott a mocsári rémmel esett kalandon. A nap vörös tányérja nem érte még el a nyugati hegy gerincét, mikor a két éhes és fáradt kis indián hazaért a manik falujába. Vacsora után kiültek a házuk elé teázni, és a sűrűsödő csendben hallgatták a nagy útra készülődő vadkacsák hápogását.

 

vissza a sorozathoz

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót