Következő 20 cikk

Előző 20 cikk

Holdhercegnő		2013.07.14. 14:31
A kalandok akkor kezdődnek, amikor Maria apja meghal, és nem tudnak hol élni, mert az adósságok miatt a lány elveszíti a házat.  Ezért nagybácsikájához, Sir Benjaminhoz költözik Holdszállásra, ami Holdvölgyében található. Amikor Holdszállás kertjébe érnek, Maria megpillant egy hófehér lovat, de csak néhány másodpercre láthatja. "Egy röpke pillanatig Maria úgy gondolta, egy kis fehér lovat látott, lobogó sörénnyel és farokkal, büszkén magasra emelt fejjel, amely mintha megtorpant volna röptében, mikor meglátta őt." Bácsikája nem nagyon örül a két hölgynek, ugyanis Holdszállásra nagyon régóta nem tette be nő a lábát. A közelben található egy kisebb falucska, egy erdő és egy tengerpart, melyek állítólag mind a Merryweather család birtokai. A tengerpartot azonban már mások “uralják”, így a falubeliek nem jutnak friss halhoz, hacsak a másik faluba nem mennek el azért. Maria nagyon kíváncsi természetű, ezért meg szeretné tudni, kik azok az emberek és miért csinálják ezt. Azonban Maria észreveszi, hogy Holdvölgye nagyon sok titkot rejt. Vajon rájön ezekre a titkokra? Mi lesz azzal a kis fehér lóval, amit első este látott?

Kincskereső kisködmön		2019.03.17. 14:56
Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.

Lassie hazatér		2013.07.11. 01:14
"Lassie Joe díjnyertes skót juhásza és hűséges társa. De amikor Joe édesapja elveszíti a munkáját, Lassie-t el kell adniuk. Lassie háromszor szökik meg az új gazdájától, és háromszor tér haza Joe-hoz, míg végül Skócia egyik legtávolabbi pontjára viszik. Túl távoli pontjára ahhoz, hogy onnan egy kutya egyedül visszajusson De Lassie nem akármilyen kutya." A regény hőse Lassie, a gyönyörű skót juhászkutya, témája pedig e kivételes állat sorsa: az otthontól való elkerüléstől a kalandos hazatérésig. De a könyv igazi és fő témája: a hűség és a becsület.   A jellegzetes yorkshire-i környezetben és a skót hegyvidéken, a cselekmény folyamán örök emberi értékek fogalmazódnak meg: becsületes emberek harcolnak a rosszal.

Légy jó mindhalálig		2013.07.14. 04:01
Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: „Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!” A Légy jó mindhalálig (1920) egyik legszebb regénye Móricznak, s talán legtöbbet forgatott műve. Fiatalok és idősek egyaránt szívesen olvassák vagy olvassák újra. Szinte részévé vált életünknek, mindenki megismerkedett vele gyermekkorában. A gyorsan múló idő, a tovatűnő ifjúság ellenére kitörölhetetlenül nyomot hagy bennünk Nyilas Misi sorsa, a debreceni kollégium, a könyv teljes világa. A remekművek titka a lélek legmélyén keresendő: a Légy jó mindhalálig a mindenkiben meglévő vagy megbújó jóra való törekvés álmát és valóságát idézi meg s üzen könyörtelen hadat a jóra való restségnek... Móricz Zsigmond társadalomkritikájával ugyan elsősorban a felnőtteket akarta megszólítani, pontos gyerekkarakterei és az egész könyvből áradó humanizmus miatt azonban máig az egyik legfontosabb magyar ifjúsági regényként olvassuk és szeretjük Misi történetét.  Az írót ért igazságtalanságok Nyilas Misi sorsában fogalmazódnak meg. És amit a kisdiák annyi méltatlan szenvedés után szeretne, hogy emberiség tanítója legyen, azt akarja végül is Móricz minden sorával. A valóság ábrázolásán, sorsok és érzések felejthetetlen fölmutatásán túl a nagy író életművének egyetlen mondatban összefoglalható üzenete minden embernek és minden magyarnak: légy jó mindhalálig!

Momo		2013.07.14. 11:27
A Végtelen történet mellett Ende másik legismertebb könyve a Momo. A címszereplő egy árva kislány, aki cseppet sem magányos, annak ellenére, hogy egyedül él - egy modern nagyváros ókori amfiteátrumának romjai között. Számtalan barátja van a közelben lakók közül, akik rendszeresen felkeresik, hogy beszélgethessenek vele örömeikről-gondjaikról. „A kis Momo egyet tudott, ahogyan rajta kívül senki: hallgatni másokat... Valóban hallgatni a másikat csak igen kevés ember tud.” Aztán állandó látogatói lassan-lassan elmaradoznak. Szürke ruhás, zord alakok: ügynökök járják a környéket, akik az idővel kereskednek. Céljuk, hogy rábírják az embereket: mondjanak le "fölösleges, haszontalan" időtöltéseikről. Mindezt az időmegtakarítás érdekében - hiszen az idő pénz. Momo, a történet borzas kis hősnője egy szál virággal a kezében és egy teknősbékával a karján sikeresen veszi fel a harcot a szürkék seregével, akik csalással elorozták az emberektől az időt. Az idő maga az élet, és az élet a szívben lakozik. Minél inkább takarékoskodnak vele, annál szegényebb, sivárabb és hidegebb lesz a jelenük, és annál idegenekké válnak önmaguk számára is.

Nyár a szigeten		2013.07.14. 11:49
Melyik gyerek ne szeretne egyszer szülői felügyelet nélkül táborozásra indulni? E könyv kis hősei pontosan ezt teszik, és hamarosan kiderül, hogy nem is olyan könnyű dolog a felnőttek segítsége nélkül boldogulni. Azonban a nehézségek nem szegik kedvüket, sok-sok fantáziával és humorral teszik felejthetetlenné egyedülálló vakációjukat. Izgalmas kalandjaikhoz a Duna-part és egy különös, lakatlan sziget szolgáltat festői hátteret.

Rab ember fiai		2013.07.14. 04:05
Amikor ez a történet játszódik, önálló ország volt Erdély. Móra Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író -, hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török". Aki szereti a természetet, kíváncsi titkaira, állataira, növényeire, annak Móra Ferenc története különösen kedves lesz.

Régimódi történet		2013.07.14. 15:32
"Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sohasem lesz belőlem ép ember a temetés után" - vallotta meg Szabó Magda. Valóban, anyát és lányát fél évszázadon át szorosabbnál is szorosabb kapcsolat fűzte egymáshoz, és ez a lelki köldökzsinór csak Jablonczay Lenke halálával szakadt el. Ezért is döbbent meg Szabó Magda, amikor halálos ágyán anyja azzal búcsúzott tőle, hogy annyi titka van még... Férje, Szobotka Tibor biztatására ereszkedik alá az Ókút mélyébe, hogy feltámassza tündér anyját, és megtalálja még őelőtte is kulcsra zárt élete nyitját. Szabó Magda hosszú évek kitartó munkájával rokonok elbeszéléséből, anyakönyvi kivonatokból, naplójegyzetekből, levéltári dokumentumokból, háztartási könyvekből, fényképalbumokból és saját gyermekkori emlékeiből szedegeti össze a múlt mozaikdarabkáit, hogy megírja az Anselmus és Jablonczay família több nemzedékének krónikáját, a nagy magyar családregényt. Régimódi történetében egy letűnt világot idéz meg hihetetlen élességgel és érzékletességgel, a kiegyezés korának, a millenniumi éveknek, majd a háborúba torkolló Ferenc József-i időknek szövevényes, ellentmondásos polgári és dzsentri világát, Debrecennek és környékének katolikus és protestáns társadalmát. Életre kelti felmenőit, mindenekelőtt anyját, a mostoha sorsú Jablonczay Lenkét, ezt a sokféle tehetséggel megáldott, minden szépre, jóra fogékony teremtést. Neki, ennek a rendkívüli, erős nőnek állít emléket különleges műfajú, egyszerre drámai és költői, sodró lendületű regényében, amely Az ajtó mellett legnépszerűbb, legtöbb nyelvre lefordított könyve, s amelyből a színpadi feldolgozás mellett nagy sikerű film is készült.

Sorstalanság		2013.07.14. 11:53
"Fokozatosan egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György) Sorstalanság a legmegrázóbb magyar holocaust-regény. Kertész Imre a valóságra eszmélés stációit rajzolta meg első jelentős művében. Hőse egy pesti zsidófiú, akinek először apját viszik el munkaszolgálatra, majd ő maga is táborba kerül. Olyan világnak leszünk tanúi, amelynek poklában nemcsak a való életről s a történelemről való tudás, hanem még a mindennapi tájékozódó készség is csődöt mond. A totalitárius állam lidércnyomásos, abszurd világa ez. Aki elszenvedőjévé kénytelen válni, annak nincsen többé egyéni sorsa. Ez a sorsvesztés is hozzátartozik a nácizmus sátáni valóságához. A Sorstalanság a legjobb magyar elbeszélői hagyományok fontos fejezete: műremek. Az előadásmód hűvössége, részletező pontossága, a patetizmust a tragédiából kiszűrő; irónia filozófiai mélységet ad a műnek, és utánozhatatlan stílust eredményez. Kertész Imre ezzel a művével, mely első ízben - nem kevés viszontagság után - 1975-ben jelent meg, azonnal a kortárs irodalom élvonalába került. Később pedig, a regény német, spanyol, francia, holland, svéd, héber, olasz és angol fordítása nyomán bebizonyosodott, hogy a Sorstalanság nemcsak hozzánk szól, hanem minden kultúrnéphez, amely tudja, jelenével csak akkor lehet tisztában, ha múltjával számot vetett. Kertész Imre könyvét elolvasni egy igazi drámai élményt jelent, egyszerre meglepő és lebilincselő az a szinte tárgyilagos, csaknem érzelemmentes látásmód, ahogyan a regény 14 éves főhőse, Köves Gyuri látja és láttatja a holokausztot, és a saját élethalál harcát.Ezt a nem mindennapi stílusú könyvet Koltai Lajos szerencsére a lehető legegyszerűbben vitte filmre, visszafogott dramaturgiával, illetve kifejező, emlékezetes, és egyben nagyon szép képekkel.

Szeleburdi család		2013.07.14. 11:59
A könyv egy nem mindennapi magyar családról szól, akikkel állandóan történik valami. Az eseményeket Faragó Lacitól tudjuk meg, aki veled egyidős és Pesten él a családjával. Mindent leír a naplójában és meg kell hagyni, hogy nem unalmas az élete. Két szobás a lakásuk, de hogy hány lakója van ennek a pici kis otthonnak, azt nehéz lenne megszámlálni, hiszen ott van a papa, a mama és a három gyerek: Laci, Feri és picur. Aztán ne felejtkezzünk el Gombóckáról, a kutyusról és Kamilláról, a sánta nyúlról sem, és Gusztiról és Jenőről, akik hörcsögök és Áprilisról, aki egy kedves kis teknős. Ők az állandó lakói a Faragó otthonnak, de mindig vannak vendégek is, pl. békák, kígyók, akik bizony komolyan aggasztják a szomszédokat a bérházból, pláne még a házfelügyelő nénit.  Ha ennyien élnek együtt, az bizony nem lehet könnyű, de ebben a családban valahogy mindig vidáman végződnek a nehéz helyzetek is, mert nagy a szeretet közöttük. A helyzetüket nehezíti a szomszéd család, Belviziék, akik nagyon előkelőek, és természetesen nem tartanak állatokat és még Faragóék növényeinek indáit is levágják, mert az az ablakukhoz nőtt. Főhősünk, Faragó Laci állandóan a bosszún jártatja az eszét, közben persze suliba jár, ahol ott vannak Radó és a többiek....

Szent Péter esernyője		2019.03.17. 15:01
A kisregény terjedelmű, harmatosan üde történet egyetlen, részletesen kidolgozott anekdota: az öreg Gregorics Pál, aki kivert, lenézett különcként hatalmas vagyont gyűjtött, ezt a vagyont szolgálójától született, rajongásig szeretett fiára kívánja hagyni, a törvényes örökösök kijátszásával. A titkos és furfangos akció révén a vagyon egy esernyő nyelébe kerül, az esernyőt egy közönségesen Szent Péternek nézett, öreg zsidó ócskás, a kisded Bélyi Veronka bölcsője fölé feszíti, otthagyja. Csodaernyővé válik, pénzt, szerencsét, boldogságot áraszt a kicsiny tót falura, és főleg annak plébánosára, Veronka bátyjára. Mire az igazi örökös nyomára jut, addigra régi nyelét (amelyben a vagyon rejtezik) kicserélik, az ifjú ügyvéd azonban már nem is bánja: beleszeretett Veronkába, vele lesz boldog, nem a pénzzel. Keveset, szinte semmit sem sejtet a mű szépségéből ennek az anekdotának kerekdedsége, poentírozott, happy and-re kihegyezett menete. A mű szépségét - első szinten - idilljei adják. Remekül megformált, csodálatos költőiséggel előadott és szimbolikus sugárzásúvá alakított tájképek, falusi rajzolatok, amelyek mintegy keretként fogják körül a bűbájos Veronika alakját. Ez az idill elsősorban attól nyeri ragyogását, hogy - bár szinte észrevétlenül - végig és alapjaiban aláaknázott, tragédiák, embertelen nyomor, félelmetesen babonás világ, a legrosszabb emberi szenvedélyek veszik körül, járják át meg át. Pazar poétikai varázslattal teszi humorossá, kedvessé, derűssé mindezt Mikszáth, de eltüntetni, kiiktatni éppen nem szándékolja. Csaknem a tudatküszöb alatt, de ezek a rémek kísértik a "mesét", adnak sajátos villódzást, lírai törékenységet a történetnek.

Sziget-kék		2013.07.14. 04:53
Lavinia nénivel nem könnyű az élet. Mikor Valentin édesanyja balesetet szenved, a kisfiú házsártos, rideg nagynénjével kerül egy fedél alá, aki vaskézzel vezeti a birtokot, és keményen bánik az alkalmazottaival. Akár emberek, akár állatok. Egy nap Valentin védelmébe veszi a teherhordásra kivezényelt lovakat, erre Lavinia néni megbünteti: megtiltja, hogy édesanyját meglátogassa a kórházban. A kisfiú ekkor különleges képességet fedez fel magában: megérti az állatok beszédét. Hamarosan hihetetlen utazásra indul Kandúrkával és János mókussal egy óriásfelhőn. Hogy milyen szín a Sziget-kék? Nem sötét és nem is világos, olyan, mint a tenger, de olyan is, mint az ég, mégse hasonlít egyikhez sem, mert benne van a világ minden kéksége. Ez a soha nem látott kékség sugárzik majd a kísérleti lombikból, ha a tudósoknak végre sikerül előállítani a csodaszert, amitől a nagybeteg Mami rneggyógyul. A Szigeten, ahová érkeznek, fantasztikus masinákat, csodatévő gyógyszereket, bölcs törvényeket találnak. A helyi tudósok pedig kutatni kezdik az elixírt, amellyel megmenthetik Valentin édesanyját. Sziget-kéknek kell lennie, olyan kék színűnek, ami máshol nem állítható elő! Közben Lavinia néni ellen fellázad a város, nemcsak a tejesember és a postás, de a talicskák sem tartják be többé a szabályokat. Ezt várja szívszorongva Valentin, a kilencéves kisfiú, aki olyan kimondhatatlanul árva, amióta Mami kórházban van, s ezt várja a Sziget minden polgára is, tele aggodalommal és reménnyel...

Sziv - Egy iskolásfiú naplója		2013.07.14. 11:32
Minden idők egyik legnépszerűbb, ám egyúttal sokat bírált, sőt elvetett gyermekkönyve a Szív. Az elfogulatlan olvasónak nehéz megértenie a könyvvel szembeni súlyos fenntartásokat. Kétségkívül érzelmes, erősen didaktikus mű, szerzője szereti a pátoszt, nem idegenkedik a retorikától, tudatosan meg akarja hatni kis olvasóit, de mindezt magas színvonalon teszi. A levelekből, naplóból „bevágott” elbeszélésekből, kis történetekből regénnyé szerveződő mű egy harmadik elemista olasz kisfiú, Enrico iskolai és otthoni életét beszéli el. Enrico vidám osztályba jár, ő és társai csintalan, huncut, felnőtt- és tanítóbosszantó tettekre mindig kész teremtmények. De Amicis úgy tudja e gyerekek mindennapjait előadni, hogy nemcsak általában az iskolás kicsik életét ábrázolja meghitt bensőségességgel, mély életismerettel, de ragyogóan kidomborodik, hogy múlt századi olasz kisfiúkról van szó, a nemrég egyesült Itália gyermekeiről. Ez a sajátos, térben és időben meghatározott, jellegzetes kolorittal felruházott közeg teszi lehetővé, hogy az erkölcsi és hazafias példázatok és tanulságok ne légből kapottnak, ne szervetlenül a műhöz igazítottnak tűnjenek, hanem abból organikusan kinövőnek.

Tamás bátya kunyhója		2019.03.17. 14:02
„ViIágtörténeti cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot… Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!” – írta   Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.

Tanár úr kérem		2013.07.14. 04:15
A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolat fűzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. A kötet alaphangulatát a Bevezetés édesbús nosztalgiája üli meg. Az író a képzelet és valóság rendjét megfordítva tér vissza a gyermekkorhoz. A karcolatok azt elevenítik meg, ami a diákkorban kedély és humor és emlék és szép fiatalság: a nagy ugratások fékeveszett röhögését (Röhög az osztály), a kamaszkor lelkes, gyermekes álmait (Lógok a szeren), a kamaszfiúk szemével nézett lányokat (A lányok) és a csodákat ígérő tudományt (Kísérletezem). A kötet másik rétege az Így írtok ti-vel rokon: a stílus bravúrja ismertet rá mindenkit a jó tanuló és a rossz tanuló feleletének, dolgozatának, a kisdiáknapló bájos esetlenségének örök emberi tipikusságára. A műfaj törvénye a rövidség és a tömör jellemzés bűvészmutatványait hozza ki Karinthyból, egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit: a "bukott férfit", és a tanár urat, aki elbuktatta, az elkésés, a tankönyv elkótyavetyélés, a bizonyítványmagyarázat és a gyermekhazugság lélektanát. A kötet, mint Molnár: Pál utcai fiúkja, vagy Milne: Micimackója, a világirodalomnak ahhoz a ritka rétegéhez tartozik, amelyet felnőtt és gyerek egyforma örömmel vesz kézbe, s aki gyermekkorában már olvasta, szívesen olvassa felnőttfejjel is újra.

Tom Sawyer kalandjai		2013.07.14. 19:21
Szerb Antal a gyerekirodalom Shakespeare-jének nevezi Mark Twaint, s nem véletlenül: a Tom Sawyer kalandjai, ez az 1876-ban írt regény mindmáig friss és élvezetes. A regényt remekművé teszi a gyermeki, mulatságos világkép, ami felnőtt érzelmeink, vágyaink, önsajnálatunk groteszk és kedves mása. A könyv főhőse, Tom Sawyer, aki a regény elején még csak haszontalan iskolakerülő, de végtelenül fantáziadús és találékony fiú, valóságos vezéregyéniséggé válik. Ötletei pajtásait - és legjobb barátját, a csavargó Huckot is - teljesen megigézik: a kedvéért akár kalóznak vagy rablónak is beállnak (bár elképzeléseik a kalóz- és rablótevékenységről meglehetősen torzak). A fiúk - véletlenül - egy gyilkosság szemtanúi lesznek és egy valódi rablóbanda nyomára bukkannak, és belebonyolódnak egy izgalmas, ámde gyermeki ésszel kifundált nyomozásba. A szálak a „kísértetház" után egy rejtélyes barlangrendszerbe vezetnek, ahol is Tom és szerelme, Becky, eltévednek. Családjuk és a falubeliek már holtnak hiszik őket. Tom kitartó kutatása és bátorsága révén napok múlva megtalálják a barlangból kivezető utat... A gyerekek, akik még nem olvasták, bizonyára élvezni fogják a sajátos humorral megírt kalandokat és csínytevéseket, ám szüleik is bele-beleolvashatnak, fölidézve ifjúságukat.

Tóték		2019.03.17. 14:58
A hatvanas évek közepén íródott kisregény már egyértelműen a magára talált író remeklése; egyik legtöbbet játszott, legnépszerűbb drámája. Az 1944-ben játszódó Tótékban egy eldugott falu tűzoltóparancsnokának tragikomikus figurája révén tiltakozik az író az embert meggyalázó zsarnokság ellen; ugyanakkor a személyiségről való önkéntes lemondás határait rajzolja meg egy groteszk históriában, ami látszólag pontosan kijelölt hely- és időkordináták között, a második világháború alatt, a fegyverzajtól még távol eső Magyarországon játszódik ugyan, tanulsága mégis egyetemes érvényű. Ennek a műnek az idők jártával más és más aspektusa tűnik elő, még mondanivalója is mintegy átalakul. A Tóték harctéren megbolondult őrnagya, aki a kedvesen ostoba vidéki tűzoltó család mindennapjait dúlja fel, és aki személyében és kisugárzásában szinte szimbólumává válik a háború abszurditásának, a mai olvasó számára már valószínűleg nem egyedüli főalakja a darabnak, helyet ad a bumfordi tűzoltó papának, a naivul magakellető leánynak, s a kispolgáriság monumentalitását képviselő Tótnénak, s a mindennapi jóság, humanizmus komikus-szerencsétlen képviselőjének, a rossz híreket közlő harctéri leveleket rendszeresen elsikkasztó postásnak is. Az abszurd eszközei mára már elhalványodnak, hogy helyettük annál erősebben kidomborodjék a mű realizmusa. A mű eredetileg irodalmi forgatókönyvnek készült - furcsa paradoxon, hogy éppen filmes megvalósítása váratott legtovább magára - s ez jól kivehető a kisregény forma merész "vágásokkal" dolgozó, kihagyásos cselekményvezetésén, szűkszavúságában is felidéző erejű szerzői kommentárjain.

Trapiti avagy a Nagy Tökfőzelékháború		2013.07.14. 15:06
Egy szép napon fura kis manócska bukkan fel Kavicsváron, nem tudja, honnan és miért jött; csak azt, hogy Bánatos Olivértől, a magányos és szomorkás festőtől kell segítséget kérnie. Ő Trapiti. De ki tudja, mi az a Trapiti? És ki tudja, ki az a Trapiti? Meseregény a szeretet és a trapitizés erejéről. A Nemzetközi Tökfőzelék Bizottság Különdíjas Regénye! Nyolc éven felülieknek!

Trapiti és a borzasztó nyúl		2013.07.14. 15:10
Darvasi regényében minden megvan, ami egy jó meséhez kell. Gonosz köd ereszkedik Kavicsvárra, és a Nagy Tökfőzelékháború után újabb veszély fenyegeti a városka nyugalmát. Az emberek már nem is köszönnek egymásnak, úgy élnek egymás mellett, mint az idegenek. Megalakul a gonoszok szövetsége, hogy átvegye a hatalmat. Vajon elég lesz-e Trapiti szeretete ahhoz, hogy megváltoztassa a dolgok ilyetén menetét? És vajon időben elkészülnek-e a jóságbogyók, amelyek képesek a rosszat jóra változtatni? Az Év Gyermekkönyve-díjjal kitüntetett Trapiti című meseregény folytatásában Darvasi László a műfaj legjobb hagyományait követve éppúgy figyelemre méltó tisztelettel és szeretettel fordul a mesék felé, mint a gyerekek és a mesét szerető felnőttek felé.

Twist Olivér		2013.07.14. 04:18
Dickens egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbe fogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt: az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London 19. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

Következő 20 cikk

Előző 20 cikk