OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
KÖNYVRÉSZLETEK - KISISKOLÁS MAGYAR
KÖNYVRÉSZLETEK - KISISKOLÁS MAGYAR : A Völgy, írta Tárkony

A Völgy, írta Tárkony

  2016.07.23. 00:23

Írta: Kollár Árpád, illusztrálta: Nagy Norbert. Csimota Kiadó, 2016., 84 oldal
 
Tárkony, a nemköltő költő gyerekkorában borzasztóan szeretett volna egy kutyát. Egy loncsos, morcos, loboncos kutyát. Egy harapós kutyát, aki megvédi őt a komiszoktól, hogy ne lógassák bele a bokájánál fogva a zúgóba.
    
Éjjel-nappal a kutyával nyaggatta szüleit. Ha az anyukája kiteregette a frissen mosott ruhákat, kibukkant a szélfútta lepedő mögül, és lebiggyesztette az ajkát. Ha az apukája föltette a füstre a szalonnát, kibukkant a fehéren gomolygó füst mögül, és lebiggyesztette az ajkát.

 

Kutyát akarok, kutyát akarok, kutyát akarok, visszhangozta a ház, a kert, a fáskamra.

De a szülei nem akartak kutyát. Mert a kutyát etetni kell, sétáltatni kell, beoltani kell, csutakolni kell, beporozni kell. Meg kúrálni, ha belefúrja magát a toklász a mancsába.

Mert a kutya egy loncsos, morcos, loboncos felelősség. Egy harapós felelősség, akiről muszáj gondoskodni. Inkább vettek neki a születésnapjára egy aranyhalat.

De az aranyhal nem tudott vicsorogni, nem védte meg őt a komiszoktól.

     Nem volt abban semmi érdekes, csak tátogott és nézett kifelé a bezöldült dunsztosüvegből. Tárkony sokkal jobban érezte magát, miután lehúzta a vécén.

     Később talált egy kóbor kutyát a patakparton. Loncsos volt és morcos. Loboncos volt és harapós. Büdös volt és habzott a szája. Pont, amilyet mindig is szeretett volna. Haza is rángatta a farkánál fogva. De hiába könyörgött, hiába nyafogott, hiába toporzékolt. A szülei nem engedték, hogy megtartsa azt a veszett kutyát.

Tárkony azóta már nem szeretne kutyát. Úgysem tudna gondoskodni róla, hiszen még az aranyhalról sem tudott. Mert ő délben szokott kelni, akkor is csak azért, hogy visszafeküdjön. Talán még egy kaktuszt is képes lenne kiszárítani.

     Ezért figyelte egy ideje gyanakodva az ablakpárkányt.

     A párkányon a tavaszi szél összefújta a tél összes mocskát. A délutáni semmittevés közben Tárkony egyszer csak észrevett a szürke porkupac tetején egy zöld pöttyöt.

     Ez a délutáni semmittevés különben egy borzasztóan nehéz dolog. Sokat kell gyakorolni. Úgy kell csinálni, hogy bámulni kell kifelé az ablakon, de közben nem szabad semmire sem gondolni, mert akkor lőttek annak a jó kis semmittevésnek.

     Másnap a zöld pötty kidugta fejét a porkupacból. Aztán a pöttyből idővel csíra lett, a csírából hajtás, a hajtásból szár, a szárból rügyek, a rügyekből ágak, az ágakból pedig egy egészen csinos kis cserje.

     Tárkony hosszú hetekig mást sem csinált, csak gyanakodva figyelte a cserje növekedését.

     Egyszer csak azon kapta magát, hogy fölolvassa neki a legújabb verseit, és azok nagyon tetszettek a cserjének. Az irigy emberekkel ellentétben ő csöndben végighallgatta az előadást. Nem gúnyolódott, nem fogta be a fülét, nem vágta hozzá a cipőjét.

     Az egyik különösen jól sikerült fölolvasás után Tárkony elnevezte a cserjét Cserjének.

     Másnap viszont aggodalom költözött a szívébe, mert Cserje kókadozni kezdett a tűző napon.

     Éjszaka nehéz gondok gyötörték, átizzadt a lepedője, hevesen vert a szíve. Reggel tenyerének élével óvatosan Cserje alá nyúlt, bevitte a szobába, és elültette a legnagyobb bögréjébe.

     Öntözte, metszette, táplálta, babusgatta.

     Cserje pedig százszorosan is meghálálta a gondoskodást. Gyönyörű göcsörtös ágakat hajtott. A gyönyörű göcsörtös ágakon gyönyörű tojásdad levelek fakadtak és gyönyörű piros bogyók teremtek.

     Tárkony jutalomból mindennap megsétáltatta őt a zúgónál.

 De borzalom, egy szeszélyes tavaszi napon Cserje zsenge hajtásain millió parányi vérvörös izé jelent meg. Tárkony sikoltozva rohant el a gazdaboltba, és fölvásárolta az összes permetet. Otthon aztán az egészet jól összekotyvasztotta a fürdőkádban, és belenyomta Cserjét.

     A hajtásokat habzsoló vérvörös izék mind kinyuvadtak a sok permettől.

     De jaj, az esti fölolvasáskor észrevette, hogy elsárgult levelek szállingóznak a padló felé. Sikoltozva rohant el az állatorvoshoz. Onnan sikoltozva rohant haza, mert az állatorvos azt mondta, hogy ő ugyan csak egy állatorvos, de szerinte a sok méreg miatt nem ártana átültetni Cserjét.

     Tárkony azonnal friss földbe tette, levelét harmatvízzel mosta, a törzsét is jól lecsutakolta. Simogatta, babusgatta, a legesleghosszabb versekkel traktálta.

     Mindhiába.

     Hozott ugyan néhány nyavalyás rügyet, termett ugyan néhány rappancsos bogyót, de egykor volt gyönyörű göcsörtös ágai végleg kopaszok maradtak.

Tárkony vigasztalhatatlan volt. Nem öntözte, nem mosdatta, nem babusgatta többet. Égette a szemét, amivé lett, rá sem bírt nézni arra a csenevész csonkra.

     Először kitette az előszobába, hogy ne legyen szem előtt. Aztán a gangra. Aztán az udvarra. Aztán kidobta az egészet a ház mögötti szemétdombra.

     Majd napokig és hetekig és hónapokig és évekig csak kifelé bámult az ablakon.

     Napokig és hetekig és hónapokig és évekig nem írt egyetlen verset sem. Már teljesen elfelejtette Cserjét, ahogy elfelejtette az aranyhalat vagy a kóbor kutyát is. Borostás volt az arca, csatakos a haja, hagymaszagú a lehelete.

     Nagyon jól ment neki a semmittevés, annyira jól, hogy nem gondolt soha semmire.

Nem tudni, odakinn a fák hányszor hullajtották le lombjukat, mígnem egyszer nagyon furcsa dolog történt.

     Egy rigóra gondolt.

     Egy izgága feketerigóra, aki gondolatokat csempészett a fejébe. Gyorsan elhessegette a rigót, de kettő jött helyette. Elhessegette azokat is, de száz meg száz jött helyettük.

     Olyan hangosan fütyörésztek, hogy képtelen volt folytatni a semmittevést.

    Dühösen kicsörtetett a verandára, hogy elkergesse a madarakat, de kikerekedtek a szemei, de leesett az álla. De égnek állt a szőr a hátán örömében, amikor meglátta, hogy a ház mögötti szemétdombból egy gyönyörű ostorfa sarjadt. Göcsörtös ágain száz meg száz rigó trillázott, száz meg száz rigó falta a piros bogyókat.

     Tárkony, a nemköltő költő elővett a zsebéből egy összegyömöszölt papírlapot. Kisimítgatta, leült a fa alá, hátát a rappancsos törzsnek vetette.

     Megköszörülte torkát, és hangosan olvasni kezdett.

Forrás: barkaonllne

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót